kapubanner for mobile
Megjelent: 4 éve

Új funkciók jelentek meg a HR-ben a járvány alatt

A koronavírus első hulláma a hazai vállalatok harmadánál okozott létszámcsökkenést, a leggyakrabban alkalmazott válságkezelő intézkedések közé pedig az új munka- és egészségvédelmi rendelkezések, valamint az otthoni munkavégzés bevezetése tartozik - derül ki a KoronaHR elnevezésű kutatás eredményeiből.

A vizsgálatok szerint a magyarországi munkáltatók a "vírusválság" első hullámát megfeszített munkával, de sok szempontból eredményesen vették. De vajon mit tanulhatunk a második hullámból? Az online kutatások első fázisát 2020. június 15-július 31. között végezték 508 szervezet (cégek, intézmények és nonprofit szervezetek) részvételével - nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr. Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem).

A válaszadók túlnyomó többsége versenyszférában működő magántulajdonú cég volt, továbbá mintegy 15 százalékos aránnyal a közszféra- és nonprofit szervezetek is képviseltették magukat, közölte Dr. Karoliny Mártonné egyetemi magántanár (Pécsi Tudományegyetem).

A KoronaHR elnevezésű kutatás három szakmai civil szervezet, tizenhárom egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el idén júniusban.


A koronavírus-válság első fázisa a szervezetek alig harmadánál hozott létszámcsökkenést, ezen belül pedig csak alig tizedénél okozott jelentős mértékű visszaesést, jelezte Csehné dr. habil. Papp Imola egyetemi docens (Eötvös Lóránd Tudományegyetem). Ez az arány nem követi a nemzetközi trendeket, ahol a munkahelyek megszűnése lényegesen meghaladta a prognosztizált szintet, és a nagy válság idején tapasztalt mértéket.

Átdolgozott stratégiák és válságkezelő intézkedések sora


A legelterjedtebb általános intézkedések közé tartozott a szervezeti hatékonyság növelése, az általános költségcsökkentés, a beszerzések, a kiadások elhalasztása és a stratégia átdolgozása. A leggyakrabban alkalmazott HR válságkezelő intézkedések közül az új munka- és egészségvédelmi intézkedéseket, a home office elrendelése és az utánpótlási/helyettesi tervek kidolgozása jelent meg a válaszadók visszajelzéseiben, emelte ki Dr. Szabó Katalin, a Szent István Egyetem egyetemi adjunktusa.

Több feladat hárul a HR-re


A HR területei új funkcióval gazdagodott, vélekedik Dr. Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense. "Általában véve elmondható, hogy az egyes szervezetek a HR területéhez delegálták a különböző pandémiás és higiéniás szabályok koordinációját. A válaszadók közel kétharmada szerint ma több feladat hárul a HR-es kollégákra, mint korábban. Ezek ráadásul a felmérés adatai alapján, turbulens módon jelentkeznek. Ugyanakkor a vizsgálatban résztvevőknél a szakszervezetek szerepe érdemben nem változott. Ennek magyarázata az lehet, hogy a második hullám során a munkaadók és a munkavállalók egyaránt rendezett munkaügyi kapcsolatokban érdekeltek.

A pandémiás helyzet kialakulása és hosszabb távú fennmaradása a munkaerőpiac szerkezetére és a kapcsolódó elvárásokra is hatással van. A veszélyhelyzethez társuló korlátozó intézkedések által érintett területeken munkahelyek és teljes munkakörök szűntek meg, háttérbe szorítva a vendéglátás, a turizmus és a csak fizikai üzlethálózattal rendelkező egységek fennmaradási lehetőségeit, mondta Dr. Kunos István, egyetemi docens (Miskolci Egyetem).

Unortodox munkaügyi megoldások


Dr. Hegedüs Henrik oktató és kutató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) kiemelte, hogy számos nem tipikus munkaügyi megoldásról hallhattunk, mint például a fizetés nélküli állásidő, a részmunkaidős foglalkoztatás (50%-os munka 50%-os munkabérért), vagy pedig a készenléti szabadság a munkabér egynegyedéért. A felső vezetés juttatásai bizonyos részéről lemondva -tulajdonosi támogatással - Szociálpolitikai Alapítványt hozott létre, segítve ezzel a vállalat hátrányos helyzetű munkavállalóit.

A pandémia első hulláma során jelentősebbé vált kompetenciacsoportok között inkább a társas és módszertani kompetenciák állnak az élen, mintsem a szakmaiak, hangsúlyozta Dr. habil. Szűcs Beáta egyetemi docens, a Pannon Egyetemről. Előbbiek például a digitális kompetenciák, az IT-ismeretek, az online technológia, a kommunikáció, az asszertivitás, a konfliktuskezelés, az empátia, az emocionális intelligencia (EQ), a szociális készségek, az együttműködés, a csapatmunka, a rugalmasság, valamint a gyors alkalmazkodás. A pandémia időszaka alatt fontosságukból veszítő kompetenciákat az előzőeknél jóval kevesebbet azonosítottak. Közülük élen a személyes jelenlét, a kapcsolatteremtés, a személyes kommunikáció és az információ megosztása állnak.

A koronavírus járvány pozitív hozadékaként - kihasználható lehetőségként - említhetjük, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR-pontokat, amelyek erősítést igényelnek. Egyik ilyen kihívást jelentő feladatként említette Dr. Szabó Szilvia egyetemi docens, szakvezető (Budapesti Metropolitan Egyetem), hogy a válaszadók ismét a rangsor élére helyezték a belső kommunikáció javítását, hatékonyabbá tételét.

A KoronaHR kutatás folytatásaként újabb vizsgálatok folynak, amelyek keretein belül a szakértők folytatják és analizálják a pandémia második fázisának hatását a vállalatok és intézmények HR-tevékenységeit illetően. Az ehhez kapcsolódó eredményekről is hamarosan beszámolunk - nyilatkozta dr. Dajnoki Krisztina egyetemi docens, szakvezető, intézetigazgató (Debreceni Egyetem).

Nyitókép: Adam Nieścioruk on Unsplash
  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiderült, mennyire dolgoznak hatékonyan és a magyar fehérgallérosok

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot... Teljes cikk

Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz

Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk

Végre egy jó hír: meglepően gyorsan alkalmazkodtak a polikrízishez a női felsővezetők

Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk