Hogyan lehet igazoltatni az 1990-es években szerzett munkajogviszonyt a nyugdíjhoz?

Ha 1992. július 1. előtt fennállt munkaviszonyról van szó, azt a munkakönyvvel is lehet igazolni (a munkakönyv 1992. július 1-jétől szűnt meg).
Ha későbbi a munkaviszony, akkor annak fennállását és az akkor szerzett kereseteket a munkáltató által kiállított egykorú igazolással, annak hiányában a munkáltató vagy jogutódja által a korabeli munkaügyi nyilvántartásai alapján kiállított friss igazolással, mindezek hiányában legalább két olyan munkatársi tanúval lehet igazolni (de ez utóbbi esetben csak az időtartamot, a keresetet nem), akikkel az érintett személy együtt dolgozott.
Ha semmi sem szerepel a TB nyilvántartásaiban (a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás mellett az egészségbiztosítási nyilvántartás is ide tartozik!), és semmilyen okiratot nem sikerül beszerezni, és a tanúnyilatkozatokat sem fogadják el egyéb hitelt érdemlő bizonyítékként, akkor a nyugdíjhatóság köteles megkeresni a NAV-ot, hogy az adó- és járulékfizetési archívumban milyen adatok szerepelnek.
Ha ezek alapján sincs semmilyen adat (ami elég valószerűtlen), akkor egy vélelem léphet hatályba: a munkáltató mulasztását (pl. azt, hogy az egyébként bejelentett dolgozója után nem fizette a TB-járulékokat) nem lehet a munkavállaló terhére felróni.
Ha a nyugdíjhatóság továbbra sem ismeri el a kérdéses időtartamot (és keresetet), akkor munkaügyi bíróság előtt lehet megtámadni a hatósági határozatot (illeték- és költségmentesen).
Minden szolgálati időtartamért - legyen bármilyen rövid is - harcolni kell! A nyugdíjszámítás során minden igazolt nap sokat érhet!

A szükséges jogszabályi hivatkozások a következők a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényből:

43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket - ha jogszabály másként nem rendelkezik - abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.
(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.

Téves megállapítás esetén természetesen a hatóság is korrigálhat. Ha Ön ezzel nem ért egyet, akkor meg kell támadnia a határozatot, ha szükséges, a munkaügyi bíróság előtt.