Hogyan számítják a nyugdíjakat 2025-ben?
Akit az idei nyugdíjmegállapítás közvetlenül - már vagy még - nem érint, annak is érdemes legalább az alábbi lényegi összefüggésekkel tisztában lennie - írja dr. Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru News hírlevelében.
A nyugdíjszámítási eljárás fő lépései 2025-ben a következők:
- A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 40 évhez 80% a szorzó mértéke).
- Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell, majd
- az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell, majd
- a járuléktalanított és adótlanított (nettósított) éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén 2025. március végén/április elején közzéteendő, a 2024-es mértéknél várhatóan 13,6%-kal magasabb - valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket), majd
- az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd
- az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet,
- amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó "életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,
- az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált "életpálya" átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét,
- amelyet - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. (Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód.)
A nyugdíjszámítás közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni - írja dr. Farkas András.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Nagy horderejű változásról döntött az Országgyűlés az önkéntes egészségpénztárak kapcsán: a jogszabályváltozás értelmében a megszűnik az... Teljes cikk
2023-ban az EU-ban élő 50–74 éves öregségi nyugdíjasok 10,2%-a dolgozott, közülük 57% részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás a... Teljes cikk
Sokan tartanak attól, hogy a segélyek, támogatások vagy gyermeknevelési ellátások csökkenthetik a majdani nyugdíj összegét. A jó hír az, hogy a... Teljes cikk
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 6 napja
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 1 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 1 hete
- Felmondási idő 2025 2 hete
- Ezekben az európai országokban a legnagyobb a nyugdíjas szegénység 2 hete
- Változik a családi adókedvezmény összege 2 hete
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 3 hete
- Miért a nyugdíjasokon spórol a kormány? 3 hete
- Csökkentheti-e a segély, a gyed vagy a gyes a nyugdíjat? Itt a válasz 3 hete
- Kultúra utalvány 2025: maximuma, felhasználása és formai kellékek 3 hete
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 4 hete