Így manipulál a nárcisztikus vezető - a Holmes-sztori tanulsága

Mondhatjuk azt, hogy a Rossz vér című könyv története igazi esettanulmányként mutatja be nemcsak Amerika legnagyobb üzleti átverésének mozzanatait, de egy manipulatív vezető tipikus jellemvonásait is?

Igen, teljes mértékben. A könyv a lehető leghitelesebben mutatja be a cél érdekében minden logikus és észszerű határt átlépő vezető útját a hirtelen megszerzett csodálaton és torz tükrön át észlelt sikertől a hihetetlenül gyors bukásig. A könyvben szereplő vezető egyenesen példaképének tekintette az olyan, vezetői stílusukat tekintve megosztó cégalapítókat, mint Steve Jobs, vagy Mark Zuckerberg. Az ilyen típusú személyek rendkívül teátrálisak, egy olyan, érezhető aura lengi körül őket, ami az első találkozás alkalmával szinte megbabonázza a körülöttük lévő embereket. Erősek, fikarcnyi félelem sincs bennük és olyan magabiztossággal tudják céljaikat közvetíteni, kommunikálni a dolgozóik, befektetőik, igazgatótanácsuk felé, hogy a mögöttes tartalom, lényegi kérdések gyakran elvesznek a színjáték mögött.

Igaz az a feltételezés, hogy a szakmai elitnek számító vagy vezetői beosztásban lévő pozíciókban gyakrabban megtalálható ez a típus?

Jellemzően igen. Ennek az az oka, hogy a hatalom által még nagyobb körben, még nagyobb hatással tudnak másokat manipulálni, a hibás viselkedési minták gyakrabban nyernek teret, élvezik a helyzetet, ezért van az, hogy rengeteg munkahelyen az első számú stresszforrás maga a vezető. A nárcisztikus személyek lételeme a figyelem, ezáltal az ilyen típusú emberek jellemzőbben vágyakoznak irányító, vezetői pozícióba.

Gyerekkori trauma áll a nárcizmus hátterében

Arról léteznek tanulmányok, hogy egy nárcisztikus manipulátor milyen gyermekkori élmények hatására válik a megtévesztés nagymesterévé?

Rengeteg tanulmány vizsgálja a nárcizmust, mint személyiségzavart. Sokan azt vallják, hogy a nárcisztikus személy lelke mélyén egy megbántott, magányos gyermek lakozik, ami elől a személy folyamatosan menekül. Általában gyerekkorban alakul ki, sok esetben a szülők nem elégítik ki a gyermek érzelmi igényeit. Gyakran alakul ki olyan szülők gyermekeinél, akik maguk is szélsőségesen viselkednek, nagyon magas elvárásaik vannak, perfekcionisták, ezáltal már nagyon korán egyfajta imposztor-szindrómát alakítanak ki gyermekeikben.

Mi az erőssége egy ilyen személyiségnek? Hogyan tud olyan aurát teremteni, amivel mindenkit félrevezet?

Az ilyen típusú személyek mindig a figyelem középpontjában szeretnének lenni és bármit képesek feláldozni azért, hogy sikeresnek, vonzónak tűnjenek, mások által inspirálónak hassanak a környezetükre. Nagyon gyorsan feltérképezik és kiismerik a másik felet, ezt a későbbiekben előszeretettel használják fel manipulációra. Jellemző, hogy megpróbálják másoktól elszigetelni kulcsfontosságú partnereiket, kollégáikat annak érdekében, hogy csak az ő valóságukat lássák, más véleménynek vagy látásmódnak a közelébe se kerülhessenek. A hivatástudatot és joggal elvárt őszinteséget egy idő után teljesen elhomályosítja a mindenáron győzni akarás, ebben a fázisban már semmi nem érdekli a vezetőt, olyan eszközökhöz is képes nyúlni, mint a hazugságok, törvénytelenségek, valamint kollégái hirtelen elbocsátása annak következményeképpen, hogy nem értettek egyet vele.

Grandiózus céllal homályosítják el a tisztánlátást

Sokszor magasan kvalifikált, tapasztalt szakemberek, befektetők, politikusok is áldozatul esnek egy ilyen vezetőnek, a karizma és az erőteljes fellépés blokkolja le a józan ítélőképességet?

Az ilyen típusú vezetők mesterei a manipulációnak. Általában tehetséges, magas intelligenciájú egyénekről beszélünk, akiknek a társasága a kapcsolat elején nagyon kellemes.
Elizabeth Holmes a Forbes címlapján, karrierje csúcsán. Látványosan zuhant.

Amit el szeretnének érni, az sok esetben tényleg egy pozitív, világmegváltó terv, az ebben való segédkezés és részvétel természetesen szimpatikus lehet mások számára is, az oda vezető út viszont - miután sok esetben a terv megvalósíthatatlannak bizonyul - hazugságokkal, bizalmatlansággal és teljes fejetlenséggel van kikövezve. Elizabeth Holmes, a könyvben szereplő vezető játszi könnyedséggel hitette el az emberekkel, hogy a vezetésével megválthatják a világot és egy forradalmian új eszközt készíthetnek, milliók életét megkönnyítve. Az ilyen vezetőkre jellemző, hogy egy grandiózus célt projektálnak a beosztottjaiknak, elhomályosítva ezzel az egyének ítélőképességét.

Mit tehet egy alkalmazott olyan helyzetben, amikor a cég élén adott egy nagyon autoriter vezető, aki domináns, határozott és csak a saját elképzeléseit fogadja el?

Ez nagyban függ a beosztott beállítottságától és személyiségjegyeitől. Amennyiben a vezető szélsőséges gondolkodási sémája nem zavarja, mert függetleníteni tudja magát és a munkáját tőle, úgy ez nem eredményez toxikus légkört, bár ez a ritkább eset. Azok az emberek, akik hivatástudatból vagy személyes motivációjuk miatt szívesen csatlakoznak olyan úttörő kezdeményezésekhez, ahol gyakran találkozhatnak ilyen vezetőkkel, fel kell készülniük az ebből adódó kellemetlen helyzetekre. Ilyenkor érdemes tudatosítani magunkban, hogy a bizalmatlanság, a hatalommal visszaélés elsősorban nem rólunk és nekünk szól, sokkal inkább arról, hogy a vezető ezzel validálja a saját szerepét.

Amennyiben a vezetőnk folyamatosan mikromenedzsel, érdemes megpróbálni mindig egy lépéssel előrébb járni, felkészülve a lehetséges kérdésekre. Állítsunk fel határokat, amiket akkor sem fogunk átlépni, ha az az állásunk elvesztését eredményezi, mert ez hiába tűnhet drasztikus megoldásnak, megóvhat minket néhány nagyon kellemetlen helyzettől.

Nem ördögtől való a manipuláció, de...

A vezetői manipuláció első színtere a munkaerő megszerzése, itt nemcsak a munkavállaló, hanem a munkaadó is a pozitív oldalát mutatja. Ha viszont valaki már csatlakozott az adott céghez, valószínűleg nehezen fog váltani.

Nagyon nehéz lelki folyamat, amikor valaki motiváltan csatlakozik egy céghez, annak reményében, hogy a munkájával kézzel foghatóan hozzá fog járulni a cég sikerességéhez, de azzal kell szembesülnie, hogy ez nem a saját törekvései hiányában nem tud teljesülni, hanem azért, mert a vezető nem hajlandó változtatni, másokat csak eszközként használ fel a saját céljai eléréséhez. Teljesen helyénvaló a mondás, miszerint az ember céget választ, de vezetőt hagy ott.

Van olyan helyzet, amikor szabad manipulálni?

A Rossz vér történetében szereplő vezető saját maga is elhitte és teljes téveszmében volt azzal kapcsolatban, hogy a cég terméke működhet, annak ellenére is, hogy a munkatársai ezt rengeteg fórumon cáfolták. Ezáltal egy olyan, lefelé száguldó spirálba került, ahol meggyőződésévé vált, hogy a saját emberei ellene fordultak, ekkor kezdte őket a manipuláció változatos eszköztárával befolyásolni.

A manipuláció és az irányítás közötti határ nagyon vékony. Mindkettő esetében befolyásolunk embereket, ez történhet pozitív, vagy negatív irányban, a kontextustól és szituációtól függően, megfelelő vezetésnél mindkét fél egyenlően nyer a helyzetből, manipuláció esetén csak a vezető. Manipulációval akkor szabad élni, ha a vezető ezt arra használja, hogy pozitív irányba terelje a kollégáit, ami aztán az ő elégedettségükben, munkához való hozzáállásukban és magabiztosságukban mutatkozik meg.

Sárosi Kinga

A nyitóképen Elizabeth Holmes