Így kell adóznia annak, aki külföldön dolgozik
Az első tisztázandó kérdés, hogy hol adózik, aki külföldön vállal munkát: meg kell vizsgálni van-e "kettős adóztatási egyezmény" a két ország között, hány napot dolgozott külföldön és hol lakik - írja a hirad.hu oldal.
A kettős adóztatási egyezményeknek az a célja, hogy minél kedvezőbb adóztatást biztosítson adott magánszemélyeknek, ugyanis van olyan eset, amikor mindkét állam saját joga szerint belföldi illetőségűnek minősíti az illetőket, és ilyen esetekben azokkal az államokkal, amikkel van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk, az egyezményben szereplő módszerrel lehet meghatározni ezt az illetőséget - mondta Kis-Vén Valéria adótanácsadó az M1 műsorában.
Ha valaki olyan országban dolgozik, ahol nincs ilyen egyezmény, ott a munkavállaló vagy abban az országban adózik, ahol munkát vállal, vagy ott ahonnan eljött.
Siklós Márta adótanácsadó szerint utóbbi leginkább az orvosokra vonatkozik, akik például elmennek két hétre Angliába dolgozni. Akkor itt adóznak, de az ott elvégzett munka után, Angliában fizetnek adót. Ezután a jövedelem után Magyarországon nem kell adóznia.
A 183 napos szabály nem minden esetben alkalmazható - figyelmeztet az adótanácsadó. Dezső Róbert szerint ezt a hibát követik el legtöbben. Szerinte sokan abból indulnak ki, hogy adózni abban az országban kell, ahol 183 napnál többet tartózkodik az ember, pedig ez ilyen formában nem igaz. Ez állandó lakcíme alapján dől el, ha ez egy országban van, egyszerű a kérdés. Ha két különböző országban bejelentett lakcíme van, akkor következik annak a megállapítása, hogy hol van a létérdekének a központja.
hirado.hu
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57... Teljes cikk
2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó... Teljes cikk
A Five Guys alapítója rendkívüli döntést hozott egy félresikerült akció után: 1,5 millió dollár bónuszt osztott szét dolgozói között. A... Teljes cikk
- Ahol több a távmunka, ott több gyerek születik - állítja egy kutatás 6 napja
- A dolgozók hangja süket fülekre talál? – elmaradt a párbeszéd a pártok és a szakszervezet között 6 napja
- 10 év tanulás kuka? Az AI hónapok alatt írta át egy mérnök karrierjét 7 napja
- A főnököd lehet, hogy már nem is ember? Íme a munka jövője 1 hete
- Work-life balance 1 hete
- Workation: a fiatalok már nem akarnak választani a munka és a nyaralás közt 2 hete
- Politikai nyomás a munkahelyen? Ezért válik a kampány veszélyessé a vezetőnek 2 hete
- A teljesítményértékelések 98%-a kudarc? Amit a HR-esek sem mernek kimondani 2 hete
- Elszabadult a szakemberhiány: ennyit kell várni egy mesterre 2026-ban 2 hete
- Vége a 9-5-nek? Így alakítja át ez a trend a magyar munkaerőpiacot 2 hete
- A súlyosan korlátozott dolgozók foglalkozásai a korlátozottság területe szerint - grafikon 2 hete

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?