Jár a havi 50 ezer forint minden magyarnak?
Megszűnhet a nincstelenség Magyarországon – ezt a kicsinek nem nevezhető ígéretet tették a feltétel nélküli alapjövedelem hívei, mégis úgy tűnik, a társadalom nem áll a kezdeményezés mellé. Szakértők szerint nem véletlen a berzenkedés, hiszen olyan mértékű átrendezésre lenne szükség a költségvetésen belül, hogy nehéz lenne elmagyarázni az új rendszert az összes szereplőnek, ráadásul szinte lehetetlen a szisztéma modellezése is. De elég-e rá mosolyogva legyinteni vagy bizonyos feltételek mellett elkezdődhetne érdemi diskurzus a kérdésről?
Magyarországon először a LÉT nevű, közgazdászokból és szociológusokból álló munkacsoport végzett komoly számításokat, javaslatuk szerint a gyerekek 25, a felnőttek 50, a várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett “létpénzt” kapnának havonta adómentesen a Magyar Államkincstártól egyszerűen a “létezés jogán”. Az alapjövedelmet a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel. Megszűnnének az említett összegeknél kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének. A modell szerint az alapjövedelem beépülne a bérekbe is, de azok nettó értékében nem okozna változást, kivéve a felsőosztály tagjainál, ott a családi adókedvezmény miatt valamivel kevesebbet vinnének haza.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy vegytiszta nemzetközi tapasztalatok nincsenek. „Vitathatatlanul régi téma, Nyugat-Európában vagy Brazíliában például már régebb óta folyik róla a vita, mint Magyarországon, de a világon eddig csak részleges próbálkozások voltak az alapjövedelem megvalósítására” – fogalmazott. Példaként említette Alaszkát, ahol azon az elven kapnak pénzt a lakosok, hogy az olajvagyon kitermelésének lehetőségét átadják. Azaz itt az alapjövedelem fedezete a természeti kincs, ennek mértéke azonban változó, és függ a világpiaci folyamatoktól.
Nálunk más megoldás kell…
Magyarországon azonban nincs olyan ásványi vagyon, amelynek kiaknázásával biztosítható lenne egy minimum jövedelemszint, így csak a meglévő bevételek átcsoportosításával lehet előteremteni a szükséges pénzt.
A LÉT szerint számításai szerint ehhez nem is lenne szükség semmilyen adóemelésre, programjuk szerint sem az áfa, sem a tao, sem a helyi adók, sem a járulékok kulcsait nem kell emelni, és semmilyen fontos (oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, kulturális, környezetvédelmi vagy szociális) kiadást nem kell csökkenteni. Átcsoportosítással biztosítható az alapjövedelemhez szükséges pénz több mint 92-94 százaléka, a maradék mintegy 6-8 százalék a mai költségvetés – szerintük - felesleges kiadásainak egy részéből fedezhető.
A munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével Magyarországon jelentősen csökkenne a létminimum alatt élők száma. Jelenleg ugyanis 615 ezer felnőtt ember él jövedelem nélkül, az új rendszer bevezetése után viszont - számításaik szerint - a szegénységi arány 16,4 százalékról 8,4 százalékra csökkenne, míg a létminimum alatt élők aránya 40,7 százalékról 29,1 százalékra csökkenne.
Nincs ingyen ebéd - ezt már az emberek is érzik
A programot a hazai pártok közül elsőként a Párbeszéd Magyarországért karolta fel, azonban az ötlettel eddig igen kevés embert tudtak maguk mellé állítani.
Kiss Ambrus szerint ennek az lehet az oka, hogy rosszul indult a vita. Úgy beszélnek néhányan az összegről, mintha az alapelvről lett volna valódi társadalmi vita a demokráciában megszokott módon akár népszavazással, vagy valamilyen erős demokratikus legitimációs aktussal lezárva. További probléma, hogy egy igazi alapjövedelem koncepció megvalósításában igen nagy kockázat, hogy nem ismerjük annak hatásait. Ma, főleg magyar tudományos szakirodalom nélkül, úgy folyik erről komolynak látszó diskurzus, hogy sem nemzetközi tapasztalataink nincsenek, sem jó modellezést nem tudtunk folytatni – fogalmazott.
Az alapjövedelemről szóló vita így egyelőre nem tud tömegeket megszólítani, márpedig ahhoz, hogy legyen a politikai akarat, elengedhetetlen a társadalmi akarat is.
De ki fog akkor dolgozni?
Kiss Ambrus szerint pont ezért az alapjövedelem vita nem ott kezdődik, mennyit adnánk az embereknek, és az a pénz mire elég. A vita onnan indul, hogy adott társadalom elfogadja-e azt a főszabályt, hogy mindenki (korra, nemre, bőrszínre, vallásra, politikai nézetre való tekintet nélkül), a közösségéért végzett erőfeszítéseit nem számítva (dolgozik, nem dolgozik, lopja a napot, vagy csak nem találja helyét a társadalomban) egy azonos összeget kap. Az, hogy ez mennyi, havi, vagy éves, esetleg egyszeri, másodlagos kérdés, jelenleg ugyanis még az alapfeltevésben sincs egyetértés.
Egy igen gyakori ellenérv például, hogy ha mindenkinek pénzt adunk munkavégzés nélkül, akkor senki nem akar majd dolgozni. A program pártolói szerint emiatt elengedhetetlen a minimálbér nettó 100 ezer forintra való emelése, ami miatt már valós motivációt jelenthet a munkába járás. (A PM szerint az alapjövedelemmel párhuzamosan csökkenne a vállalkozók terhe is, így nem jelentene pluszköltséget nekik a magasabb minimálbér és nem kellene munkahelymegszűnésektől sem tartani.)
Sokan tartanak attól is, hogy csak az uzsorásoknál landolna a pluszpénz, miután a kiszolgáltatott emberek annyi adóssággal rendelkeznek, amelyet még így sem tudnának kifizetni. Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem ez a legnagyobb probléma, az uzsorások kérdése ugyanis minden juttatás esetében felmerülhet, és ezt rendészeti módon kell kezelni. Szerinte sokkal nagyobb gond, hogy nem lehet modellezni a hatásokat, ráadásul egy ennyire új szisztémához nehéz legitimációt szerezni minden érintett csoporttól.
Kiss Ambrus a rengeteg kérdőjel mellett ugyanakkor kiemelte: az alapjövedelem támogatói szerint egy ilyen ellátás, amely gondoskodik arról, hogy emberhez méltó élete legyen mindenkinek a társadalomban, a demokrácia egyfajta védelmezője is. Ha nem kell tömeges szegénységtől félni, akkor kevesebben vonzódnának radikális válaszokhoz. Azaz a szélsőségek nem tudnának a nyomort, mint a demokráciával velejáró következményt hirdető politikával szavazatokat szerezni. Ahogy látjuk ez egy valódi probléma, de ha csak egy ország vezeti be, akkor ez a külső problémákkal szemben (lásd migrációs hullámok) nem védik meg – fogalmazott.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Hiába a gazdasági bizonytalanság, a bérek emelkedése töretlen: már három magyarországi ágazatban is egymillió forint felett van a bruttó... Teljes cikk
A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk
A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk
- 45 millió forintos támogatás innovatív civil ötletekért - Már csak egy hétig lehet jelentkezni! 5 napja
- Brüsszel tönkretette, a kormány megmenti? Milliárdos támogatás a Dunaferr-dolgozóknak 2 hete
- Igaz, hogy fogyatékossági támogatottaknak plusz juttatás is jár? 2 hete
- Megnyílt a 155 milliárd forintos keretösszegű vállalkozói program 2 hete
- Ekkortól pályázhatnak a minimálbér-emelés miatti kompenzációra a vállalkozások 3 hete
- Több százezer forintot bukhatnak a fiatalok – miért nem élnek a lakhatási támogatással? 4 hete
- Bérgarancia Alap: védelem fizetésképtelenség idején 1 hónapja
- Több mint 1300 diák szakképzését támogatja egy alapítvány 1 hónapja
- Akár 75 millió forintos támogatást is kaphatnak a fiatal gazdák 1 hónapja
- Változhat a minimálbér-emelés? Itt a kormány válasza 1 hónapja
- Munkahelyi bölcsőde kialakítására lehet pályázni 1 hónapja