Külföldön dolgoz(t)unk (12) - Hollandia

2000-ben utaztam először Amszterdamba, mivel a barátom ebben a városban élt és dolgozott. Az első hónapokban csak turistaként éltem az országban, legális tartózkodásom és munkavállalásom feltételei után informálódtam, és az engedélyek megszerzésével foglalkoztam.

Munkavállalási engedélyem egy hivatalos együttélési szerződésre kérvényeztem meg. Így a felelősséget és egy bizonyos fokon való eltartást a partneremnek kellett biztosítania, amit egy szerződésben rögzítettük. Akkoriban más úton csak nehezen lehetett munkavállalási engedélyhez jutni.

Minden sarkon egy közvetítő iroda

Az engedélyek megszerzése után kezdtem el állást keresni az internet és az ottani munkaerő-közvetítő irodák segítségével. Amszterdamban egyébként szinte minden utcában található egy közvetítő iroda. A szolgáltatás ingyenes, a regisztráció pedig a következőképpen zajlik: először a pályázónak szükséges személyesen felkeresni az irodát, ahol felveszik az adatait, majd átveszik a holland nyelvre lefordított szakmai önéletrajzot. Ezzel bekerül az adatbázisba, és hetente értesítést kap a friss állásajánlatokról.

A közvetítők döntik el, mely állásra alkalmas a pályázó

Nem árt tudni, hogy a holland állásközvetítők zöme munkaerő-kölcsönzőként működik. Ez azért van így, mert így a cégnek nem kell a munkavállalóval szerződést kötnie és bármikor azonnal elbocsáthatnak. Nincs felmondási idő, mert a közvetítő iroda többnyire nem garantál, és nem is köt időhatállyal szerződést.

Fontos, hogy nem az irodákhoz forduló pályázó határozza meg azt, hogy milyen típusú állásról értesítsék, hanem a közvetítő iroda munkatársai választják ki a szakmai önéletrajza alapján, hogy mely állást küldik el a jelentkezőnek, mely pozícióra lenne alkalmas. És miután sikerült állást találnia, a közvetítő irodával továbbra is szükséges tartania a kapcsolatot, mivel ők utalják a bért. Általában órabért kapnak a munkavállalók és a heti kifizetés jellemző.
Nekem az első hónapokban nem túl jó állásokat ajánlottak (eladó, pénztáros), gyenge holland nyelvtudásom miatt ugyanis csak ezen pozíciók elnyerésére volt reális esélyem.

Nyelvtudás nélkül fizikai munkákra van esély

Meglátásom szerint a hollandiai munkatapasztalattal nem rendelkező külföldi munkavállalók számára két típusú munkák nyitottak: a bárki által elvégezhető feladatkörök (fizikai munkák), illetve a 2-3 diplomát és több éves gyakorlatot igénylő munkakörök.

Legalább középfokú holland nyelvtudás hiányában pedig szinte csak fizikai munkákra és alacsony szintű pozíciókra tehet szert a munkavállaló. Kivételek talán a multinacionális vállalatok, ott viszont a tárgyalási szintű angol az elvárás. A felsővezetői pozíciók elnyeréséhez elengedhetetlen egy nyugati nyelv - elsősorban az angol - illetve a holland nyelv felsőfokú ismerete.
A középfokú nyelvtudás megszerzése az én esetemben másfél évet vett igénybe - intenzív tanulás mellett. A felsőfokú vizsgát 2,5 év alatt sikerült letennem.

Az állásinterjúk hasonlók, mint itthon

Az állásinterjúk hasonló módon zajlanak, mint Magyarországon. Általában 2-3 fordulós a kiválasztás, gyakoribb a két forduló. Az interjún elhangzó kérdések ugyanazok, mint itthon: Miért szeretne ennél a cégnél dolgozni? Mit tud a vállalatról? Milyen tapasztalatai vannak hasonló munkaköri beosztásból? Mi a motivació? stb. A közvetítő irodák segítenek a felkészülésben egy tájékoztató füzettel, amelyben szerepelnek a gyakran feltett interjúkérdések és az azokra adható megfelelőnek számító válaszok.

Nem minden esetben kell a nadrágkosztüm

Az interjún jó, ha türelmes a pályázó és lelkes. Azt viszont, ha valaki túlságosan lelkes, inkább hátrányként könyvelik el a munkáltatók, semmint előnyként. Az öltözéket illetően a nem túl konzervatív ruha ajánlott viseletként. Nem szükséges nadrágkosztümöt, illetve öltönyt viselni az interjún, elfogadott az ennél lazább öltözet is - kivéve, ha közép - és felsővezetői pozícióra pályázik a jelölt, valamint ha a banki szférából kapta az ajánlatot.

Jelenlegi állásomat is egy közvetítő irodán keresztül találtam. Szerencsém volt, hiszen épp nem találtak megfelelő holland pályázót az állás betöltésére, és a cégnek azonnali belepéssel szüksége volt egy munkatársra. Ebben a helyzetben nem szabnak feltételeket, csak a szakmai tapasztalatokra kíváncsiak.

Baráti hangulat, nincs főnök beosztott viszony

Tapasztalataim szerint Hollandiában a munkahelyek zömében baráti a hangulat, nincs főnök-beosztott viszony, a vezető inkább mentorként van jelen, és nem főnökként. A hollandok egyébként fontosnak tartják a kellemes légkört, és tudatosan törekednek annak megtartására is.

Ha a dolgozó hibázik, számonkérés helyett felhívják a figyelmét a hibaejtésre. Ha többször előfordul, nem vonják felelősségre, hanem megkérdezik, minden rendben van-e - a hibaejtés okára kíváncsiak. A problémákra és nézeteltérésekre nyugodt körülmények között, higgadtan találnak megoldást. A vezetők értékelik a munkavállalókat, és pozitívumként könyvelik el a magas munkabíró-képességet és a kitartást.

Ingyen szendvics a dolgozóknak

A munkakörnyezet a hazainál színvonalasabb, minden munkaeszköz a rendelkezésünkre áll - nekem egyszerre két számítógépen áll rendelkezésemre. A két szintes dupla faház mindkét emeletén van konyha, ráadásul külön konyhai kisegítő terít meg az ebédhez. Mint minden holland munkahelyen, úgy ennél a cégnél is az alkalmazottak számára ingyenes a kávé, a tea és az ásványvíz, és ahogy az építkezési cégeknél általában, úgy itt is ingyenesek az üdítőitalok, a melegszendvicsek és a teasütemények.

A magyar minimálbér nyolcszorosát keresi

A bérezés során nem tesznek különbséget a külföldi és a magyar munkavállalók között. Nem fizetnek kevesebbet csak azért, mert külföldi a munkavállaló. Én titkárnőként jelenleg a magyar minimálbér nyolcszorosát keresem itt bruttóban (bruttó 450 ezer forintnak megfelelő eurót - a szerk.).

Persze a költségek is magasabbak, mint otthon. Egy 3 szobás lakás bérleti díja 700 és 1500 euró között mozog. A rezsi átlagosan 200-300 euró. Egy kávé süteménnyel 4 euró, a mozijegy 12 euró, egy vacsora 20-25 euró per fő.

Amszterdamban egyébként számos lehetőség nyílik a kikapcsolódásra. Szórakozóhelyek ezrei várják a fiatalokat, a művészeteket kedvelőkre pedig számos színház és kiállítás vár. Amiket hiányolok, azok a plázák. Budapesten sokkal több a bevásárlóközpont, mint itt, Amszterdamban..."

Oroszi Babett, 2005. október 7.