Kellenek-e ázsiai vendégmunkások?

Van-e munkaerőhiány Magyarországon? - tette fel a nyitó kérdést Toldi Gábor a konferencia főszervezője és már a válasz nem mutatott egy irányba. Horváth Andrea elmondta, nekik Kelet-Magyarországon nincs toborzási nehézségük, igaz, Budapesten tízszeres erőforrást kell beletenni a felvételbe. Keszte Róbert ezzel szemben arról számolt be, az egész országban munkaerőhiányt tapasztal gyári munkára. A McDonald’s HR igazgatója hozzátette, hogy mindig szabadul fel új munkaerő, a versenytársaktól is el lehet hozni, csak vonzó ajánlattal kell előrukkolni. “Nem lesz több munkaerő, ha egymástól hozunk el embereket” - szúrt vissza Keszte Róbert.

Nem vált ki élőmunkát az önkiszolgáló ételrendelés  

Juhász Csongor szerint ha jön a gazdasági lejtmenet, a vendéglátó-, szállodaipari leépítésekből a McDonald’snek lehet tartaléka, profitálhat belőle. Ezzel szemben gyári környezetben nem jelenik meg nagy számban új munkaerő.

Lehet megoldás az élőmunka kiváltása robotokkal? Toldi Gábor a McDonald’s érintőképernyős önkiszolgáló felületeit említette, ahol szerinte a cég élőmunkát spórol meg. Horváth Andrea eloszlatta a tévhitet. Hiába az automatizáció, nem kell kevesebb munkavállaló egy étteremben: átalakulnak a munkakörök, más a konyhatechnológia, még valamivel többen is dolgoznak, mint korábban.

Keszte Róbert hozzátette, hogy egyik budapesti gyárukban 130 kollaboratív robot dolgozik négy műszakban. Ezzel 500 munkavállalót nem kellett felvenniük. Most már azon vannak, hogy olyan beruházásokat hozzanak Magyarországra, amelyben a gyári összeszerelő munka kiváltható robotokkal, a gyárakban pedig több technikust és mérnököt alkalmaznának. Hogy aztán ehhez lesz-e elegendő technikus, mérnök, már másik kérdés.

A gyárak nem mennének vendégmunkások nélkül

Kellenek-e a harmadik országból hozott - többnyire ázsiai - vendégmunkások Magyarországon? - dobta be a következő témát Toldi Gábor. A kormány tavaly ősszel tárta ki a kapukat és kilenc országból minősítési eljáráson átesett kölcsönzők hozhatnak be munkavállalókat. Keszte Róbert és Juhász Csongor szerint gyári környezetben elengedhetetlen, míg Horváth Andrea azt mondta, megvizsgálták, de ők nem indulnak el ezen az úton. “Számításaink szerint 62 százalékkal drágább egy külföldi felvétele, mint egy magyarországié" -mondta. Inkább a különbözet egy részét a hazai toborzásba fektetik magasabb órabérekkel. “Az óradíjemeléses toborzást két éve mi is megpróbáltuk. Bérspirált indít el, és ugyanazzal a problémával küzdesz egy idő után, csak magasabb bérszinten” - replikázott Juhász Csongor a Prohumantól.

Az Ázsiából hozott munkavállaló ugyan ugyanazt a bért keresi, mint a magyar. Ám a kölcsönző cégek többletterhei - kinti toborzás helyi partnerrel, ügyintézés, repülővel ideszállítás, szállásoltatás, munkautasítások lefordítása, tolmácsolás, esetleg integrációs tréning, speciális onboarding - felfelé srófolják az árat. Miért éri meg mégis drágábban külföldit behozni, mintsem a hazai munkaerő-tartalékra építeni? - folytatta kérdéseit Toldi Gábor. Keszte Róbert cégvezetői szempontból közelített. Egyrészt nincs megfelelő számú, képzettségű munkaerő, másrészt a gyártásban a létszám megléte kritikus. Sokkal súlyosabb az anyagi kár egy autóipari cégnek, ha leáll a gyártósor. A kötbér mellett a jövendő üzleti lehetőségeknek is befellegzik. Náluk a létszám 10 százaléka külföldi. Még így is megéri drágábban felvenni a külföldieket, mint az álló gyártás anyagi következményeit nyögni.  

Jó tapasztalatok a fülöp-szigetekiekkel

Juhász Csongor megjegyezte, hogy a külföldi munkavállalók között legnagyobb létszámú ukrán kolónia száma megfogyatkozott Magyarországon. Amint megnyíltak a nyugat-európai határok az ukrán menekültek előtt, sokan útra keltek - elsősorban Németországba. Ott szociális juttatások, új munkalehetőségek várták őket. Helyükre elsősorban Ázsiából érkeznek vendégmunkások. “Vegyes a kép a nációk tekintetében. Nekünk a fülöp-szigeteki és az indonéz munkavállalókkal jók a tapasztalataink” - mondta Juhász Csongor.

Keszte Róbert még egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet a harmadik országbeliek toborzásában: körükben szinte nulla a fluktuáció, azért jönnek ide, hogy pénzt keressenek. Ez pedig jelentős költségmegtakarítás, ugyanis szakértők szerint egyetlen munkavállaló pótlása 500 ezer - 1 millió forint közötti összeg. A McDonald’s számításai szerint náluk 1 százalékpontos fluktuációnövekedés 40 millió forintba kerül.

Horváth Andrea a megtartás fontosságára hívta fel a figyelmet. “Rendszeresen végzünk elégedettségi felmérést. Ezekből kitűnik, hogy a jó csapat erős megtartó erő. Szintén számít, hogy a munkavállaló érzi-e, hogy fejlődik, megkapja-e a lehetőséget a fejlődésre. “HR csapatomban az egyik kollégám 16 évesen csatlakozott a céghez, 22 éve nálunk dolgozik, eközben két diplomát szerzett.”

Nyitókép: A beszélgetés résztvevői balról jobbra: Keszte Róbert (Continental), Juhász Csongor (Prohuman), Horváth Andrea (McDonald’s) és háttal a kérdező, Toldi Gábor a RecruiTECH Blue kékgalléros toborzási konferencián 2022. szeptember 28-án a Közép-európai Egyetem budapesti, Nádor utcai épületében.