Így érzik magukat a munkavállalók 2023-ban: 10-ből 6-an csendes felmondók

A munkavállalói elégedettség és az ennek következtében kialakuló elkötelezettség hatással van a szervezetek teljesítményére és ellenállóképességére, ami a jelenlegi változó körülmények között egyáltalán nem elhanyagolható tényező. Ezért készíti el a Gallup minden évben globális felmérését, amelyben régiókra lebontva elemzi a munkahelyek és a munkavállalók állapotát. A munkavállalói élmény kutatás jó híre, hogy az elkötelezettség globálisan 2 százalékponttal javult

Az elégedettség, ami a munkahellyel kapcsolatos pozitív érzelmeket, fejlődési lehetőséget stb. jelenti, Dél-Ázsiában érte el a legnagyobb növekedést, 33%-on van, ezzel megelőzve a korábban sokáig vezető Egyesült Államokat és Kanadát. Míg világszinten Európában a legalacsonyabb az érték, mindössze 13%.

Összességében tízből hatan nem érzik jól magukat a munkahelyükön, ezért csak a szükséges minimumot teljesítik, vagyis a 'quiet quitter' – csendes felmondó – kategóriába sorolhatók. 23% elkötelezett, 18% pedig aktívan elszakadt a munkájától. 

Valaha volt legmagasabb stressz

Általánosan igaz, hogy a munkahelyi stressz növekszik, elérte a valaha mért legmagasabb szintet a munkavállalók körének 44%-át. Az érték egyébként az elmúlt tíz évben folyamatos növekedést mutat. Leginkább Kelet-Ázsiában – elsősorban a fiatalok és a távmunkát végzők között - jellemző, a negatív érzelmek és a harag a munkahellyel kapcsolatban pedig Dél-Ázsiában a legjellemzőbbek, a kiemelkedő elégedettségi értékekkel párhuzamosan. Az európai munkavállalók kicsit kevésbé stresszesek 39%, és kevésbé haragosak is, a globális átlagnál 7%-kal alacsonyabb 14%-on van ez az érték. A wellbeing problémák előbb-utóbb a szervezetek teljesítményében is óhatatlanul megmutatkoznak a Gallup szakemberei szerint, és bár a vállalatok a külső stressztényezőket nem tudják befolyásolni, a vezetők tehetnek azért, hogy a munkahely ne jelentsen további hozzáadott stresszt. Azok a vezetők, akik coachingot kapnak, azoknak a csapata is 8-18%-kal elkötelezettebbé válik. 

Fontos, hogy a vezető figyeljen oda a beosztottai igényeire a kommunikációs stílus és preferenciák tekintetében. Vegye figyelembe, hogy mikor és hol a legproduktívabbak a kollégák, eszerint igyekezzen facilitálni a munkavégzést. Helyezzen hangsúlyt az erősségekre, hogy jobban ki lehessen használni azokat, valamint bátorítsa a minél gyakoribb visszajelzést.

Globálisan a munkavállalók 53%-a érzi úgy, hogy könnyen tudna munkahelyet váltani, a potenciális munkalehetőségeket legpozitívabban a Új-Zélandon és Ausztráliában látják, míg Afrika szubszaharai régiójában a legnagyobb a munkavállalók távozási szándéka a munkahelyről. A dolgozók 70%-a keresi aktívan, illetve követi figyelemmel a munkalehetőségeket. 

Nagyon drága az elégedetlen munkavállaló

A felmérés készítői szerint tehát van még bőven tere a fejlődésnek a munkaadók oldalán. Ugyanis az alacsony elégedettség a cégeknek nagyon sokba kerül, mintegy 8,8 milliárd dollárba, ami a világ GDP-jének 9%-a. Ebben az „árban” benne van az innováció és a tulajdonosi szemlélet hiánya, a lehetőségek elvesztegetése az elkötelezettség hiánya miatt.  

A kutatás azon túl, hogy tükröt tart, megoldási lehetőségeket is vázol, ugyanis a munkavállalók körében kvalitatív módszerrel arra is rákérdeztek, hogy mit változtatnának a munkahelyükön, mit várnának annak érdekében, hogy javuljon a helyzet? Amire 41% azt mondta, hogy a szervezeti kultúrán kellene változtatni, hogy a munkavállalók úgy érezzék törődnek velük, elismerik őket, ha javulna a kommunikáció és tiszta célokat látnának maguk előtt, akkor javulna a munkavállalói élmény. 28% esetében a fizetés és a juttatások javulása lenne döntő, míg 16% a jóllétre koncentrálna. 

A jó vezetés jelentős differenciát jelenhet. A munkavállalói élmény az eredmények szerint sokkal inkább befolyásolja az elégedettséget, mint a lokáció, vagyis, hogy valaki irodában vagy éppen hibrid módon vagy éppen távmunkában dolgozik. A szakemberek úgy vélik, hogy a munkaerőhiány még évtizedekre velünk marad, így a munkaadók számára a munkaerő megszerzése és megtartása hosszú távon is döntő feladat lesz.