Megjelent: 3 éve

Új funkciók jelentek meg a HR-ben a járvány alatt

A koronavírus első hulláma a hazai vállalatok harmadánál okozott létszámcsökkenést, a leggyakrabban alkalmazott válságkezelő intézkedések közé pedig az új munka- és egészségvédelmi rendelkezések, valamint az otthoni munkavégzés bevezetése tartozik - derül ki a KoronaHR elnevezésű kutatás eredményeiből.

A vizsgálatok szerint a magyarországi munkáltatók a "vírusválság" első hullámát megfeszített munkával, de sok szempontból eredményesen vették. De vajon mit tanulhatunk a második hullámból? Az online kutatások első fázisát 2020. június 15-július 31. között végezték 508 szervezet (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) részvételével - nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr. Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem).

A válaszadók túlnyomó többsége versenyszférában működő magántulajdonú cég volt, továbbá mintegy 15 százalékos aránnyal a közszféra- és nonprofit szervezetek is képviseltették magukat, közölte Dr. Karoliny Mártonné egyetemi magántanár (Pécsi Tudományegyetem).

A KoronaHR elnevezésű kutatás három szakmai civil szervezet, tizenhárom egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el idén júniusban.


A koronavírus-válság első fázisa a szervezetek alig harmadánál hozott létszámcsökkenést, ezen belül pedig csak alig tizedénél okozott jelentős mértékű visszaesést, jelezte Csehné dr. habil. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Lóránd Tudományegyetem). Ez az arány nem követi a nemzetközi trendeket, ahol a munkahelyek megszűnése lényegesen meghaladta a prognosztizált szintet, és a nagy válság idején tapasztalt mértéket.

Átdolgozott stratégiák és válságkezelő intézkedések sora


A legelterjedtebb általános intézkedések közé tartozott a szervezeti hatékonyság növelése, az általános költségcsökkentés, a beszerzések, a kiadások elhalasztása és a stratégia átdolgozása. A leggyakrabban alkalmazott HR válságkezelő intézkedések közül az új munka- és egészségvédelmi intézkedéseket, a home office elrendelése és az utánpótlási/helyettesi tervek kidolgozása jelent meg a válaszadók visszajelzéseiben, emelte ki Dr. Szabó Katalin, a Szent István Egyetem egyetemi adjunktusa.

Több feladat hárul a HR-re


A HR területei új funkcióval gazdagodott, vélekedik Dr. Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense. "Általában véve elmondható, hogy az egyes szervezetek a HR területéhez delegálták a különböző pandémiás és higiéniás szabályok koordinációját. A válaszadók közel kétharmada szerint ma több feladat hárul a HR-es kollégákra, mint korábban. Ezek ráadásul a felmérés adatai alapján, turbulens módon jelentkeznek. Ugyanakkor a vizsgálatban résztvevőknél a szakszervezetek szerepe érdemben nem változott. Ennek magyarázata az lehet, hogy a második hullám során a munkaadók és a munkavállalók egyaránt rendezett munkaügyi kapcsolatokban érdekeltek.

A pandémiás helyzet kialakulása és hosszabb távú fennmaradása a munkaerőpiac szerkezetére és a kapcsolódó elvárásokra is hatással van. A veszélyhelyzethez társuló korlátozó intézkedések által érintett területeken munkahelyek és teljes munkakörök szűntek meg, háttérbe szorítva a vendéglátás, a turizmus és a csak fizikai üzlethálózattal rendelkező egységek fennmaradási lehetőségeit, mondta Dr. Kunos István, egyetemi docens (Miskolci Egyetem).

Unortodox munkaügyi megoldások


Dr. Hegedüs Henrik oktató és kutató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) kiemelte, hogy számos nem tipikus munkaügyi megoldásról hallhattunk, mint például a fizetés nélküli állásidő, a részmunkaidős foglalkoztatás (50%-os munka 50%-os munkabérért), vagy pedig a készenléti szabadság a munkabér egynegyedéért. A felső vezetés juttatásai bizonyos részéről lemondva -tulajdonosi támogatással - Szociálpolitikai Alapítványt hozott létre, segítve ezzel a vállalat hátrányos helyzetű munkavállalóit.

A pandémia első hulláma során jelentősebbé vált kompetenciacsoportok között inkább a társas és módszertani kompetenciák állnak az élen, mintsem a szakmaiak, hangsúlyozta Dr. habil. Szűcs Beáta egyetemi docens, a Pannon Egyetemről. Előbbiek például a digitális kompetenciák, az IT-ismeretek, az online technológia, a kommunikáció, az asszertivitás, a konfliktuskezelés, az empátia, az emocionális intelligencia (EQ), a szociális készségek, az együttműködés, a csapatmunka, a rugalmasság, valamint a gyors alkalmazkodás. A pandémia időszaka alatt fontosságukból veszítő kompetenciákat az előzőeknél jóval kevesebbet azonosítottak. Közülük élen a személyes jelenlét, a kapcsolatteremtés, a személyes kommunikáció és az információ megosztása állnak.

A koronavírus járvány pozitív hozadékaként - kihasználható lehetőségként - említhetjük, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR-pontokat, amelyek erősítést igényelnek. Egyik ilyen kihívást jelentő feladatként említette Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens, szakvezető (Budapesti Metropolitan Egyetem), hogy a válaszadók ismét a rangsor élére helyezték a belső kommunikáció javítását, hatékonyabbá tételét.

A KoronaHR kutatás folytatásaként újabb vizsgálatok folynak, amelyek keretein belül a szakértők folytatják és analizálják a pandémia második fázisának hatását a vállalatok és intézmények HR-tevékenységeit illetően. Az ehhez kapcsolódó eredményekről is hamarosan beszámolunk - nyilatkozta dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens, szakvezető, intézetigazgató (Debreceni Egyetem).

Nyitókép: Adam Nieścioruk on Unsplash
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4%-ról 33,5%-ra nőtt két évtized alatt, a fejlődés... Teljes cikk

Hogyan építsük a vállalati kultúrát hibrid munkavégzés esetén?

A csapatépítés ösztönzésével, az eredmények jutalmazásával, a kommunikáció támogatásával és a munka-magánélet egyensúlyának... Teljes cikk

Így járulhat hozzá a HR a vállalati sikerhez: a HR-es mint az üzleti stratégiaalkotás résztvevője

A HR szakembereknek részt kell venniük az üzleti stratégiaalkotásban, ennek érdekében érdekében szükséges az üzleti gondolkodás fejlesztése, hogy... Teljes cikk