Hogyan növelhető a női foglalkoztatottság?

Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Tervet készít a munkaügyi minisztérium, amelynek prioritásait a 2009 és 2020 közötti időszakra határozzák meg - közölte Szűcs Erika szakminiszter a Munkavállaló Nők VII. Országos Konferenciáján a minap. A terv célkitűzései között szerepel a nők és a férfiak közötti fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása és a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolása a társadalomban.
A stratégiáról és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervekről még folynak a szakértői egyeztetések.

Szűcs Erika a konferencián elmondta, hogy az egyenjogúságot biztosító jogszabályok önmagukban nem elegendőek, mert ezeket sokszor vagy nem ismerik, vagy a szankciókkal való fenyegetettség ellenére sem tartják be a munkáltatók. Hozzátette: a nők jogérvényesítési készsége és képessége alacsony szinten áll, ha nemi alapú diszkriminációról van szó. Véleménye szerint a nők képzettségi szintjének növelése, a gyermekneveléssel kapcsolatos ösztönző rendszer kialakítása sokat segíthet a nők esélyeinek növelésében.

A társadalmi szemlélet és kultúraváltást, a részmunkaidős állások számának növelését valamint a bölcsődei hálózat fejlesztésének szükségességét emelte ki előadásában Dobrev Klára. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb a női foglalkoztatottság, a gazdaság is jobban fejlődik. Míg 20 évvel ezelőtt azokban az európai országokban született több gyerek, ahol a nőket kevésbé foglalkoztatták, mára ez a tendencia megfordult: ott, ahol a nő megmaradt a hagyományos anya-feleség szerepnél, nem születik második gyerek - fogalmazott.

Jelentős különbségek vannak a férfiak és a nők fizetése között, ez a bérrés pedig a gyerekek számával nő - ismertette egy EQUAL-kutatás eredményeit Szabó Zsóka szakértő. A bruttó béreket tekintve a különbség átlagosan 21, míg a nettó bérek esetében 18 százalék. Ha egy nőnek nincs gyereke a bérrés mindössze 8 százalék, ám ha már két gyereket nevel, ez 25 százalékra emelkedik. A különbségek egyébként megyénként, településtípusonként és ágazatonként is megoszlanak. Szabó Zsóka hozzátette: a munkáltatók magasabb végzettség esetén nem mernek a bérek között éles különbségeket tenni.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének női választmánya többek között szükségesnek tartja, hogy módosítsák az egyenlő bánásmódról szóló törvényt annak érdekében, hogy a versenyszférában is kötelező legyen esélyegyenlőségi tervet készíteni, javasolják továbbá a választójogi törvényben a listán 50 százalékos női kvóta bevezetését. Szerintük fenn kell tartani a 3 éves gyes intézményét, és engedni, hogy a gyermeket vállaló nők szabadon eldönthessék, hogy azt mennyi időre kívánják igénybe venni.

Szükségesnek tartják emellett rögzíteni a Munka Törvénykönyvében a gyesről visszatérők 90 napos felmondási védelmét, valamint azt, hogy át vagy továbbképzésüket támogassák a gyermekgondozási szabadság időtartama alatt. Az érdekképviseletek szerint olyan bérrendszereket kellene kialakítani, amelyek a gyakorlatban alkalmazzák az "egyenlő értékű munkáért egyenlő bért" elvét, új megállapodást sürgetnek a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében is, illetve kötelezővé tennék a bérbesorolást a magánszférában is.

Szilágyi Katalin, HR Portal