Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

Ma kezdődik a magyar nők új éve

A magyar nők a mai napig 13,2%-kal kevesebbet keresnek férfi társaiknál. Habár két hónapja ünnepeltük 2017. első napját, Magyarországon a nők számára csak február 24-én kezdődik az újév, ugyanis ők 13,2%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ezért a tavalyi bérükért nem december 31-ig, hanem február 24-ig dolgoznak. Elszomorító, de így ez a nap a #nőiújév - írták a nap életre hívói.

A nemek közötti egyenjogúságról beszélve ritkán feszegetjük azt a jelenleg is fennálló problémát, hogy a nők még mindig kevesebbet érnek, mint a férfiak - a munkaerőpiacon legalábbis. A nők 170 évnyi gazdasági hátrányban vannak a férfiakhoz képest, melyet hazánkban 83 év alatt hozhatunk egyensúlyba - írták közleményükben.

A Világgazdasági Fórum legfrissebb vonatkozó jelentése szerint például Magyarország, a vizsgált 144 ország közül mindössze a 101. helyet szerezte meg. Az európai államok közül csak Máltát sikerült lehagynunk a két nem közötti egyenlőség kérdésében.

A magyar nők naponta 46 perccel dolgoznak többet a férfiaknál, de összességében 13,2%-kal keresnek kevesebbet. Emellett az európai nőkhöz hasonlóan, átlagosan heti 26 óra fizetetlen tevékenységet - házimunkát, idősgondozást - végeznek, míg a férfiak mindössze heti 9 órát. Ez a probléma nemcsak a jelenleg dolgozókat érinti, hanem befolyásolhatja a felnövekvő generáció motiváltságát is, tehát hosszútávon konzerválhatja ezt az igazságtalan helyzetet.

Liptai Lívia az Elle Magazin főszerkesztője és a #nőiújév életre hívója kiáll a nők egyenlő bérezéséért: "Magyarországon a nők 13,2 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, tehát ugyanannyi pénzért, amennyit egy férfi 2016-ban megkeres, nem december 31-éig dolgoznak, hanem február 24-éig. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi idő alatt megtanulhatnának egy nyelvet vagy kiolvashatnának akár 20 könyvet is, hanem hogy ezzel a tettel a munkáltatók önkéntelenül is azt üzenik, hogy az a munka, amelyet végeznek, nem olyan értékes, mint a férfiaké. Nemcsak a munkahelyén töltött percei nem érnek annyit, hanem azok az évek sem, amelyeket tanulással vagy szakmai gyakorlattal töltött. Ami még rosszabb,hogy azoknak a lányoknak, akik épp most tervezgetik a jövőjüket, mindez azt üzeni, hogy az ő idejük nem értékes. És ezáltal az életük is kevésbé értékes, mint a férfiaké."

Ezt az anomáliát mutatta ki a Defacto blogon a Közép-európai Egyetem két kutatója, Pető Rita és Reizer Balázs. Állításuk szerint a közepes jövedelműeknél a nők bérhátránya nálunk a legnagyobb. Itthon ugyanis egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi.
Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy megéri-e karriert építeni és sikeres nőnek lenni, hiszen a vállalati hierarchiában felfelé haladva mind több a férfi. Azaz, ahogy növekszik a tét és a bérezés, úgy szorulnak ki a nők a jövedelmezőbb munkakörökből.

Annak érdekében, hogy Magyarországon mielőbb megtörténjen a szemléletváltás, tucatnyi híresség és az üzleti élet meghatározó szereplői kampányba kezdtek. Közös erővel igyekeznek felhívni a figyelmet a #nőiújév problémájára.

Ebben a videóban láthatjuk többek között D. Tóth Krisztát, Erős Antóniát, Schell Juditot, Winkler Nórát, Réz Anna filozófust, továbbá Hajós Andrást és Vitáris Ivánt is. Azonban nemcsak hírességek szólalnak fel a nők kihasználása ellen: Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója és a Prezi három alapítója, Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs és Halácsy Péter is kiáll az ügy mellett.

A #nőiújév kampány párbeszédre hív mindenkit, hogy a bérezésbeli igazságtalanság mielőbb megszűnhessen. Remélve, hogy így nem kell 83 évet várni a nemek közötti egyenlőség megvalósulására.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A hazai vállalkozásokra nem jellemző az időszakos leállás

Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti. A leállás időszaka összefügghet a... Teljes cikk

Munkaerő-piaci alternatívák kistelepülésen élőknek

Kistelepülésen élni vagy egy választás következménye, vagy oda születtünk. Nagyvárosból sokan költöznek vidékre teljes életmódváltással, de... Teljes cikk

Évi 358 milliárd eurójába kerül a közép- és kelet-európai vállalkozásoknak a munkaerőhiány

A megkérdezett cégek negyedének a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5%-os bevételkiesést jelent. Teljes cikk