Megjelent: 9 hónapja

Lehet-e egy munkavállalónak több munkaviszonya?

A munkáltatók időről időre szembesülnek azzal, hogy valamely munkavállalójuk - akár a tudtukon kívül - egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, akár szintén teljes, vagyis napi nyolcórás munkaidőben. Egy ilyen helyzetben joggal merül fel a kérdés a munkáltatókban, hogy a többes munkaviszony vajon jogszerű-e, befolyásolja-e valamilyen módon a foglalkoztatás érvényességét.

Mit mond a jog?

A hatályos munkajogi jogszabályok nem tartalmaznak olyan tilalmat, amely általában tiltaná azt, hogy egy munkavállaló egynél több, akár napi nyolcórás, teljes munkaidős munkaviszonyt létesítsen, ez alapvetően az érintett felek megállapodásának tárgya lehet. Vagyis, a munkavállaló szabadon tárgyalhat és köthet munkaszerződést az egyes munkáltatókkal, akár többel is párhuzamosan, több állást vállalhat, ez nem ütközik a jogszabályok kötelező erejű rendelkezéseibe, ezzel kapcsolatban nem érvényesül tilalom. Önmagában tehát az a tény, hogy egy munkavállaló a meglévő munkaviszonya mellett egy újabbat létesít, az újabbnak az érvényességét nem érinti, semmilyen módon.

„Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a többes foglalkoztatás ne jelenthetne jogi problémát a felek számára. Egynél több munkaviszony egyidejű fennállása alapvetően két irányban jelenhet meg problémaként.” - figyelmeztet dr. Solt István, az act legal Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.

Dr. Solt IstvánDr. Solt István
Egyfelől, az egyes munkaszerződések kapcsán eredményezhet szerződésszegést. A munkaszerződések ugyanis tartalmazhatják például, hogy a munkavállaló további munkaviszonyt csak a munkáltatója hozzájárulásával létesíthet, különösen, ha az adott újabb munkaviszony összeférhetetlen helyzetet is teremtene. Ez a kitétel meglehetősen gyakori a munkaszerződésekben. Ha a munkavállaló a rendelkezés ellenére ilyen hozzájárulás nélkül létesít újabb munkaviszonyt, azzal megszegi a munkaszerződését. Ebben az esetben a szerződésszegést az eredeti munkaviszony szereplőinek, az eredeti munkáltatónak és a munkavállalónak kell feloldaniuk, bírósági úton kívül vagy éppen munkaügyi perben, de a szerződésszegés ebben az esetben sem hat ki a további munkaviszonyokra, azoknak az érvényességét nem befolyásolja.

Természetesen, ha a kialakult helyzet az új munkaviszonyban is valamilyen szerződésszegést valósít meg, akkor annak ott is lehetnek jogkövetkezményei. Az új munkaszerződés is gyakran tartalmazhat ugyanis olyan kötelezettségvállalást a munkavállaló részéről, hogy a munkaviszonya alatt nem létesít és tart fenn másik munkaviszonyt. Az egynél több állás vállalása tehát akár az összes párhuzamosan fennálló munkaviszonyban szerződésszegést eredményezhet.

A több munkaviszony létesítése akkor is megvalósíthat jogsértést, ha nem ütközik a munkaszerződések tételes szabályaiba, de olyan előírásokat sért, amelyek a munkajogi jogszabályok részeként érvényesülnek a felek eltérő megállapodása hiányában (ha a felek számára a jogszabályok egyáltalán megengedik az eltérést). Ilyen például a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt terhelő tájékoztatási kötelezettség, amelynek sérelmét jelentheti például, ha az egyik munkaviszony teljesítése kihat a másikra, például a munkaidők ütközésével vagy a befejezési és kezdési időpontok közelségével, de az ilyen körülményről nem tájékoztatja a munkavállaló a munkáltatót, hanem csak reméli, hogy emiatt nem fog túl gyakran késni a második/többedik munkahelyéről.

Másfelől, az előző gondolathoz valamennyire kapcsolódva, az élet gyakorlatias oldaláról megközelítve, egynél több munkaviszony esetén előfordulhat, hogy a munkavállaló nem tudja valamennyiben maradéktalanul teljesíteni kötelezettségeit, akár az említett időbeli ütközések, akár egyszerűen a több munka okozta nagyobb igénybevétel miatt, és így valamely munkaviszonyában szerződésszegő helyzetbe kerül, leggyakrabban késések, igazolatlan hiányzások miatt, de akár a kimerültség okozta alacsonyabb teljesítmény is előidézhet szerződésszegő helyzetet. Ilyen esetben az adott munkaviszony keretein belül kezelhető a szerződésszegés, ahol a konkrét probléma felmerül, de ez a szerződésszegés alapvetően ebben az esetben sem hat ki a többi munkaviszony érvényességére (ha azokat egyébként nem sérti az fenti módokon).

Mire érdemes figyelni?

Amint a fentiekből látható, a többes foglalkoztatás munkáltatók számára potenciálisan hátrányos következményeinek megelőzése érdekében körültekintően célszerű eljárni a munkaszerződés megkötése során. „Elsősorban azt érdemes végiggondolni, hogy kívánjuk-e biztosítani a többes foglalkoztatás lehetőségét a munkavállalóknak (részmunkaidős foglalkoztatásnál például ez többnyire nem jelent problémát), és ha nem, úgy a szerződés rendelkezéseinek megfelelő kialakításával, a jogkövetkezmények összehangolt szabályozásával elősegíthető a többes foglalkoztatás elkerülhetősége, illetve megkönnyíthető a kialakult sérelmes helyzetek felszámolása.” - figyelmeztet az act legal ügyvédje.

  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges... Teljes cikk

Új belépési protokoll érvényes az ítélőtábla épületeiben

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában, júniustól új előírások vonatkoznak a Fővárosi Ítélőtábla épületeibe történő... Teljes cikk

Megszólalt az EMMI a vasalódeszkás tanár ügyében: ez túlkapás

A tárca egyértelmű túlkapásként értékeli a tankerületi igazgató eljárását, és tekintettel arra, hogy az érintett több szakmai hibát is vétett... Teljes cikk