Így változik a rehabilitációs hozzájárulás

A kötelező foglakoztatási szint teljesítésével, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatásával a munkáltatónak nem áll fenn a rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettsége.

A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 23. paragrafusa határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás jelenleg kötelező érvényű összegét: a hozzájárulás teljes évi összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata, maga a rehabilitációs hozzájárulás mértéke pedig 964 500 Ft (egy főre és egy évre vetítve).

2016 májusában benyújtásra került a T/10536. számú törvényjavaslat Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról. A költségvetési törvényhez kapcsolódó un. "salátatörvény" számos jogszabály módosítását tartalmazza, ezek között megtalálhatók a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő változások is, de a rehabilitációs hozzájárulás összegének módosítására vonatkozólag is megfogalmazódtak benne javaslatok.

Mi tette mindezt szükségessé?

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. 2010-ben a hozzájárulás mértéke még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) szintjével: akkor a minimálbér havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan és nagymértékben emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a jogalkotók indokoltnak látják a rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelését, annak a minimálbér összegéhez kötése mellett.

Annak érdekében, hogy az intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, a törvényjavaslat kilencszeres mértékre tesz indítványt. Az új szabály értelmében a rehabilitációs hozzájárulás összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér havi összege kilencszeresének megfelelő mértékére emelkedik. A kötelező 5%-os foglalkoztatási szint nem változik. Az intézkedés várt hatása, hogy még erősebb ösztönzőként legyen jelen a megváltozott munkaképességű munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatása kapcsán: az emelés a vállalatokat sújtó teher 10%-os növekedését is jelentheti 2017-ben.

A törvényjavaslat szerint:

„29. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
123. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdésében a „964 500 Ft” szövegrész helyébe az „a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese” szöveg lép.”

Kappel Katalin munka- és szervezetpszichológus, a HR Portal állandó szakértője