Kommunikációval a fluktuáció ellen

Sok cég a saját kárán ismeri fel, mi mindent okozhat a hiányos vagy a nem megfelelő kommunikáció. A célcsoporthoz és témához illesztett kommunikációs csatornák használata, az objektív, érthető visszacsatolás és a rendszeres, lényegre törő, munkavállalókat érintő tájékoztatás a top prioritások között kell, hogy szerepeljen, amikor munkaerő megtartó programot tervezünk. Máskülönben könnyen kidobott pénz lehet a fluktuációkezelésre szánt büdzsénk. Vezetőként ne legyünk naivak: a hiányzó információs hézagokat pletykákkal tölthetik fel a munkavállalóink. Ez pedig egyenes utat jelenthet a fluktuációhoz.

A kommunikáció, a szükségletek és a fluktuáció háromszöge

Az információátadás szükségletek kielégítését is jelenti egyben. Szervezeti változások, fejlesztések esetén, amilyet például egy fluktuációkezelő program is jelent, minden munkavállaló elgondolkodik a következő kérdéseken:

• Mennyiben érint személyesen a változás? Mi lesz velem?
• Biztonságban van a jövőm a vállalatnál?
• Ez a változás pozitív vagy negatív hatással lesz a munkámra, fizetésemre?
• Miért döntöttek a vezetőim úgy, ahogy döntöttek? Milyen motiváció van mögötte?

Tapasztalataink szerint minden olyan esetben, ahol a vezetőség nem, vagy csak részben kommunikál ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, fluktuációs hullám alakulhat ki. Az is lehet, hogy egy cég mindent bevet a fluktuáció kezelésére, ám ha a lépéseket nem értik a dolgozók, vagy nem kapnak választ kérdéseikre, magunk alatt vághatjuk a fát. A következő példák jól mutatják, miért fontos a változtatásokkal kapcsolatos rendszeres és minőségi tájékoztatás.

Egy termelő vállalat a megtartó programja keretén belül úgy döntött, hogy a bérstruktúra átalakítása mellett a lojális dolgozóit is megajándékozza hűségükért egy céges logóval ellátott pulóverrel. A bérrendszer átalakításával időlegesen csökkent a fizetésük, ezzel kapcsolatban azonban nem kommunikált időben a cég. A kedves meglepetésnek szánt ajándékozás így inkább katasztrófába torkollott. Elindult a pletyka. A hangemberek minden létező csatornán megosztották véleményüket arról, hogy „azért alakult így a fizetésünk, hogy meg tudják venni az ajándékot, amire nincs is semmi szükségünk”.

Egy másik cég kommunikációs malőrje is tanulságos: a dolgozói kommunikációt kihagyva, a műszakvezetőkkel egyeztettek arról, hogy egy sort át szeretnének helyezni máshova. Az információhiány ennél a cégnél azt érte el, hogy a dolgozók a vállalat bezárásáról kezdtek el pletykákat terjeszteni, komoly félelmeket gerjesztve egymásban, tovább rontva az egyébként is súlyos fluktuációs helyzetet.

De - sajnos - rossz példa lehet az a kölcsönző cég is, amelyik bérszámfejtő céget váltott és a szoftverátállás kis fennakadással valósult meg. Így a bérszámfejtést követően közel 50 munkavállalónak hibásan történt az utalás, ennek következtében 30 fő azonnal kilépett, mert nem tájékoztatták időben a munkavállalókat az átállásról, és ennek várható következményeiről.

Ne rontsunk a helyzeten! Ne várjuk meg, hogy a munkavállalóknak kelljen kitalálni, egyes lépések hátterében mi állhat.

Az egyik legkritikusabb kérdés a fluktuáció szempontjából, hogy a munkavállaló biztonsági szükségletei kellőképpen ki vannak-e elégítve. A bér, illetve a biztos pozíció témaköre pontosan ehhez a biztonsági szükséglethez tartozik. Ha viszont nincs, akitől kérdezhetnek, a munkavállalók saját maguknak válaszolják meg kérdéseiket, ez viszont nem vezet jóra.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Kommunikációval a fluktuáció ellen
2. oldal - A jó kommunikáció feltételei: csatorna és tartalom