Kész cselekvési tervvel rendelkeztek a vállalatok a második hullámra

A vizsgálatok szerint a magyarországi munkáltatók a világjárvány második hullámát megfeszített munkával, de sok szempontból eredményesen vették. De vajon tanultak-e az első hullámból? Az online kutatás második fázisa 2020. augusztus 1-november 15. között zajlott, 1014 szervezet (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) részvételével - nyilatkozta a kutatás vezetője, dr. Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem).

Kijárási korlátozás és keresletcsökkenés

A válaszadók legnagyobb hányada az ipar és a hagyományos szolgáltatás ágazatban működik, ám jelentős számban találhatók közöttük kereskedelmi és szálláshely-szolgáltatók is. Több mint felénél működik HR szervezet. Az értékelhető válaszokat adók közel felének a székhelye a fővárosban van, vázolta Dr. Karoliny Mártonné egyetemi magántanár (Pécsi Tudományegyetem).

Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens, szakvezető, intézetigazgató (Debreceni Egyetem) úgy látja, hogy a második fázisban a legtöbb válaszadó a kijárási korlátozásokon és a hazai kereslet csökkenésén keresztül tapasztalta meg a pandémiás válságot. Legkevésbé a külpiaci kereslet változása hatott a minta szervezeteire. A válságot közvetítő jelenségekben, tényezőkben sem sorrendjüket, sem nagyságrendjüket illetően nincs feltűnő különbség a két kutatási szakasz között.

Optimistább várakozások

A kérdőíves felmérés eredményei alapján a második körben megkérdezett válaszadók negyedének legalább 10 százalékánál erősebb árbevétel-csökkenést vár az idei évben a tavalyihoz képest, ez jóval kedvezőbb szám, mint az első felmérésben tapasztalt értékek. Ebből következik, hogy a válaszadók megkérdezése közötti két időszakban pozitívabb irányban mozdultak el a vélemények, a kezdeti válság okozta sokk után, az év második felére bizakodóbbak lettek a válaszadók, vélekedik Dr. Kópházi Andrea egyetemi docens (Soproni Egyetem).

Dr. Szabó Katalin egyetemi docens (Szent István Egyetem) szerint az általános válságkezelő intézkedések tekintetében megfigyelhető, hogy felértékelődött az első hullámhoz képest a stratégiák átdolgozása és a szervezeti hatékonyság növelése. Az általános költségcsökkentést ugyan kevesebben alkalmazták, de továbbra is fennáll a beszerzések és a kiadások elhalasztása.

Lehetőség is a pandémia által kiváltott sokk

A második hullámban a munkaerő biztosítását jelölték a válaszadók a legnagyobb kihívást jelentő feladatnak, miközben nőtt a munkaügyi adminisztráció. A munkaerő szervezési problémák azonnali és rugalmas kezelése mellett sokhelyütt erősítésre várt a HR egészségvédelmi feladatrendszere, ami a válaszadók egy részénél egészség és mentális védelmére is kiterjedt, hangsúlyozta Dr. Majó-Petri Zoltán egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem).

Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens szakvezető (Budapesti Metropolitan Egyetem) hangsúlyozta, hogy az első adatfelvételhez hasonlóan a válaszadó szervezetek több mint egyharmada lehetőségként tekint a koronavírus által okozott gazdasági sokk megoldására. E lehetőség a válaszadók véleménye szerint a digitalizáció kiteljesedésében és a hatékonyabb belső kommunikáció megvalósításában rejlik.

A válaszadóknál a létszámcsökkenés a pandémia második első hullámában is főként a fizikai betanított, fizikai és adminisztrátori munkaköröket érintette, mondta Dr. Kunos István egyetemi docens (Miskolci Egyetem). Ágazati szempontból vizsgálva a turisztikához, vendéglátáshoz kapcsolódóan találkozhatunk a létszámcsökkentést jelző kiemelkedő adatokkal.

Csehné dr. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) úgy vélte a válság munkavállalókat sújtó hatásai közül a második fázisban a legtöbbeket a családi terhek növekedése, az egészségügyi veszélyeztetettség és a munka-magánélet egyensúlyának felborulása emelhető ki.

Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens (Pannon Egyetem) szerint a COVID-19 pandémia őszre már hónapok óta ható következményeit megtapasztalva a válaszadók az első fázishoz képest némileg módosuló véleményt formáltak. A társas kompetenciák csoportjába tartozókról a hangsúly kezd áthelyeződni a módszertani kompetenciák csoportjába tartozókra. A „Higiénia, egészségvédelem, egészségtudatosság”, „Fegyelem, szabályok és előírások betartása” és a „Motiváció, motiváltság” tekinthetők a pandémiás helyzet megkülönböztető kompetenciáinak. A mostani kutatásunk is rávilágított arra, hogy az üzleti szférán belül leginkább a szolgáltatások, legkevésbé pedig az ipar várakozásai és foglalkoztatási lehetőségei romlottak leginkább, zárta a következtetések sorát Dr. Tóth Arnold egyetemi docens (Budapesti Gazdasági Egyetem).