Hogyan legyünk mi a legjobb főnökök?

A szerző a viselkedéstudomány területén szerzett Ph.D. fokozatot, kutatásainak középpontjában a szervezetben megjelenő magatartásformák tanulmányozása állt. Korábbi könyvében a legrosszabb főnökökről szóló történeket gyűjtötte össze, e-mailekből, személyes elbeszélésekből, blogok kommentjeiből. Ily módon több, mint 1000 anekdotát dolgozott fel a világ minden tájáról - hiszen kinek ne lenne személyes élménye arról, milyen is a rossz főnök. E könyvnek a tapasztalataira építve a Jó főnök, rossz főnök (Good Boss, Bad Boss: How To Be The Best And Learn From The Worst)középpontjában az a kérdés áll, hogy mi különbözteti meg a legjobb vezetőket a legrosszabbaktól?

A kérdés egyszerűnek tűnik, mégsem az. Hiszen a vezető személyisége az eredményességen túl a munkahelyi légkörre, a szervezeti kultúrára, a dolgozók értékrendjére, önértékelésére, teljesítményére, sőt, még a magánéletére is hatással van. Az autoriter vezetői attitűd, a hatalommal való visszaélés, a durva hangnem hatására közel 20 millió amerikai munkavállaló döntött már úgy karrierje során, hogy munkahelyet vált. Egy másik, 10 éven át tartó, 3000 esetet vizsgáló svéd tanulmány során pedig azt találták, hogy azok a munkavállalók, akiknek rossz főnökük van, sokkal nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, mint azok, akik elégedettek a vezetőjükkel.

Sokakkal előfordulhatott már olyan szituáció, amikor a legjobban utált főnök bejelentette: elmegy a cégtől. Ilyenkor nehéz visszafogni az érzelmeket. A legtöbben udvariasan minden jót kívánnak neki, magukban ünnepelve csak az örömteli helyzetet. De akadt már olyan munkavállaló is, aki - kapva az alkalmon - keresetlen szavakkal, jó alaposan beolvasott neki. Szerencsétlen helyzet, de arra is akad példa, hogy néhány évvel később, ugyanez a vezető immár senior pozícióban visszatér a céghez.

A Jó főnök, rossz főnök ilyen és ehhez hasonló, vicces, ugyanakkor szemléletes példákkal próbálja megmutatni a helyes utat a vezetők számára. A rossz főnök ugyanis a legrosszabbat hozza ki az alkalmazottaiból: a sértődöttség, a bosszúvágy sok energiát von el a munkától, demotiválttá tesz és megbénítja a koncentrációt. Sok esetben pedig meg is betegítheti a dolgozót - így akár ez is lehet a nagy számú munkahelyi hiányzások hátterében. A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a rossz főnökök egyik jellemző vonása a szemellenző, vagyis az, hogy önmagukat is becsapva próbálják igazolni, hogy nem is volt rossz a viselkedésük.

Ugyanakkor vannak pozitív példák is. Az amerikai Okland városában a helyi rendőrörs őrmestere, olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy alkalmazottai számára elismerés, ha vele együtt dolgozhatnak (a máshol inkább büntetésnek számító) éjszakai műszakban. A hozzá hasonló vezetők magatartását pedig nem nehéz elsajátítani. A jó főnökök szakmai tudásukkal, eredményeikkel, vagy emberi jellemvonásaikkal, hozzáállásukkal egyaránt megteremthetik azt a bizalommal teli légkört, ami megerősíti a munkavállalókat abban, hogy jó helyen vannak, ahol elismerik és megbecsülik a munkájukat, ahol a szervezet részeként maguk is hozzájárulhatnak annak eredményességéhez. Miközben ha problémájuk merül fel, bátran fordulhatnak vezetőikhez.

A The New York Times ajánlásában is megjelent könyv vidám, humoros olvasmány - elsősorban, de nem kizárólag vezetőknek. Aktualitását - a nehéz gazdasági helyzetben - az adja, hogy (az anyagi motiváció mellett, vagy annak hiányában) a vezető pozitív személyisége az egyik eszköz arra, hogy jobb teljesítményt lehessen kihozni a vállalatból.

Forrás: The Economist