Kevesebbet dolgozunk? - évről évre rövidül az átlagos munkahét hossza az EU-ban
A ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma 2023-ban 36,1 óra volt az EU átlagában, ezzel közel 2 órával dolgoztak az Unióban kevesebbet, mint 15 évvel ezelőtt. Ebben a trendben szerepet játszik a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése, főleg a nők esetében. Magyarország is leköveti az európai folyamatokat – mutat rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb cikke.
Az Oeconomus Gazdaságkutató cikkének legfontosabb megállapításai:
- A leghosszabb heti munkaidő Görögországban volt 2023-ban (39,8 óra) illetve Romániában (39,5 óra) és Lengyelországban (39,3 óra), a legrövidebb Hollandiában (32,2 óra), majd Ausztria (33,6) és Németország (34,0) következett.
- Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el.
- Az EU szintjén több törésvonal is látszik a heti munkaórák számában: a keleti és déli tagállamokban átlagosan magasabb a heti munkaórák száma, mint a nyugati vagy északi országokban. Ebben a részmunkaidős foglalkoztatásnak fontos szerepe van: a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás, elsősorban a nők körében.
- Az EU átlagát tekintve a részmunkaidős foglalkoztatottak átlagosan 21,7 órát, míg a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 39 órát dolgoztak tavaly egy hét alatt.
- Az EU-ban 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak heti 39,8 órát dolgoztak, míg az azonos csoportba tartozó nők 2 órával kevesebbet, 37,8 órát. Magyarországon alacsony volt az eltérés a nemek között munkaidő tekintetében: a férfiak egy héten átlagosan 0,8 órával (48 perc) dolgoztak többet a nőknél (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén).
Az Eurostat közlése szerint 2023-ban az Európai Unióban a 20-64 évesek ténylegesen ledolgozott heti munkaideje – főállású dolgozók esetén – átlagosan 36,1 óra volt; mely rövidebb heti munkaidőt jelent, mint 2022-ben (36,4 óra átlagosan).
Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el. Idehaza az EU átlagánál többet dolgoztunk egy hét során, azonban régiós szinten rövidebb volt egy átlagos munkahét. Szlovákiában (37,6 óra) és Észtországban (36,4 óra) dolgoztak csak kevesebbet a magyaroknál régiós szinten.
2022-höz képest a legtöbb tagállamban – így hazánkban is – csökkent a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma, kivéve Ciprust, Horvátországot, Csehországot és Görögországot, ahol nőtt a munkahét ideje – míg Belgiumban, Litvániában és Máltán nem változott egy év alatt.
Az EU egészében a munkavállalók 17%-a dolgozott 2023-ban részmunkaidőben, míg 83%-uk teljes munkaidőben; jelentős tagországonkénti eltéréssel. Legnagyobb arányban Hollandiában dolgoztak részmunkaidőben (39%), melyet Ausztria követ (30%) és Németország (28%) – ez magyarázatot is ad a "rangsorra" – a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás. Ezzel szemben Bulgáriában (1%), Romániában (3%) és Szlovákiában (3%) a legalacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók aránya.
Görögország bevezeti a hatnapos munkahetet - olvassa el korábbi cikkünk!
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
Legyen szó munkahelyváltásról, nyugdíjba vonulásról vagy csapaton belüli áthelyezésről, egy jól megfogalmazott elköszönés és egy figyelmes... Teljes cikk
A friss októberi adatok szerint 4 millió 674 ezren dolgoztak Magyarországon, miközben 217 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta pedig... Teljes cikk
A munka jövője körül forrnak az indulatok: míg Dario Amodei szerint az AI akár a fehérgalléros állások felét is eltüntetheti pár éven belül,... Teljes cikk
- Az üres álláshelyek számának változása - grafikon 1 hónapja
- Az álláskeresők számának változása a fővárosban - grafikon 2 hónapja
- Meddig szólhat bele az EU a tagállamok béreibe? - fontos ítélet született 2 hónapja
- Ezekben az országokban kell a legtöbbet dolgoznia a munkavállalóknak - Hazánk a dobogón 3 hónapja
- Új alelnök a Közép- és Kelet-Európai Bankszövetség élén 3 hónapja
- A foglalkoztatottak számának negyedévenkénti alakulása 2010 és 2024 között - grafikon 3 hónapja
- Az üres álláshelyek száma az EU tagországokban - grafikon 4 hónapja
- Feleslegesnek érezzük majd magunkat a feltétel nélküli alapjövedelemtől? 4 hónapja
- Sokéves mélyponton az álláshirdetések száma Amerikában 4 hónapja
- A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac mostohagyereke. Hogy csináljuk jól? 4 hónapja
- Sok részmunkaidős dolgozó visszatérne a munkába a hibrid munkarend miatt 4 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa