Hová mennek a "rekord" bérek? Párnaciha? Előtakarékosság?
A béremelkedéseket visszhangozza folyamatosan a sajtó, hol kétszámjegyű emelkedést prognosztizálva, hol pedig tényként közölve. Arról azonban ritkán esik szó, hogy mi történik a pluszjövedelmekkel, mi lesz a „rekord fizetések” sorsa, mennyire előrelátó a magyar.
Jórészt persze azért keresünk, hogy fenntartsuk magunkat, azaz elköltsük a fizetésünket. Rezsire, törlesztőre, ruhára, mozira, ételre stb., és ami marad, azt megtakarítsuk. Az arány nem mindegy, hívhatjuk ezt pénzügyi tudatosságnak is. Ha a munkavállalónk nem tudatos pénzügyekben, akkor egy esetleges válság (akár vállalatot, akár őt magát vagy az egész gazdaságot érintő is legyen) sokkal jobban megtépázza kettejük viszonyát. Éppen ezért cseppet sem érdektelen, hogy a munkáltató és munkavállaló által hosszas egyeztetések és alkudozások következményeként kirajzolt bérrel mi történik az utalást követően, hol jelenik meg a gazdaságban.
A KSH negyedéves bontásban teszi közzé a háztartások pénzügyi vagyonáról szóló statisztikáját. Összevetve a bruttó átlagkereset növekedési görbéjével, azt látjuk, hogy a pénzügyi eszközök ugyan lassacskán növekednek, de ennek dinamikája elmarad a béremelkedés dinamikájától.
Azon felül, hogy a háztartások vagyona nem követi a béremelkedések trendjét, a vagyon összetétele sem irreleváns. Az összetételből az látszódik, hogy még mindig domináns a készpénz aránya, egész egyszerűen hiába növekedik az összvagyon, a készpénz aránya nem változik, magyarán a párnacihában lévő készpénz és a folyószámlákon tárolt pénzmennyiség folyamatosan növekszik.
A problémásabb viszont a biztosítástechnikai tartalékok alacsony hányada, ide tartoznak ugyanis a nyugdíj és életbiztosítási díjtartalékok. Ezek aránya inkább csökkenőben van, vagy maximum stagnál, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a hosszabb távú öngondoskodást, biztosíték képzést nem vesszük elég komolyan. Eddig ugye azt látjuk, hogy nem marad minden pluszforint a családoknál, ami még így önmagában nem feltétlenül jelent gondot, nyilván, aki többet kezd keresni, nem a régi színvonalon akar élni, azaz többet fogyaszt.
A magasabb jövedelmi viszonyok, valamint a kormányzati intézkedések felélénkítették a hitelezési piacot, és a válság utáni riadalom (és talán az a környéki óvatosság) szertefoszlott. A nyújtott hitelek összege a 2008-as szint körül mozog, és összetételében a személyi és a lakáscélú hitelek dominálnak. Az egyik ugye drága, a másik pedig magas összegű és hosszútávú, bármennyire is redukálódnak a THM szintek.
Az egyéb fogyasztási hitelek növekedése véleményem szerint egy picit tovább mutat önmagánál: azt jelzi, hogy a megemelkedett jövedelmünkön felül szeretnénk még költekezni, ezzel hajtva tovább a piacon lévő belső keresletet (pl. a lapostévét). Ez egyfelől persze lehet jó hír is, hiszen több elemzés is rámutatott arra, hogy a magyar gazdasági növekedése pont azért nem lassul az európai átlaggal, mert a belső kereset hajtja, azonban kihat az inflációra. Ha a belső kereslet hajtotta infláció lépéskényszerbe hozza az MNB-t, és alapkamat emelésre kényszerül, épp az előbb említett drága hitelek fognak emelkedni, a párnaciha terhére. Egy komolyabb válság (amely szintén kisebb-nagyobb intenzitással téma mostanság) percek alatt fordíthatja meg a munkaerő-piaci viszonyokat, ami pedig - pénzügyi puffer híján - a meglévő hiteltörlesztéseket teheti majd nehézzé (lehetetlenné).
A hiteleken beül érdemes tovább boncolgatni a lakáscélú hitelek emelkedő mértékét. Ezt a piacot fűtik a kormányzati intézkedések, továbbá ebben a konstrukcióban történő elköteleződés a leghosszabb, munkaviszonyon túlívelő, a tartozás összege magas, főként, hogy az ingatlanárak az egekbe szöktek.
Ebben sejthető az egyik végpont: az emelkedő hitelállományhoz önerő kell, a részleteket fizetni kell, tehát a többletjövedelem egy része ide könyvelhető. A másik része egyszerűen elég a fogyasztói piacon, feléljük, a maradék pedig parkol a bankszámlákon, pedig megtakarítási forma lenne bőven.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Hová mennek a "rekord" bérek? Párnaciha? Előtakarékosság?
2. oldal - Milyen megtakarítási formákkal érdemes kezdeni?