Megjelent: 6 hónapja

Kirúghatnak Facebook komment miatt?

Óvatosan a posztokkal és a felsővezetői engedély nélkül a közösségi médiában megosztott szakmai tartalmakkal. Ok lehet a felmondásra, ahogyan ez egy HR -essel megtörtént - figyelmeztet Baksa Gréta ügyvéd, az OPL Ügyvédi Iroda munkajogásza. Milyen Facebook- vagy Linkedin-komment lehet felmondási ok és mi nem? Hogyan lehet megelőzni a kellemetlen helyzeteket?

images

Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy egy közösségi platformon közzétett hozzászólásnak, véleménynek akár komoly munkajogi következményei is lehetnek. Vajon felmondhat a munkáltató a munkavállalónak egy Facebook poszt vagy egy feltöltött kép miatt? Jogvita tárgyát képezheti egy, a munkáltató értékrendjével ellentétes vélemény kifejtése?

A munkavállalói véleménynyilvánítás korlátozásával, korlátozhatóságával kapcsolatban a Munka Törvénykönyve 8. §-a foglalkozik. A munkavállaló a véleménynyilvánításhoz való jogát nem gyakorolhatja úgy, hogy azzal a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit sértse vagy veszélyeztesse. Sőt, a munkavállaló munkaidején kívül sem tehet olyat, amivel közvetlenül vagy ténylegesen veszélyeztetné a munkáltatója jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét vagy a munkaviszony célját. Ezen felül a munkavállalót nyilvánvalóan titoktartási kötelezettség is terheli, még a munkaviszonya megszűnése után is.

A véleménynyilvánítás korlátozása körében esetről esetre számos kérdést kell mérlegelni: mi a véleménynyilvánítás témája, tárgya; a véleménynyilvánítás közvetlenül összefüggésben van-e a munkáltató tevékenységével, termékével; tényállítást vagy szubjektív véleményt tartalmaz-e; a kijelentését jóhiszeműen tette-e a munkavállaló, vagy esetleg kifejezetten ártó szándékkal; a munkavállaló milyen beosztást és munkakört tölt be a szervezetben.(Egy cégvezetővel szemben ugyanis természetesen mások az elvárások, mint egy ügyintézővel vagy egy gyári munkással szemben.) Az is fontos, hogy milyen a stílusa, a hangneme a közölt véleménynek, a munkavállalóval közvetlenül összekapcsolható-e a munkáltató személye. Releváns lehet az is, hogy milyen körben tette az adott kijelentést a munkavállaló, mekkora nyilvánosságot kapott, illetve akár annak is, hogy zárt vagy nyílt csoportban tette közzé.

A véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvény által biztosított alapjog. A véleménynyilvánítás jogát a munkaviszony természetszerűleg korlátozza, de alapvetően abban a körben, ami a munkaviszonnyal összefüggésben áll, ami magára a munkaviszonyra, illetve a munkáltatóra kihatással van. A korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie. A munkavállalók politikai, világnézettel kapcsolatos véleménynyilvánítása jóval szélesebb körű védelmet élvez, az ilyen véleménynyilvánítás alapvetően csak nagyon szűk körben és kivételes esetben korlátozható.

Néhány példa


Ha egy magas pozícióban X banknál dolgozó személy az Y bank szolgáltatását hasonlítja össze a saját munkáltatója termékével és a másik bank termékét jobbnak értékeli, ebben az esetben a gazdasági érdek sérelme megállapítható. Olyan esetben is, ha például a Pfizer egyik magasabb beosztású munkavállalója nagy nyilvánosság előtt vírustagadó nézeteket terjesztene, vagy az adott gyártó vakcináját hatástalannak vagy értelmetlennek titulálná.

Ha a munkavállaló éles kritikával illeti a munkáltatóját, vagy akár a munkáltató vezetőségét, vagy negatív véleményének hangot adva a munkavállalók között elégedetlenséget szít, ezek is megvalósíthatják a munkáltató gazdasági érdekeinek sérelmét, mint ahogy a munkáltatói brand kritizálása, vagy az ügyfelek sértegetése is. A nőket vagy más társadalmi csoportokat degradáló, vagy szélsőséges nézeteket terjesztő véleménynyilvánítás is kihatással lehet a munkaviszonyra, hiszen a bizonyos munkatársakkal, munkavállalói csoportokkal szembeni tisztelet hiányára utal.

HR -es szakmai tudásmegosztása - egy tanulságos eset az Alkotmánybíróság gyakorlatából


A HR-esek számára kifejezetten érdekes lehet az alábbi eset, ami alapján az Alkotmánybíróság kidolgozta a munkavállalói véleménynyilvánítás védettségére vonatkozó értékelési rendszert.
Az adott ügyben a munkavállaló HR gazdálkodási szakértőként dolgozott egy cégnél. A munka mellett részt vett egy HR témákkal foglalkozó internetes portál üzemeltetésében, amely portál egy tudásmegosztó szakmai vitafórumot is kínált. A munkáltató felmondott a munkavállalónak és arra hivatkozott, hogy az internetes portálon két olyan cikket is megjelentetett a munkavállaló, amely humánerőforrás-gazdálkodási kérdéseket tárgyalt. A felmondás szerint a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátása során jutott ezekhez az információkhoz, és ezek olyan információk voltak, amelyeknek a megőrzéséhez a munkáltatónak jogos érdeke fűződött.

A munkavállaló semmilyen üzleti titkot, vagy specifikus információt nem osztott meg nyilvánosan és a cikkek alapvetően a kérdésfeltevés szintjén általános, szakmai összefüggéseket mutattak be. A Legfelsőbb Bíróság megállapította a felmondás jogszerűségét, a munkavállaló pedig az Alkotmánybírósághoz fordult és azt állította, hogy a felmondással jogszerűtlenül korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.

Az Alkotmánybíróság a döntésében megállapította, hogy az adott szakmai tevékenység nem élvezi a véleménynyilvánítás alapjogi védelmét, így a körülményektől függően sértheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és vezethet felmondáshoz.

A véleménynyilvánítás akkor élvez alapjogi védelmet, ha a munkavállaló a közélettel, a közügyekkel kapcsolatban nyilvánul meg. Ide tartozik például az állami, önkormányzati intézmények, az igazságszolgáltatás kritizálása vagy például környezetvédelmi kérdésekben való megnyilatkozás is.

A fenti esetből is jól látható, hogy egy teljesen ártalmatlannak tűnő, szakmai jellegű publikáció is veszélyeztetheti vagy sértheti a munkáltató gazdasági érdekeit és akár felmondással is szankcionálható. Az Alkotmánybíróságnak ezen szűkítő értelmezésével egyébként több alkotmánybíró sem értett egyet, ami úgyszintén azt mutatja, hogy mennyire bonyolult a gyakorlatban a munkavállalói és a munkáltatói érdekek összemérése, és annak eldöntése, hogy egy adott véleménynyilvánítást szankcionálhat-e jogszerűen a munkáltató.

Javaslatok munkáltatóknak


A munkáltató egy körültekintően megfogalmazott etikai kódexben vagy közösségi média használatra vonatkozó belső szabályzatban lefektethet olyan magatartási szabályokat, amelyek iránymutatásul szolgálnak a munkavállalóknak az online jelenlétükkel, véleménynyilvánításukkal kapcsolatosan. Ezeknek a szabályoknak a munkavállaló munkavégzéséhez, illetve a munkáltató által vallott értékekhez kell kapcsolódniuk.

Dr. Baksa Gréta ügyvéd, munkajogász, OPL Ügyvédi Iroda

  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Felmondott a traumatológia összes orvosa, Kásler Miklós vizsgálatot rendelt el

Soron kívüli átfogó vizsgálatot rendelt el a Zala megyei traumatológiai ellátás jelenlegi helyzetével és a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban... Teljes cikk

Pizzafutárnak, BKV-ellenőrnek álltak a munka nélkül maradt idegenvezetők

A pandémia előtti 4500 aktív idegenvezető közül sokan helyezkedtek el BKV-ellenőrként, pizzafutárként, tanárként, váltottak az informatikai... Teljes cikk

A járvány ellenére is megtartotta megváltozott munkaképességű munkatársait a Főnix

A világot sújtó járványhelyzet ellenére a Főnix Megváltozott Munkaképességű Nonprofit Kft. sajószentpéteri gyárában meg tudták tartani a... Teljes cikk