Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Kvótával a legkönnyebb kijutni a német álláspiacra

Csökkenő munkanélküliség, 640 ezer betöltetlen álláshely, munkaerőhiány az informatikában, mérnöki területen. Németország ennek ellenére legalább 2009-ig, de elképzelhető, hogy 2011-ig nem oldja fel a munkaerő-piaci korlátozást a keleti uniós - így a magyar - munkavállalókkal szemben. Jelenleg kétoldalú szerződés alapján szabályozott kvótás rendszerben a legkönnyebb kijutni.

Ellentmondásos hírek érkeznek Németországban arról, az EU legnagyobb gazdasága mikor nyitja munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok - így Magyarország - munkavállalói előtt. A Der Spiegel tekintélyes német hetilap a múlt héten arról számolt be, megszületett a politikai háttéralku. Németország a jelenlegi, 2009-ig tartó munkaerőstopot a maximális ideig, tehát 2011-ig meghosszabbítja. Röviddel ezután a munkaügyi tárca szóvivője cáfolta az egyébként jól informáltnak számító lap értesülését. A hivatalos álláspont szerint a döntés a munkaerőpiaci trendektől függ, még nincs megegyezés.

640 ezer betöltetlen álláshely
Ha a jelenlegi munkaerőpiaci folyamatokat vesszük nagyító alá, akkor Németország elindult felfelé. Áprilisra a bűvös 4 milliós határ alá csökkent a munkanélküliek száma, ami 2002 óta a legalacsonyabb érték. A betöltetlen álláshelyek száma 640 ezerre emelkedett, ami 130 ezerrel magasabb az egy évvel korábban mérthez képest.

Vannak szektorok, szakmák, amelyekben Németországban égetően szüksége van külföldi munkaerőre. A Postbank közelmúltban kiadott munkaerőpiaci elemzése szerint különösen mérnöki-természettudományi és informatikai területen nagy a munkaerőhiány. Jelenleg 22 ezer mérnöki álláshely betöltetlen, informatikai területen pedig 2000 óta 25 százalékkal csökkent az egyetemi, főiskolai hallgatók száma az álláshelyek számának növekedésével párhuzamosan. Az elemzés szerint ha Németország fenntartja a keleti EU-tagországokkal szemben a munkavállalási engedélyezés rendszerét, azzal a veszéllyel kell szembenéznie, hogy a stopot feloldó országok elszipkázzák a tehetséges szakembereket. Ráadásul az elemzők megjegyzik, a 2004-ben zöld jelzést adó Angliában és Svédországban a beáramló vendégmunkások nem rontottak a foglalkoztatási helyzeten, inkább kiegészítő hatásuk volt az álláspiacra, amivel összességében nőtt a foglalkoztatás.

Mit jelent a jelenlegi németországi helyzet a magyar munkavállalóknak? A szabályozás szerint továbbra is munkavállalási engedély szükséges az állás megszerzéséhez. Első lépésben olyan munkaadót kell találni, amely hajlandó alkalmazni a magyar álláskeresőt és bizonyítani tudja, hogy az adott pozícióra nem talált alkalmas német vagy nyugati uniós munkavállalót.

Kétoldalú szerződéssel könnyebb
Könnyebb a kijutás úgynevezett államközi egyezmény keretében. A Németország és Magyarország között 1989-ben létrejött bilaterális megállapodás a magyar dolgozók számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendégmunkavállalást és szezonális munkavállalást tesz lehetővé.

A vendégmunkavállalói egyezmény alapján egy bizonyos keretszámon - jelenleg 2000 fő - belül a hazai dolgozók a munkaerőpiac vizsgálata nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt Németországban. A kiutazók nagy része vendéglátós - pincér, szakács -, de gyakran keresnek hentest és ápolónőt is. Az érdeklődés egyébként csekély. 2006-ban 304-en pályáztak, 169-en kaptak munkavállalási engedélyt. Idén eddig 63 pályázat érkezett és 47-en kaptak engedélyt. A kisebb érdeklődést munkaerőpiaci szakértők nem tudják egyértelműen megmagyarázni. Valószínűleg a magyarok inkább a munkaerőpiacát teljesen megnyitó országokba - például Angliába vagy Írországba - mennek vagy nem ismerik ezt a munkavállalási lehetőséget.

Népszerűbbnek számít a szezonális munkavégzésre vonatkozó megállapodás, amely 9 hónapra szóló munkavállalási engedélyt biztosít, ám ezután legalább egy évre vissza kell térni az anyaországba. Itt a keretszám nincs rögzítve, a kiutazók létszáma a német cégek igényeihez alkalmazkodik. Tavaly ebben a kategóriában 2007 fő ment ki, idén eddig 1100-an kaptak engedélyt. Szezonmunkára egyébként a vendéglátóiparba, a mező- és erdőgazdaságba, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparba, valamint a fafeldolgozó iparba mehetnek magyarok.

Nyelvtudás nélkül ne próbálkozzunk
A kétoldalú szerződés alapján munkát vállalóknak tanácsos először állást keresni. Ezután érdemes felkeresniük a regionális munkaügyi kirendeltséget, ahol beadhatják pályázatukat. A pályázati anyagot ezután küldik ki a Bonni Munkaügyi Központba és ott elbírálják. Az átfutási idő már meglévő munkáltató esetén 1-2 hónap.

A kinti munkavállalást fontolgatóknak nem árt tudni: a németországi érvényesüléshez egy idegen nyelven magas szintű ismerete mindenképp szükséges. Multinacionális cégeknél elképzelhető, hogy elegendő az angoltudás is. Ám a munkahelyi beilleszkedés miatt jobb eséllyel indulnak, akik németül tudnak.


Follow hrportal_hu on Twitter