Kölcsönzés kamarai tagsággal: ez a jövő?

- Hamarosan be kell vezetnie hazánknak azt az uniós irányelvet, amely a kölcsönzött munkavállalást szabályozza. Melyek lesznek a legfontosabb változások?

- Miután a munkaerő-kölcsönzést eddig minden tagállam - egyéb uniós normák tiszteletben tartása mellett - belátása szerint szabályozhatta, az EU beavatkozása egyes európai "tagtársainknak" annyira lesz megrázó, amennyire jelenleg saját szabályozásuk eltér a 2008/104/EK irányelv követelményeitől. A magyar jog vonatkozásában mindez különösen érzékeny területet érint. Az irányelv szerint a kölcsönzés fogalmi eleme az ideiglenesség, viszont a Munka Törvénykönyve (Mt.) ilyen megszorítást nem tartalmaz. Elvileg egy kölcsönvevőnél is tölthetné egész szakmai pályáját a kölcsönzött munkavállaló. Nehéz feladvány lesz években meghatározni az ideiglenesség felső határát. Az időtartam maximálása mellett mindez úgy is szabályozható, hogy helyettesítésre vagy meghatározott tevékenység elvégzésére is lehessen kölcsönözni munkavállalót. Ekkor e két említett kritérium jelentené az időkorlátot, azaz a kölcsönzés ideiglenességét. Ha egy kismama szül, majd kedvet kap az anyasághoz, és "érkezik" még két gyermeke, lehessen a helyén kölcsönzött munkavállaló. Mindez másnak semmilyen jog- vagy érdeksérelmet nem okoz, és az állása is ideiglenesen kerül ily módon betöltésre. Számunkra a másik fajsúlyos újdonság, hogy a kölcsönzés első pillanatától alkalmazandó az egyenlő bánásmód a fizetések tekintetében. Ez alól tartós munkaszerződések esetén- megjegyzendő, az irányelv nem definiálja a tartósságot - kivételt tehető, ha a kölcsönzések között a munkavállaló munkabérre jogosult. Az Mt. szerint az említett időszakra személyi alapbér jár, így élhet a magyar jog az említett kivétel lehetőségével. Mindezzel ugyanakkor egy újabb problémát indukál! Ha a munkaviszony a tartósságot jelentő időtartam elérése előtt megszűnik, hogyan lehet retrospektív módon kiszámítani: mennyi bérkülönbözet jár a munkavállalónak az egyenlő bánásmód alkalmazásával.

- Mivel sok munkáltató nem rendeltetésszerűen alkalmazza a kölcsönzést, a jogszabályok szigorodásával felhagyhatnak ezzel a foglalkoztatási formával. Van jövője hazánkban a kölcsönzésnek? Mire számít a jogszabályok változása után?

- A jogszabályokat azért kell szigorítani, hogy sarokba szorítsák a fekete kölcsönzőket. Mindennek az illegálisan foglalkoztatottak mellett a törvényesen működő kölcsönbeadók is a vesztesei. Ahogyan viszont nem állhat minden sarkon rendőr, úgy nem lehet valamennyi céghez munkaügyi felügyelőt kirendelni. A szakma összefogása bármely jogi eszköznél hatékonyabb lehet a jogsértők kiszűrésére. Az ügyvédi munkámat nem végezhetem kamarai tagság nélkül, ennek apropóján ajánlom a kölcsönbeadó szövetségeknek: fontolják meg, a kötelező kamarai tagság jelentene-e előrelépést?! A statisztikák alapján jelene is van a kölcsönzésnek. Az irányelv - részben szigorító - szabályainak harmonizációja egyben jó apropó a munkaerőpiac valamennyi szereplőjének a kölcsönzés szerepének újragondolásához. Amennyire például a két kölcsönbeadói érdekképviselet, az SzTMSz és az MMOSZ tagvállalatai fellépnek az illegális kölcsönzés ellen, annyira fontos, hogy a másik oldalon a szakszervezetek ismerjék el a jogszerű kölcsönzés pozitív foglalkoztatási szerepét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó: az irányelv átvétele után - az ideiglenességnek megfelelve - a kölcsönzés nem lehet a saját munkaadóval fennálló határozatlan idejű munkaviszony alternatívája. Talán ez a körülmény szabja át egyébként leginkább a hazai kölcsönzés profilját.

- Ha egy munkáltató úgy dönt, hogy kölcsönözni szeretne dolgozókat és nem saját állományban akarja őket alkalmazni, milyen előnyök szólnak jelenleg e foglalkoztatási forma mellett?

- Különösen, ha rövid távú feladathoz keresnek kollégákat, fajlagosan aránytalan ráfordítás például álláshirdetést feladni, meghallgatni az összes jelentkezőt, azután a megfelelőkkel munkaszerződést kötni, és teljesíteni a munkaviszonnyal kapcsolatos adminisztratív kötelezettséget. Ha pedig a végét nézzük, megszabadulnak a munkaviszony-megszüntetés munkajogi kötöttségeitől (pl. a felmondás indokolása, a felmondási tilalmak), mindehhez elegendő a kölcsönbeadóval kötött szerződésnek a polgári jog szabályai szerinti megszűnése vagy felmondása. Így a kölcsönvevő alapvetően a legfontosabbra koncentrálhat: arra a feladatra, amelyhez kölcsönzött munkaerő szükséges.

A témáról bővebben: Munkaerő-kölcsönzés aktuális kérdései, EU-direktívák alkalmazása a gyakorlatban címmel tart előadást Dr. Horváth István a III. HR a gyakorlatban, avagy változások és lehetőségek 2011-ben című konferencián 2010. november 16-án 09.15 órai kezdettel. www.sztmsz.hu