Változhat a Sztrájktörvény is

A Sztrájktörvény 2010-ben – a legfontosabb reformok bevezetése előtt (nyugdíjjogosultság szigorítása, munkavállalókra nézve kedvezőtlen munka törvénykönyve bevezetése stb.) - módosításra került, melynek következtében eredményes sztrájk lényegében nem szervezhető. Az egyik szigorítás az un. elégséges szolgáltatások területén következett be. A sztrájktörvény 2010. évi módosításáig a még elégséges szolgáltatás mértékében, illetve feltételeiben történő megállapodás elmaradása ugyanis nem minősült jogsértőnek. A törvény kimondta ugyan, hogy annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához. Az EBH2008.1814. számú elvi határozatában pedig úgy foglalt állást, hogy a kollektív szerződés a sztrájktörvénnyel ellentétesen azt sem írhatja elő, hogy sztrájk jogszerűen csak a még elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás esetén tartható.

Ez 2010-ben megváltozott. A 2010-es törvénymódosítás eredményeképpen a jogellenesség fogalma további, általános kategóriákkal bővült ki. Ilyennek minősül a sztrájk, amennyiben a felek a sztrájk gyakorlása során nem működnek együtt, a sztrájkjoggal való visszaélés esetén, valamint amennyiben a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytató szolgáltatónál az elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja. A módosítást követően a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény állapíthatja meg. Ilyen a személyszállítási és a postai szolgáltatások esetén létezik. Ennek hiányában a felek vagy megegyeznek, vagy ha nem, a bíróság dönt. A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, szükség szerint a felek meghallgatását követően dönt.

Fontos, hogy ezek hiányában jogszerű sztrájk nem tartható. A hatályos szabályozással az a probléma, hogy a törvény az elégséges szolgáltatás mértékét magas szinten határozza meg, így a munkabeszüntetés alig érezhető, másrészt pedig a bíróságok nem képesek határidőben döntést hozni. A késés több esetben a sztrájk meghiúsulásával járt. A munkavállalói és a munkáltatói oldal az elégséges szolgáltatás kérdésében való döntést a bíróságokról egy másik, szakmai döntőbírói fórumhoz, az MKDSZ-hez kívánja telepíteni. Tisztázni kívánják még a jogellenesség kategóriáit is.

Egyeztetnek a korhatár előtti ellátásokról

A kormányzat 2010-ben úgy ítélte meg, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a Nyugdíjbiztosítási Alapot terheli, amelyet a hiánnyal küzdő Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani.

A Széll Kálmán Terv így a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése és az államadósság csökkentése érdekében célként tűzi ki, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Az átalakítás célja az volt, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. A jogalkotó ezért a korhatár előtti ellátások megszüntetése mellett döntött. Ilyen ellátások voltak a következők: előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, ún. művésznyugdíj, a polgármestereknek, az Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőknek külön szabályok alapján megállapított öregségi nyugdíj. Ennek megfelelően a korengedményes nyugdíj megállapításáról szóló 181/1996. (XII.6.) korm.r. 2012. 01.01. napjával hatályon kívül lett helyezve. Korkedvezményt pedig 2014. december 31. napjától nem lehet szerezni.

Léteznek továbbra is azonban olyan munkavállalói csoportok, amelyeknek valamilyen formában történő, öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző támogatása társadalompolitikailag indokolt. A legfontosabb körbe azon munkavállalók tartoznak, akik fokozottan megterhelő körülmények között dolgoznak. Korlátozni kell egyrészt a károsító hatásoknak történő kitettséget, az un. expozíciót, másrészt pedig a regenerációjukat is valamilyen formában elő kell segíteni. Azoknak a munkavállalóknak is segítséget kell nyújtani, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg. Az ő esetükben az jelentheti a megoldást, amennyiben a munkáltató a hátralévő időre esedékes járulékokat az államnak előre megfizeti, és amelyből az állam valamilyen ellátást számukra biztosítani tud.

Amennyiben a munkabizottságokban eredmény születik, a felek a közvéleményt haladéktalanul tájékoztatni fogják. Az is megállapítható azonban, hogy amennyiben április folyamán kész javaslattal nem tudnak előállni, nem fog érdemi változás bekövetkezni egyik területen sem.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ismét változhat a Munka törvénykönyve, a sztrájk és a nyugdíj szabályozása
2. oldal - Változhat a Sztrájktörvény is