Kerülhet-e a filodendron alá a monitor, azaz a távmunkás munkahelynek is vannak munkavédelmi követelményei?

Na de… még ha ki is alakítja az előírt munkahelyet a munkavállaló teljes becsületességgel, ki és hogyan ellenőrizheti ezt, egyáltalán van-e joga a munkáltatónak, illetve akár a hatóságnak látogatást tenni egy olyan magáningatlanban, ahol életvitelszerűen nemcsak a távmunkás él, hanem a családtagjai is. A téma annyiból is érdekes, hogy a hatályos jogszabályi előírások tulajdonképpen végrehajthatók ugyan, de a betartása… hmm… enyhén szólva is kérdéses, nem beszélve a költségekről sem. Lássuk mindenekelőtt melyek a legfontosabb követelmények.

A szabályok

Alapszabály, hogy a távmunkát végző munkavállalóra nem hathatnak magasabb kockázati tényezők, mint az azonos tevékenységgel megbízott hivatali kollégákra. Az alábbi jogszabályi előírások a fentieket szabályozzák:

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999. (XI.3.) Eü.M. rendelet

A munkahely kialakítására és a testhelyzetre vonatkozó legfontosabb követelményeket az MSZ EN 29241-1 szabvány

A belsőtéri mesterséges világításra vonatkozó előírásokat az MSZ EN 12464-1:2003 számú Fény és világítás; munkahelyi világítás című szabvány

Irodai munkahelyekre az immissziós zajhatárértékeket az MSZ 18151/2-83. sz. szabvány

A munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményeiről, a zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet, effektív hőmérséklet értékeit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM. rendelet

Az irodák, lakások, munkahelyek illetve egyéb épített létesítményekkel kapcsolatos építési követelmények az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20) kormányrendelet rendelkezik.

Ebben a cikkben nem fogjuk részletezni a mozgás-, közlekedés-, térkövetelményeket, a megvilágítási előírásokat, a világító testek térbeli elhelyezését, a tükröződés és fényvisszaverődés szempontjait, a zaj- és klíma követelményeket, a képernyő-, klaviatúra- (billentyűzet) elhelyezését, a munkaszék- munkaasztal- irattartó kialakítását, stb… mert nem ez a cél, de az azonnal látszik nem kevés előírásról van szó, csak győzze a távmunkás betartani ezeket.

Ha a főnök meglátogat

A költségekről annyit, hogy aki távmunkás szerződést köt a munkáltatójával, abban benne kell foglaltassék a távmunkás munkahely kialakítására vonatkozóan a szükséges elvégzendő feladatok finanszírozásának módja is. Mert ugye meg lehet állapodni úgy is, hogy a távmunka a munkáltató részéről egy olyan lehetőség, amely nem minden munkavállalót illethet meg, ezért a távmunkás érezze „kitüntetve” magát ezért pedig cserébe minden költséget viseljen is a továbbiakban. A másik megközelítés viszont ezzel ellentétes, mert a távmunkás megkíméli a munkáltatót a nagyobb hivatali létszám foglalkoztatásától, illetve a magasabb irodai rezsiköltségektől. Egyszóval a távmunkás munkahely kialakításának ára külön megállapodás kérdése. Nyilván egy előzetes felmérés ebben a kérdésben nagyban segítheti a munkaadót és munkavállalót egyaránt. (első látogatás az ingatlanban!).

A munkáltató és munkavédelmi szaktevékenységgel megbízott munkavállalója elmennek a leendő távmunkás munkahelyre és megteszik azokat az észrevételeiket, amelyek a fentebb taglalt előírásoknak való megfelelésről szólnak, vagyis az átfogó munkavédelmi-, tűzvédelmi-, valamint a villamos biztonságtechnikai előírásoknak. Miután a távmunkás átalakította a házát, lakását… na jó… szerencsés esetben az egyik szobáját, kevésbé szerencsés esetben egyik szobájának egyik zugát, sarkát (ami persze nem lehet kevesebb 6 m2-nél!), jön az újabb helyszíni bejárás. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a távmunkahely, a munkaeszköz, a „technológia” megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés tárgyi, személyi, munkakörnyezeti feltételeknek. (második látogatás az ingatlanban!).

Amennyiben a leendő távmunkahely a fenti követelményeknek együttesen még mindig felel meg, akkor egy jegyzőkönyvben a szükséges változtatásokat rögzíteni kell, majd a módosítások végrehajtását a helyszínen ismételten ellenőrizni szükséges. (harmadik látogatás az ingatlanban!)

Természetesen minden munkavédelmi bejárás egy előre egyeztetett időpontban történik, nyilván nem tör(-het) rá a munkaadó a távmunkására, mert mi van, ha éppen a távmunkása nem a „munkahelyén”, hanem a hálószobában tartózkodik és tevékenykedik például mondjuk huzatot cserél... A munkaidő nyilván „kötetlen”, akkor dolgozik a távmunkás, amikor az ideje engedi. belefér egy napba egy kis munka egy kis takarítás, mosogatás.

És ha baleset történik?

Ez a helyzet is több kérdést felvet. Itt van például a munkabaleset kérdése. A szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset munkabalesetnek számít függetlenül a munkavégzés helyétől, időpontjától a sérült közrehatásának mértékétől, ezt tudjuk a munkabaleset definíciójából. A porszívózás közben bekövetkezett baleset nem munkabaleset, de a munkaközi szünetét konyhában töltő távmunkás vízforralótól elszenvedett áramütése, vagy a vizes konyhakövön bekövetkezett elcsúszása akár munkabalesetnek is minősülhet. Bonyolult kérdés ez is, mint ahogy az is, hogy a munkabiztonsági feladatokkal megbízott munkavállaló (a vállalat „munkavédelmise”), balesetvizsgálati céllal, mennyi idő alatt jut el a távmunkás, akár több száz kilométerre lévő házához, lakásához.

Térjünk vissza a távmunkahely alkalmasságának minősítéséhez. A megismételt ellenőrzés eredményét a korábban említett jegyzőkönyvre szintén fel kell vezetni, melyet a jelenlévők újfent aláírásukkal hitelesítenek. Ha az újbóli ellenőrzés is hiányosságot állapít meg, akkor a távmunka végzésének lehetőségét meg lehet vonni. (negyedik látogatás az ingatlanban!)

Jön-megy a munkaadó és munkavédelmi megbízottja a házban, lakásban mint valami családtag… Szépen köszönnek, lábat törölnek, kap(-hat)nak kávét és talán valami süteményt is. Ha a munkavédelmi szemle elhúzódik, talán még egy vacsora is belefér(-het).

Apropó családtag… A munkavédelmi, tűzvédelmi, érintésvédelmi előírásokból, a családtagokat is ki kell oktatni, hiszen a távmunkás számára a családtagok is közvetlen veszélyt jelenthetnek. A gyermek szaladgál, labdázik, mozgástere átnyúlhat a távmunkás anyuka, apuka munkaterébe ezzel nyilván megzavarhatja a tevékenységében, hovatovább éppen szívünk választottja csúszik meg viráglocsolás közben és üti be magát az íróasztal sarkába, vagy leforrázhatja magát a konyhában.

Ha már a konyha szóba került… A különféle munkaeszközök, konyhafelszerelési eszközök kezelési utasításából szintén oktatni kell a családtagokat, de legfőképp a távmunkást. Mint tudjuk a gépek eszközök rendeltetésszerű használata munkabiztonsági szempontból (is) elengedhetetlen. Miután a távmunkahelyen csak a munkáltató által jóváhagyott és biztosított számítástechnikai eszközök valamint az egyéb, a távmunkahelyen történő üzembe helyezéséhez szükséges technikai eszközök, berendezések használhatóak, (nem árt, ha rendelkezésre állnak a megfelelőségi tanúsítványok és az érintésvédelmi felülvizsgálatok sem kallódnak tovább) az ingatlan tulajdonosa ezen felül köteles gondoskodni a villamos hálózat (az érintésvédelmi rendszer) rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról is. Lakóépületek esetében, amennyiben eltérő szabályozás mást nem ír elő, az úgynevezett „szerelői ellenőrzést” elegendő 6 évenként elvégeztetni. Többek között túláramvédelem, zárlatvédelem, hurokellenállás mérés, folytonosságvizsgálat stb… ellenőrzésére kerül ez esetben sor. Ez a program bizony eltart egy ideig… Az elvégzett ellenőrzést természetesen dokumentálni kell és meg kell őrizni legalább a következő ellenőrzés időpontjáig. A villamossági termékeknél ellenőrizni kell, továbbá hogy el van-e látva ún. CE jelöléssel, amely azt igazolja, hogy a terméken elvégezték a megfelelőségi értékelési eljárást és kielégíti az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről kiadott 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet előírásait.
Egyébként nem szükséges az egész ingatlan, lakás érintésvédelmi vizsgálatát elvégeztetni, hanem elegendő csak azon áramkörökre vonatkozóan, ahonnan a távmunkás munkahelyi berendezései üzemelnek. Micsoda szerencse! Nem saját tulajdonú lakás esetén az ingatlan tulajdonosa az így elkészített dokumentumot köteles –legalább a hivatalos időben– hozzáférhetővé tenni az ellenőrző közegeknek. Fog örülni a főbérlő...

A távmunkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató előzetes hozzájárulása alapján változtathatja meg a munka-, és tűzvédelmi, villamos biztonságtechnikai, valamint az egyéb munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket. Ennek kapcsán a nagyitól megörökölt perzsa szőnyeg utólag már nem kerülhet a nappaliba, illetve az évek alatt megunt kristálycsillárnak is maradnia kell, amennyiben a munkavédelmi szemle napján még ott lógott.

A távmunkahely kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a távmunkához alkalmazott villamos berendezések hálózatán, áramkörén lehetőleg minél kevesebb egyéb fogyasztó működjön, mivel ezek együttes használata az áramkörben túlterhelést okozhat. Általában a villamos, különösen a számítástechnikai berendezéseket nedves, időszakosan nedves helyiségekben nem szabad üzemeltetni. Nem tanácsos a laptopot sem a konyhába, sem a fürdőbe vinni, különösen ha az előbbiben egyidejűleg a többfogásos vasárnapi ebéd fortyog. A számítógép telepítésnél továbbá ügyelni kell arra is, hogy az esetlegesen káros felmelegedést okozó fűtőtesttől, sugárzó hőtől megfelelő távolságra (minimum 80 cm) helyezzék majd el a berendezést. Pedig mennyivel kellemesebb hideg téli estéken a pattogó cserépkályha, vagy adott esetben kandalló mellett dolgozni. A testhelyzet pedig ugyancsak nem mindegy, hány cm-re és milyen szögben van a képernyő, a billentyűzet, stb… mert bizony a távmunkás előfordulási helye ott lehet akár a kanapén is és egyáltalán nem biztos, hogy ül rajta, hanem (le sem merem írni) fekszik és dolgozik.

… és hogy a címben szereplő szobanövényre is utaljak, nem mindegy, hogy a távmunkahely berendezési tárgyai milyen árnyékot vetnek a munkahelyre, hogyan alakulnak a fényviszonyok, a tükröződés és káprázás hatásai stb…
Úgy tűnhet, hogy betarthatatlanok az előírások? Meglehet. A munkavédelmi hatóság ellenőrizhet? Bizony, törvény adta joga van a távmunkás munkakörülményeket is ellenőrizni. Így viszont csak a remény marad, hogy erre belátható időn belül nem fog sor kerülni, de a biztonság kedvéért kávét és némi teasüteményt tartsunk otthon…

Azért a végére maradt egy javaslatom. Engedtessék meg a távmunkásnak tenni egy nyilatkozatot, amelyben felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy betartja a vonatkozó munkabiztonsági előírásokat és kiváltképp vigyázz magára stb... így pedig megmaradhat a kávé és a sütemény is…

Munkavédő Blog