Külföldit alkalmazna? Így teheti meg!
Az EU tagállamok közül Magyarországon (1,5 százalék) nőtt a legjobban a foglalkoztatottak száma. A statisztikai adatok jó színben tüntetik fel a magyarországi munkáltatókat, ám többségük még mindig nincs tisztában a foglalkoztatási szabályokkal, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja azokat. Mik a szabályok külföldiek esetén?
Az Eurostat negyedéves felmérése szerint az EU-ban 224,2 millió embert foglalkoztattak az idei első negyedévben, akik közül 146,1 milliónak az eurózónában volt állása. Összefoglaltuk a legfontosabb előírásokat a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásához szükséges bejelentési és biztosítási kötelezettségekről.
Általánosságban elmondható, hogy 2009. január 1-jétől az EGT-állampolgárok és családtagjaik magyarországi munkavállalása engedélymentes. A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató az egészségbiztosítási ellátásokra jogot keletkeztető közterhet fizet.
A munkáltató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását – hívja fel a figyelmet Hajdu-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve, hogy a foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
Hol fizetjük a TB-t?
Amit gyakran elfelejtenek a munkáltatók, hogy kötelesek a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A fentiekből látható, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, azonban a mulasztás bírsággal büntetendő.
Az EU-s munkavállaló foglalkoztatását nemcsak a munkaügyi központnak, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is be kell jelenteni. Ehhez azonban szükség van a dolgozó TAJ-kártyájára. A foglalkoztató ezért a munkaviszony megkezdése előtt – az erre rendszeresített
Ki nem biztosított?
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakat felsoroló törvény a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók bizonyos kategóriáit kiveszi a biztosítottak ismertetett főszabálya alól, ha a küldő állam vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere kiterjed rájuk – olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján.
Távmunkában is érdemes külföldi munkaerőt alkalmazni!
Eszerint nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás az európai parlamenti képviselőre, a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára). Ugyanez vonatkozik a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyarország területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, nem EGT állam (ún. harmadik állam) polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő‐kölcsönzés keretében végez munkát, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
Általánosságban elmondható, hogy 2009. január 1-jétől az EGT-állampolgárok és családtagjaik magyarországi munkavállalása engedélymentes. A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató az egészségbiztosítási ellátásokra jogot keletkeztető közterhet fizet.
A munkáltató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását – hívja fel a figyelmet Hajdu-Dudás Mária munkajogász. Hozzátéve, hogy a foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
Hol fizetjük a TB-t?
Amit gyakran elfelejtenek a munkáltatók, hogy kötelesek a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A fentiekből látható, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, azonban a mulasztás bírsággal büntetendő.
Az EU-s munkavállaló foglalkoztatását nemcsak a munkaügyi központnak, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is be kell jelenteni. Ehhez azonban szükség van a dolgozó TAJ-kártyájára. A foglalkoztató ezért a munkaviszony megkezdése előtt – az erre rendszeresített
Ki nem biztosított?
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakat felsoroló törvény a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók bizonyos kategóriáit kiveszi a biztosítottak ismertetett főszabálya alól, ha a küldő állam vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere kiterjed rájuk – olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján.
Távmunkában is érdemes külföldi munkaerőt alkalmazni!
Eszerint nem terjed ki a kötelező magyar társadalombiztosítás az európai parlamenti képviselőre, a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (a továbbiakban: képviselet tagja), a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára). Ugyanez vonatkozik a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyarország területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, nem EGT állam (ún. harmadik állam) polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő‐kölcsönzés keretében végez munkát, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg. E rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig