Így trükköznek a dörzsölt munkaadók: erre figyelj álláskeresőként

Elkezdődött a nyári „uborkaszezon”, a szabadságolások időszaka, ugyanakkor új munkaerőre ilyenkor is szükség van, és ezt a hiányt (vagy igényt) a szabadság miatt kieső támogatás még jobban felszínre hozhatja. Az álláskeresés tavaszi és őszi slágerszezonjához képest nyáron érezhetően visszaesik a jelentkezések száma, ami többek között azzal magyarázható, hogy egyes szektorok – az építőipar, vendéglátás, kereskedelem és az agrárszektor – átmenetileg elszívják a munkaerőt.A nyári hónapokban például jelentősen nő a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák száma itthon és külföldön egyaránt.

Ha nincs munkaszerződés vagy munkaköri leírás

Dénes Rajmund, a Humán Centrum igazgatója szerint a szabadságolások miatt leterhelt cégek a diákok mellett főállásúak felé is fordulhatnak, azonban nem árt fenntartásokkal kezelni az átmeneti „besegítést”. Nincs akadálya annak, hogy egyszerre két munkaviszonya legyen a munkavállalónak két különböző munkáltatónál, ahogyan annak sem, hogy a munkaviszonya mellett polgári jogi (például megbízási, vállalkozási) jogviszonyt létesítsen. Azonban ha a munkavállaló nem írt alá munkaszerződést, vagy ha alá is írt, nem kapott belőle egy példányt, és nem kapott munkaköri leírást, bérjegyzéket, akkor érdemes gyanakodni. Ez abban az esetben is érvényes, ha a munkavállaló ugyanannál a cégnél vállal plusz munkát, és a szerződését újabb és újabb változás miatt többször kellene módosítani.

Ha más munkaadó írja alá...

Az is gyanúra adhat okot, ha a munkaadó változik benne, vagy ha nem a tényleges munkáltatóval jön létre a szerződés, hanem egy olyan céggel, akiről a dolgozó nem is hallott az interjúfolyamat során. Továbbá az is gyakori eset, hogy nem a tényleges munkabért vagy munkaidőt tüntetik fel a munkaszerződésben. Ekkor szintén fennáll annak a veszélye, hogy csalási konstrukcióba vonják be a jelöltet. „Ha valami nem egyértelmű, ne féljünk kérdezni – ha pedig nem kapunk világos válaszokat a munkaadótól, a NAV által kezelt adatbázisok segítségével ellenőrizhetjük, hogy a hátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodók listájában benne van-e a leendő munkahelyünk” – hangsúlyozza Dénes Rajmund, majd hozzáteszi: az még mindig gyakori tévhit, hogy csak a munkáltatók járhatnak pórul a fekete foglalkoztatással. Természetesen a cégeknek kell betartani a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokat, amiket az adóhatóságok folyamatosan ellenőriznek, és büntetik is őket a visszaélések esetén, ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló nem lesz felelős semmiért.

Zsebbe fizetés: a munkavállaló is megjárhatja

Szinte bevett gyakorlat a kis- és középvállalkozások körében, hogy a munkáltató a szerződésben rögzített béren és juttatásokon felül a megállapodott fizetés maradék összegét készpénzben, „zsebbe” adja át a munkavállaló számára. Arra is akad példa, hogy ezt a dolgozó kezdeményezi, például mert letiltás terheli a bérét vagy mert arra számít, hogy ilyen módon több nettó fizetésre tehet szert. De a munkaadó is sakkban tarthatja így az alkalmazottat; a járulékok levonása és az adók befizetésének elhagyásával ugyanis szép summát tud magának megspórolni, a munkavállalónál pedig gyakran úgy érvel, hogy csak így tud magasabb bért kínálni a számára, aki ezért kénytelen elfogadni a helyzetet. Azonban ha fény derül rá, mindkét fél pórul járhat: egyrészt a munkáltatónak a sokszorosát kell majd kifizetnie az adóhivatal felé, és a munkaügyi ellenőrzés során is komoly bírságot kaphat.

A munkavállalónak pedig szintén a szó szoros értelmében fizetnie kell: a feketén, szürkén megkapott „munkabér” ugyanis adóköteles, ezért a megszerzett jövedelmet a munkavállalónak kell bevallania. Ennek elmaradása – a személyi jövedelem adó be nem fizetése – miatt a munkavállaló is súlyos büntetést kaphat. Arról nem is beszélve, hogy az így töltött munkanapok után nem jár később nyugdíj, és a jövedelemigazolás sem tartalmazza majd az így keresett bért, ami például egy ingatlanvásárlás esetén komoly hátrányt jelent a banki hitelbírálatnál. Ezen felül az orvosnál is kellemetlen meglepetés érheti az embert, amikor kiderül, hogy a TB fizetés elmaradása miatt nem jogosult az egészségügyi ellátásra.

Kockázatmentesebb, ha iskolaszövetkezetnél vagy munkaerő-kölcsönzőnél keressük a kapcsolatot. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzünk HR szakembert, munkajogászt.