Megjelent: 1 hete

Kirúghatnak Facebook komment miatt?

Óvatosan a posztokkal és a felsővezetői engedély nélkül a közösségi médiában megosztott szakmai tartalmakkal. Ok lehet a felmondásra, ahogyan ez egy HR -essel megtörtént - figyelmeztet Baksa Gréta ügyvéd, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogásza. Milyen Facebook- vagy Linkedin-komment lehet felmondási ok és mi nem? Hogyan lehet megelőzni a kellemetlen helyzeteket?

images

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy egy közösségi platformon közzétett hozzászólásnak, véleménynek akár komoly munkajogi következményei is lehetnek. Vajon felmondhat a munkáltató a munkavállalónak egy Facebook poszt vagy egy feltöltött kép miatt? Jogvita tárgyát képezheti egy, a munkáltató értékrendjével ellentétes vélemény kifejtése?

A munkavállalói véleménynyilvánítás korlátozásával, korlátozhatóságával kapcsolatban a Munka Törvénykönyve 8. §-a foglalkozik. A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát nem gyakorolhatja úgy, hogy azzal a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit sértse vagy veszélyeztesse. Sőt, a munkavállaló munkaidején kívül sem tehet olyat, amivel közvetlenül vagy ténylegesen veszélyeztetné a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét vagy a munkaviszony célját. Ezen felül a munkavállalót nyilvánvalóan titoktartási kötelezettség is terheli, még a munkaviszonya megszűnése után is.

A véleménynyilvánítás korlátozása körében esetről esetre számos kérdést kell mérlegelni: mi a véleménynyilvánítás témája, tárgya; a véleménynyilvánítás közvetlenül összefüggésben van-e a munkáltató tevékenységével, termékével; tényállítást vagy szubjektív véleményt tartalmaz-e; a kijelentését jóhiszeműen tette-e a munkavállaló, vagy esetleg kifejezetten ártó szándékkal; a munkavállaló milyen beosztást és munkakört tölt be a szervezetben.(Egy cégvezetővel szemben ugyanis természetesen mások az elvárások, mint egy ügyintézővel vagy egy gyári munkással szemben.) Az is fontos, hogy milyen a stílusa, a hangneme a közölt véleménynek, a munkavállalóval közvetlenül összekapcsolható-e a munkáltató személye. Releváns lehet az is, hogy milyen körben tette az adott kijelentést a munkavállaló, mekkora nyilvánosságot kapott, illetve akár annak is, hogy zárt vagy nyílt csoportban tette közzé.

A véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvény által biztosított alapjog. A véleménynyilvánítás jogát a munkaviszony természetszerűleg korlátozza, de alapvetően abban a körben, ami a munkaviszonnyal összefüggésben áll, ami magára a munkaviszonyra, illetve a munkáltatóra kihatással van. A korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie. A munkavállalók politikai, világnézettel kapcsolatos véleménynyilvánítása jóval szélesebb körű védelmet élvez, az ilyen véleménynyilvánítás alapvetően csak nagyon szűk körben és kivételes esetben korlátozható.

Néhány példa


Ha egy magas pozícióban X banknál dolgozó személy az Y bank szolgáltatását hasonlítja össze a saját munkáltatója termékével és a másik bank termékét jobbnak értékeli, ebben az esetben a gazdasági érdek sérelme megállapítható. Olyan esetben is, ha például a Pfizer egyik magasabb beosztású munkavállalója nagy nyilvánosság előtt vírustagadó nézeteket terjesztene, vagy az adott gyártó vakcináját hatástalannak vagy értelmetlennek titulálná.

Ha a munkavállaló éles kritikával illeti a munkáltatóját, vagy akár a munkáltató vezetőségét, vagy negatív véleményének hangot adva a munkavállalók között elégedetlenséget szít, ezek is megvalósíthatják a munkáltató gazdasági érdekeinek sérelmét, mint ahogy a munkáltatói brand kritizálása, vagy az ügyfelek sértegetése is. A nőket vagy más társadalmi csoportokat degradáló, vagy szélsőséges nézeteket terjesztő véleménynyilvánítás is kihatással lehet a munkaviszonyra, hiszen a bizonyos munkatársakkal, munkavállalói csoportokkal szembeni tisztelet hiányára utal.

HR -es szakmai tudásmegosztása - egy tanulságos eset az Alkotmánybíróság gyakorlatából


A HR-esek számára kifejezetten érdekes lehet az alábbi eset, ami alapján az Alkotmánybíróság kidolgozta a munkavállalói véleménynyilvánítás védettségére vonatkozó értékelési rendszert.
Az adott ügyben a munkavállaló HR gazdálkodási szakértőként dolgozott egy cégnél. A munka mellett részt vett egy HR témákkal foglalkozó internetes portál üzemeltetésében, amely portál egy tudásmegosztó szakmai vitafórumot is kínált. A munkáltató felmondott a munkavállalónak és arra hivatkozott, hogy az internetes portálon két olyan cikket is megjelentetett a munkavállaló, amely humánerőforrás-gazdálkodási kérdéseket tárgyalt. A felmondás szerint a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátása során jutott ezekhez az információkhoz, és ezek olyan információk voltak, amelyeknek a megőrzéséhez a munkáltatónak jogos érdeke fűződött.

A munkavállaló semmilyen üzleti titkot, vagy specifikus információt nem osztott meg nyilvánosan és a cikkek alapvetően a kérdésfeltevés szintjén általános, szakmai összefüggéseket mutattak be. A Legfelsőbb Bíróság megállapította a felmondás jogszerűségét, a munkavállaló pedig az Alkotmánybírósághoz fordult és azt állította, hogy a felmondással jogszerűtlenül korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság a döntésében megállapította, hogy az adott szakmai tevékenység nem élvezi a véleménynyilvánítás alapjogi védelmét, így a körülményektől függően sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és vezethet felmondáshoz.

A véleménynyilvánítás akkor élvez alapjogi védelmet, ha a munkavállaló a közélettel, a közügyekkel kapcsolatban nyilvánul meg. Ide tartozik például az állami, önkormányzati intézmények, az igazságszolgáltatás kritizálása vagy például környezetvédelmi kérdésekben való megnyilatkozás is.

A fenti esetből is jól látható, hogy egy teljesen ártalmatlannak tűnő, szakmai jellegű publikáció is veszélyeztetheti vagy sértheti a munkáltató gazdasági érdekeit és akár felmondással is szankcionálható. Az Alkotmánybíróságnak ezen szűkítő értelmezésével egyébként több alkotmánybíró sem értett egyet, ami úgyszintén azt mutatja, hogy mennyire bonyolult a gyakorlatban a munkavállalói és a munkáltatói érdekek összemérése, és annak eldöntése, hogy egy adott véleménynyilvánítást szankcionálhat-e jogszerűen a munkáltató.

Javaslatok munkáltatóknak


A munkáltató egy körültekintően megfogalmazott etikai kódexben vagy közösségi média használatra vonatkozó belső szabályzatban lefektethet olyan magatartási szabályokat, amelyek iránymutatásul szolgálnak a munkavállalóknak az online jelenlétükkel, véleménynyilvánításukkal kapcsolatosan. Ezeknek a szabályoknak a munkavállaló munkavégzéséhez, illetve a munkáltató által vallott értékekhez kell kapcsolódniuk.

Dr. Baksa Gréta ügyvéd, munkajogász, OPL Ügyvédi Iroda

  • 2021.03.08 Vezetői kommunikáció és konfliktuskezelés képzés A képzés célja a szervezeten belül eredményes és hatékony kommunikáció feltételeinek és eszközeinek megismerése és begyakorlása, a résztvevők kommunikációs kultúrájának fejlesztése - A személyes és a vezetői kommunikáció hatásfokának és eredményességének javítása - A szervezeten belül eredményes és hatékony együttműködés és konfliktuskezelés alapjainak megismerése Részletek Jegyek
  • 2021.03.092 Napos Scrum Master Képzés, Élő videokonferenciás A Scrum Master az agilis transzformációk kulcsembere. Olyan Servant Leader szerepkört takar, amelyben a fejlesztő csapatok segítőjeként, mentoraként a jó hangulatú, eredményes munkavégzés megteremtéséért felel e szakember és módszertani szakértőként segíti a projekt munka előrehaladását, jó minőségben, határidőre történő teljesítését. Képezd át magad Scrum Masterré! Részletek Jegyek
  • 2021.03.11 Toborzás a LinkedIn-en és a Facebook-on - ONLINE (live) Képzésünkön fél napban a LinkedIn, fél napban pedig a Facebook toborzási praktikáiról tanulhat. Délelőtt kitérünk a LinkedIn személyes profil szerepére, a vállalati oldal fontos elemeire, a karrieroldalra, oldal analitikákra, továbbá megtanulhatja, hogyan kell felépíteni a kapcsolati hálót, és hogy hogyan érdemes a tartalmakat előállítani. Facebook témánkban szó lesz a hiteles és hatékony kommunikálásra alkalmas Facebook oldalról és a kampánykezelés előtti lépésekről. Mindezt interaktív, gyakorlatias módon, egyéni kérdések megválaszolásával bonyolítjuk le. Részletek Jegyek
  • 2021.04.01A sikeres interjúztatás Képzésünk fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek a szervezetükhöz legjobban illeszkedő, a munkakörben legjobban teljesítő munkatárs kiválasztására. A képzési napon szó lesz -az interjú felépítéséről, -szituációs gyakorlatról, -az információk rögzítéséről, -döntéshozatali csapdákról, -továbbá a kiválasztás további eszközeiről sablonokkal színesítve. Lehetőséget adunk továbbá a saját területüket érintő kérdések átbeszélésére is. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kirúghatnak Facebook komment miatt?

Óvatosan a posztokkal és a felsővezetői engedély nélkül a közösségi médiában megosztott szakmai tartalmakkal. Ok lehet a felmondásra, ahogyan ez... Teljes cikk

Végre érkeznek a bértámogatások, 15 ezer cég örülhet

A megítélt bértámogatások 98 százalékát - 35 milliárd forintot - már kifizették a kormányhivatalok. 15 ezer vállalkozás örülhet, miután a... Teljes cikk

Késnek a támogatások, a vendéglátóipar tartalékai pedig kifogytak

Kifogyott a tartalékaiból a vendéglátóipar. A legnagyobb probléma jelenleg, hogy a megítélt támogatások nem érkeznek meg időben - mondta Flesch... Teljes cikk