Hol lakjon a külföldi kollega?

Tudatosítani kell az expatban: kevésbé számít az, honnan jött, és mit szokott meg az eddigi lakhelyén, hiszen a helyi körülményekhez neki is alkalmazkodnia kell. Egy négy hálószobás ház Toronto külvárosában megfizethetőnek számít, míg Hong Kong Islanden eggyel kevesebb szoba az átlagos. Jelentős, ha nem is ekkora különbségek vannak Magyarországon is: nemcsak a vidék és a főváros bérleti díjai között, de Budapesten belül is. A felkapottabb, drágább árfekvésű övezetekben (elsősorban a budai oldal, I., II. és XII. kerületek és a belváros) egy luxuslakás havi bérleti díja többszörösébe kerülhet egy ugyanolyan méretű és felszereltségű lakásnak, ami a külsőbb kerületekben van.

Alku tárgya a hálószobák száma

Persze nem lehet ajtóstól rontani a házba, mert nem csak az expat, az egész család komfortérzete forog kockán. Sose feledjük, hogy az ideérkező külföldiek és családjaik otthon hagyják a barátaikat, rokonaikat, a megszokott környezetüket, természetes tehát, hogy megfelelő körülményekre vágynak.

Sok Észak-Amerikából érkező dolgozó elvárása a nagy és tágas ház, hiszen ez a korábbi lakóhelyén átlagosnak és megfizethetőnek számít. Míg ez vidéken viszonylag könnyen teljesíthető, Budapesten csak a Belvárostól távolabb, esetleg a városon kívül találnak az expatok amerikai léptékű családi házakat, ami rögtön felveti a közlekedés problémáját is. De problémát okozhat a korábbi kétkeresős családmodell, illetve annak hiánya is: egy fizetésből legtöbbször szerényebb körülményekkel kell beérniük. Ez különösen akkor érzékeny kérdés, ha a férjnek vagy a feleségnek le kell mondania, akár ideiglenesen a karrierépítésről.

Közel az iskola... vagy a bár?

Az expatok csak azt várják el, ami számunkra is szempont lenne, hogy a környék legyen biztonságos, el lehessen jutni az üzleti központba és ne legyen messze a bevásárlóközpont és egyéb szolgáltatások sem. A gyerekkel érkezőknek szempont lehet, hogy közel legyen a nemzetközi iskola, míg a gyermektelen pároknak vagy az egyedülállóknak fontosabb a városközpont és a szórakozóhelyek közelsége. Magyarországra érkezett már olyan külföldi, aki többszintes házat szeretett volna a belvárosban, sétatávolságon belül a cég telephelyéhez. Csakhogy a cég egy külső kerületben volt...

Térképre a házzal!

A kiküldetésben lévőknek szinte biztos, hogy valamilyen kompromisszumot kell hozniuk. Valakinek a méret a lényeg, ilyenkor lehet, hogy egy kevésbé jó elhelyezkedésű házat vagy lakást találnak. Míg ha a kényelem a fő szempont, lehet, hogy egy nagyobb apartmant választanak a városközpont közelében, mint egy külvárosi házat. A lakásválasztás során azt is meg kell határozni, mennyi pénzért mire számíthat az expat kolléga.

Londonban például havi 3150 fontért több lehetőség közül választhatunk: Ascotban egy extrákkal felszerelt 3 hálószobás ház, a Holland Parkban egy 4 hálószobás apartman, míg Canary Wharfn egy háromszobás luxusapartman kerül ennyibe. Budapesten 200-250 ezer forintért is többféle ingatlan közül választhatunk: a budai várban panorámás, belső kétszintes 1+2 félszobás lakást kínálnak, míg a Liszt Ferenc téren, a szórakozónegyed közepén egy 130 négyzetméteres bútorozatlan lakás kerül ennyibe. 250 ezer forintért házak is szép számmal vannak, de míg a Rózsadombon 140 négyzetméteres, a 17. kerületi Rákoshegyen hatszobás, 300 négyzetméteres házat adnak bérbe ennyiért.

Érdemes egy listát összeállítani a fellelhető lakásokkal és házakkal, térképen elhelyezve, így az expat megérkezésekor már csak át kell nyújtani a listát és rábízni a választást.

Számla nélkül nem megy

Két magyar sajátossággal kell még számolnunk: az egyik a számlaképesség - hiába talál magának az expatunk egy gyönyörű lakást az interneten, ami beleférne a költségkeretébe, ha arra még 25-39 százalék adó is jön, máris jelentősen kifutott a keretéből. És mivel a hazai ingatlantulajdonosok közül van olyan, aki feketén adja ki a lakását - a cég pedig csak számla ellenében fizet -, máris csökken a szóba jöhető ingatlanok száma.

A bérleti szerződés aláírása előtt meg kell nézni, milyen költségek és szolgáltatások tartoznak a bérleti díjba. Ez ugyanis még városon belül is változhat, ahogy egy adott ingatlan komfortfokozata is. Feltétlenül kérdezzünk rá, hogy milyen közművek vannak: áram, víz, fűtés típusa... stb. és arra is, milyen fenntartási költségekkel kell számolnunk. Ide tartozik a rezsiköltség mellett a bérleti díj adója, a parkolási díj, és így tovább. Nem érhet meglepetés, ha részletes szerződést készítünk, amelyben a bútorokat és a felszereléseket is felsoroljuk, és például rögzítjük a mérőórák állását. Így könnyebb lesz elszámolni a szerződés lejártakor.

Kétségtelen, hogy a megélhetési költségek számításakor a lakás nagyon sokat nyom a latba, ezért érdemes felkészíteni az újonnan érkező expat kollegákat az árakra és lehetőségekre, buktatókra is, de céges oldalról nézve a költségeket, úgyszintén szükséges az illetékes pénzügyes vagy HR-es kollegáknak belelátniuk mind a küldő ország, mind pedig hazánk ingatlanhelyzetébe. Ez alapján láthatóvá válik a két ország közötti ár-érték arány különbsége és az előző cikkekben ismertetett tényezőkkel összesítve megállapítható egy-egy expat kolléga megélhetési költsége.

Cziczárdi Györgyi,
Expat-Center