Jelentősen csökkenhet a szabadnapok száma
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár gyakran panaszkodunk arra, hogy túl kevés idő jut pihenésre, a mi 20 + 10 napunkkal egész jól állunk a világ többi részéhez képest. Az viszont több mint dühítő, hogy itthon egy furcsa szabály miatt előfordulhat az, hogy pár évre elveszítünk pár napot.
Gondoltad volna, hogy van olyan ország, ahol 39 nap fizetett szabadságot kapnak a munkavállalók? Esetleg azt, hogy például az amerikaiaknak egy fizetett szabadnapjuk sincs? Magyarországon ehhez képest 20+10 nappal, illetve a korral és gyerekek után járó pótszabadsággal tulajdonképpen jó a helyzet, de veszíthetünk néhány napot, ha átmenetileg is.
Ha meg kellett volna tippelni, a világon hol jár a legtöbb fizetett szabadnap, talán gondolkodás nélkül rávágtuk volna, hogy Amerikában. Valójában azonban igen meglepő tény, hogy a tengerentúli ország munkavállalóinak egyetlen hivatalos fizetett szabadnapja sincsen. Japánban csak egy kicsit jobb a helyzet, ott évi 10 napot kap a munkavállaló. Kanada is sereghajtó a vizsgált országok (OECD) között, az ottaniaknak összesen 19 munkamentes nap jut egy évben - derül ki Centre for Economic Policy Reseach (CERP), azaz a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont adataiból.
Európában jobb a helyzet, ott minden uniós tagországban törvényileg előírt, hogy minimum négy munkahétnek megfelelő szabadnap jusson mindenkinek. Ez húsz napot jelent alapból, és sok helyen ehhez jönnek hozzá az ünnepnapok, amikor szintén nem kell dolgozni. A csúcstartó Ausztria, ahol az alapszabadság az ünnepekkel együtt akár 39 napos nyaralást is kitehet. Magyarországon az európai standard 20 napot 10 ünnepnappal egészíti ki a munka törvénykönyve.
A legtöbb országban a szabadnapok száma attól függ, hány évnyi munkaviszony áll az ember háta mögött, vagy épp milyen jellegű munkát végez. Ausztráliában például az évi négy hetes szabadság ötre emelkedik azoknál, akik különböző, akár éjjeli műszakokban dolgoznak. Ausztriában az évi 30 nap 36-ra emelkedik, ha valaki már ledolgozott 6 évet. Kanadában, Finnországban (25 napról indul), Görögországban (20-ról indul) és Japánban minél régebb óta dolgozik az adott munkavállaló, annál több lesz a szabadideje, viszont olyan országok is vannak, ahol a fiatalok élveznek kedvezményeket. Ők Svájcban és Németországban 20 nap helyett 30 napot kapnak. Portugáliára e tekintetben rájár a rúd, 2013-ban átmenetileg eltöröltek néhány munkaszüneti ünnepnapot, így 13-ról idén 5-re csökkent a számuk, így nekik a 22-höz most csak ennyi szabadnap jön hozzá.
Magyarországon a munka törvénykönyvében található a szabadnapokról szóló szabályozás. Eszerint mindenkinek jár 20 nap alapszabadság. Ehhez jönnek plusz szabadnapok attól függően, hány éves valaki, és hány gyereke van. Huszonöt éves kortól felfelé eleinte három évente, majd két évenként és végül évente jár egy-egy plusznap. Így negyvenöt évesen már tíz extra nap jár. Kisgyerekes családban egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek esetén hét extra szabadnap jár. Tehát egy huszonnégy éves pályakezdőnek a munkaszüneti napos ünnepekkel együtt 30 napja van, egy harminchét éves, kétgyermekes anyának 40 nap jut.
Sok családban nagy veszteséget jelent, hogy miután a gyermek betölti a tizenhatodik életévét, elveszítik az utána járó szabadnapjaikat. Tehát ha mindhárom poronty betöltötte a tizenhatot, 7 nappal lesz kevesebb az akár közös nyaralásra fordítható szabadnapok száma. Adott esetben éveket kell várni, hogy újra ugyanannyi szabadnap legyen, mint a gyermek "kirepülése" előtt volt.
Nézzünk egy példát! Ha tizenkilenc évesen szültünk egy gyereket, akkor az alap 20 napunkhoz hozzájön a 2 nap, ez 22 szabadnapot jelent. Amikor a gyerek tizenöt éves lesz, nekünk már 7 extra szabadnapunk van: 2, amit utána kaptunk, és 5, ami az életkorunkból fakad, azaz van 27 szabadnapunk. De ekkor elveszítjük a 2 napot, ahogy ő betölti a tizenhatot, és így marad a 25 nap. Ahhoz pedig, hogy újra 27 napunk lehessen, egészen harminckilenc éves korunkig kell várni a munka törvénykönyve szerint, szóval 4 évet!
Ha meg kellett volna tippelni, a világon hol jár a legtöbb fizetett szabadnap, talán gondolkodás nélkül rávágtuk volna, hogy Amerikában. Valójában azonban igen meglepő tény, hogy a tengerentúli ország munkavállalóinak egyetlen hivatalos fizetett szabadnapja sincsen. Japánban csak egy kicsit jobb a helyzet, ott évi 10 napot kap a munkavállaló. Kanada is sereghajtó a vizsgált országok (OECD) között, az ottaniaknak összesen 19 munkamentes nap jut egy évben - derül ki Centre for Economic Policy Reseach (CERP), azaz a Gazdaságpolitikai Kutatóközpont adataiból.
Európában jobb a helyzet, ott minden uniós tagországban törvényileg előírt, hogy minimum négy munkahétnek megfelelő szabadnap jusson mindenkinek. Ez húsz napot jelent alapból, és sok helyen ehhez jönnek hozzá az ünnepnapok, amikor szintén nem kell dolgozni. A csúcstartó Ausztria, ahol az alapszabadság az ünnepekkel együtt akár 39 napos nyaralást is kitehet. Magyarországon az európai standard 20 napot 10 ünnepnappal egészíti ki a munka törvénykönyve.
A legtöbb országban a szabadnapok száma attól függ, hány évnyi munkaviszony áll az ember háta mögött, vagy épp milyen jellegű munkát végez. Ausztráliában például az évi négy hetes szabadság ötre emelkedik azoknál, akik különböző, akár éjjeli műszakokban dolgoznak. Ausztriában az évi 30 nap 36-ra emelkedik, ha valaki már ledolgozott 6 évet. Kanadában, Finnországban (25 napról indul), Görögországban (20-ról indul) és Japánban minél régebb óta dolgozik az adott munkavállaló, annál több lesz a szabadideje, viszont olyan országok is vannak, ahol a fiatalok élveznek kedvezményeket. Ők Svájcban és Németországban 20 nap helyett 30 napot kapnak. Portugáliára e tekintetben rájár a rúd, 2013-ban átmenetileg eltöröltek néhány munkaszüneti ünnepnapot, így 13-ról idén 5-re csökkent a számuk, így nekik a 22-höz most csak ennyi szabadnap jön hozzá.
Magyarországon a munka törvénykönyvében található a szabadnapokról szóló szabályozás. Eszerint mindenkinek jár 20 nap alapszabadság. Ehhez jönnek plusz szabadnapok attól függően, hány éves valaki, és hány gyereke van. Huszonöt éves kortól felfelé eleinte három évente, majd két évenként és végül évente jár egy-egy plusznap. Így negyvenöt évesen már tíz extra nap jár. Kisgyerekes családban egy gyerek után kettő, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek esetén hét extra szabadnap jár. Tehát egy huszonnégy éves pályakezdőnek a munkaszüneti napos ünnepekkel együtt 30 napja van, egy harminchét éves, kétgyermekes anyának 40 nap jut.
Így vesznek el napjaink
Sok családban nagy veszteséget jelent, hogy miután a gyermek betölti a tizenhatodik életévét, elveszítik az utána járó szabadnapjaikat. Tehát ha mindhárom poronty betöltötte a tizenhatot, 7 nappal lesz kevesebb az akár közös nyaralásra fordítható szabadnapok száma. Adott esetben éveket kell várni, hogy újra ugyanannyi szabadnap legyen, mint a gyermek "kirepülése" előtt volt.
Nézzünk egy példát! Ha tizenkilenc évesen szültünk egy gyereket, akkor az alap 20 napunkhoz hozzájön a 2 nap, ez 22 szabadnapot jelent. Amikor a gyerek tizenöt éves lesz, nekünk már 7 extra szabadnapunk van: 2, amit utána kaptunk, és 5, ami az életkorunkból fakad, azaz van 27 szabadnapunk. De ekkor elveszítjük a 2 napot, ahogy ő betölti a tizenhatot, és így marad a 25 nap. Ahhoz pedig, hogy újra 27 napunk lehessen, egészen harminckilenc éves korunkig kell várni a munka törvénykönyve szerint, szóval 4 évet!
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?