Megjelent: 8 éve

Ismét változhat a Munka törvénykönyve, a sztrájk és a nyugdíj szabályozása

Márciusban tárgyalások indultak, felülvizsgálják a Munka törvénykönyvét, a sztrájktörvényt és a korhatár előtti nyugellátások további sorsát. Bár a tárgyalások nem nyilvánosak, az egyes felek álláspontjai megismerhetők - jöjjön Kéri Ádám, a LIGA jogászának összefoglalója.

Az érdekegyeztetés rendszere 2010-et követően jelentősen átalakult. Ettől az időponttól kezdve nem létezik Magyarországon olyan egységes, tripartit (háromoldalú) egyeztető fórum, mely valamennyi foglalkoztatási ágat lefedi és valamennyi, a munkavállalókat érintő kérdést megtárgyal. Több új érdekegyeztető fórum is létrejött, ezen fórumok azonban külön foglalkoznak a köz- és a versenyszférával, más szereplőket is magukban foglalnak (pl: egyházak, tudományos élet), illetve nem mindegyikben képviselteti magát a kormány.

Az egyik újonnan létrehozott szervezet a VKF. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2012. február 22. napján jött létre a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány megállapodásával. Célja az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés erősítése, a gazdasági növekedés elősegítése, a versenyképesség javítása, az üzleti környezet fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése. A VKF keretében a felek megtárgyalják a versenyszférát érintő foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciókat, ideértve az adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos kérdéseket is, a versenyszféra munkavállalóinak jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedéseket (kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum, bérajánlás), a munkajogi, szakképzési, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteit, a munkaügyi kapcsolatok rendszerét, a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra (álláskeresési támogatások, társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer) vonatkozó jogszabályok tervezeteit és a tervezett kormányzati intézkedéseket, a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteit, valamint minden olyan egyéb, a versenyszféra munkaadóinak és munkavállalóinak gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdéseket, amelynek megtárgyalását a tagok szükségesnek tarják. Ennek keretében indultak tárgyalások 2015. márciusában, melyeken a felek felülvizsgálják a Munka törvénykönyve eddigi szabályozását, a sztrájktörvényt, valamint a korhatár előtti nyugellátások további sorsát. A tárgyalások nem nyilvánosak, a felek azonban az un. oldalálláspontjaikat (munkavállalói, illetve munkáltatói oldal) nyilvánosságra hozták, így ezeket ismertetem röviden.

Változhat a Munka törvénykönyve

Elsősorban azt kell rögzíteni, hogy átfogó, koncepcionális változások nem fognak történni. Ennek nem az az oka, hogy a felek elégedettek a hatályos szabályozással, hanem inkább az, hogy erre jelenleg nem nyílik reális lehetőség. Fontos arra is rámutatni, hogy a változások alapvetően a munkavállalói és a munkáltatói oldal megállapodásán fognak nyugodni, így számos, egyéb, releváns szereplő nem kerül bevonásra. A felek tehát a számukra legfontosabb módosításokat kívánják leegyeztetni és azokra kompromisszumos megoldásokat találni és nem az Mt. jogalkalmazási anomáliáit kívánják megszüntetni. Ez utóbbiak ugyanis előbb utóbb a jogalkotás által maguk is orvoslást nyernek. Amennyiben sikeresek a tárgyalások, még ebben a félévben dönthet a Parlament az Mt. módosításáról.

Számos területen a felek álláspontja eltérő. Míg a munkáltatók tovább kívánják liberalizálni a munkaerőpiacot, addig a munkavállalói oldal a munkavállalókat védő garanciák megerősítéséért küzd.

Nem fogadja így el a készenlét időkorlátjának az eltörlését, a munkaidő-beosztás korlátozásinak a megszüntetését, valamint az egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalások szabad módosíthatóságát. A munkáltatói oldal pedig nem kíván olyan módosításba belemenni, amelyek az egyes munkáltatók anyagi terheit tovább növelnék. Mindkét oldal álláspontja elfogadható, hiszen a munkáltatókat sem a munkavállalókkal szembeni ellenszenv, hanem a versenyképességük javítása motiválja.

Néhány területen azonban egyetértés látszik kibontakozni. A felek egyetértenek például abban, hogy nincsen szükség a köztulajdonban álló munkáltató elkülönült, az Mt. általános szabályaitól hátrányosan eltérő szabályozására.

Egyetértenek abban is, hogy ki kell küszöbölni azon rendelkezéseket a törvényben, melyek komoly jogalkalmazási problémákhoz, illetve visszaélésekhez vezetnek. Ezzel összefüggésben tisztázásra szorul az elszámolási időszak fogalma, melynek érthető megfogalmazásával a jogalkotó adós maradt.

Tisztázni szükséges azt a helyzetet is, hogy az utazási időnek mely esetei válnak a munkaidő részévé. Az új Mt. ugyanis a munkavégzés helyének feltüntetését nem teszi a munkaszerződés kötelező részévé, valamint annak megjelölését tág keretek között teszi lehetővé. Kérdés ugyanakkor az, hogy a munkaszerződés szerint „Európában” dolgozó, „változó” munkavégzési hellyel rendelkező munkavállaló utazási költségeit kinek kell állnia, valamint hogy beleszámít-e az esetenként tetemes utazás a munkaidőbe.

Tisztázni kell olyan fogalmakat is, mint például a szabadnap, melyet az Mt. használ ugyan, de nem definiálja. Munkaidőkeret alkalmazása esetén ugyanakkor ennek kiemelkedő jelentősége lehet. Ebben a munkaszervezési módban ugyanis a munkanapokon és a pihenő napokon kívül szabadnap is előállhat, mely kategóriák a gyakorlatban gyakran összemosódnak.

Tisztázásra szorul továbbá több, gyermekvállalással összefüggő kérdés is. A várandós mamát megillető felmondási védelem ugyanis az Alkotmánybíróság döntését követően már nem kötődik előzetes bejelentéshez. Ennek következtében a felmondás akkor is jogellenes, amennyiben a várandósságról a kismama a munkáltatót a bírósági tárgyaláson tájékoztatja.

Az apát a gyermek születése esetén megillető pótszabadságra vonatkozó szabályozás értelmezése is problémás. A ki nem vett pótszabadság pénzbeli megváltásáról ugyanis a törvény hallgat, így előállhat az az elvi helyzet, hogy az apa az előző munkahelyén megváltatta, a következőn pedig kivette az apai pótszabadságot.

A gyermekvállalás témaköréhez kapcsolódik az a javaslat is, mely szerint a gyermekek alapján járó pótszabadságot (2, 4, 7 nap) a munkavállaló saját belátása alapján vehesse ki. Jelenleg ugyanis ez a pótszabadság is beleolvad a munkavállaló teljes, éves szabadságába és ezt követően azt már a munkáltató jogosult kiadni.

A tisztázandó kérdések közé tartozik még a megszakítás nélküli munkarend és a több műszakos munkavégzés pontosabb elhatárolása. Ezzel összefüggésben a munkavállalói oldal szeretné elérni a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak bérpótlékának a visszaállítását.

Végezetül kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkavállalói oldal a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei szigorításának. E témakörben a Kúria is kidolgozott évekkel ezelőtt több javaslatot, hiszen a szabályozást a Kúria is kritikusnak érezte. Ezen anyagokat az NGM a VKF tárgyalásokra hivatkozva bekérte. Szintén megkeresésre került a bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) acélból, hogy a munkaügyi perek számának csökkenése pontosan látható legyen. A munkaügyi perek száma ugyanis az új Munka törvénykönyve hatályba lépését követően jelentősen csökkent, mely csökkenés mögött a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezmények nélküli volta húzódik meg.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ismét változhat a Munka törvénykönyve, a sztrájk és a nyugdíj szabályozása
2. oldal - Változhat a Sztrájktörvény is
  • 2023.01.12Zoom Nyílt Nap - Fenntarthatósági Alapismeretek Képzés Zoom tájékoztató a 2023. február 03-án induló Fenntarthatósági Alapismeretek Képzésről. A csatlakozáshoz szükséges Zoom-linket regisztrációt követően küldjük. Reigsztráció emailben a [email protected] címen. (Hornyai Marietta client partner). Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.03HR Basic HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni! Részletek Jegyek