Magyarországon 147 ezer ember dolgozik kulturális területen
Az Európai Unióban mintegy 8,7 millió ember, a munkavállalók 3,8 százaléka dolgozik kulturális területen, vagy foglalkozik a szektorral kapcsolatos tevékenységgel. Magyarországon mintegy 147 ezer ember dolgozik a kultúrát érintő területek egyikén - derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adataiból, amelyet az MTI ismertetett.
Az Eurostat 2012-es és 2017-es adatokat összevető jelentése szerint az uniós tagállamok között nagyon eltérő a kultúra különböző területein - egyebek mellett a művészeti és szórakoztató ágazatban, a könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban és egyéb kulturális intézményekben, könyv-, folyóiratoknál és egyéb kiadói, illetve zenei területen - dolgozók létszáma és aránya.
Míg a legalacsonyabb adatok Romániából érkeztek, ahol a munkavállalók 1,6 százaléka dolgozott ezen a területen, addig Észtországban 5,5 százalékban helyezkedtek el a kultúrát érintő szektorokban. Az uniós tagállamok legtöbbjében 3-5 százalék között mozgott a területen foglalkoztatottak száma.
A jelentés szerint 2017-ben az unió egészében 544 ezerrel több "kulturális munkahely" volt, mint 2012-ben, ugyanakkor relatív értelemben nem volt növekedés, ugyanis az arányszám ugyanolyan szinten maradt, a teljes foglalkoztatás 3,8 százalékát tette ki. Kiemelték, hogy a legtöbb állás kulturális területen - 550 ezer - az Egyesült Királyságban létesült a két vizsgált év adatai szerint. A növekedés mintegy 30 százalékos volt - jegyezték meg.
A férfiak 2017-ben is nagyobb arányt, 54 százalékot képviseltek az EU munkaerőpiacán, mint a nők. Arányuk a kulturális foglalkoztatásban is magasabb, szintén 54 százalékos volt uniós szinten. A nemek aránya azonban országonként eltéréseket mutat, 2017-ben tíz olyan ország volt, ahol a kulturális szektorban magasabb volt a nők aránya, mint az összfoglalkoztatottak között. E tekintetben a felmérés a legnagyobb arányt - mintegy 60 százalékot - a balti országokban mutatott - jegyezték meg.
A felmérésből kiderült az is, hogy az EU-ban összesen 1,6 millió 15 és 29 év közötti fiatal dolgozott kulturális területen 2017-ben. Arányuk az összes kulturális tevékenységet végző 18 százalékát tette ki, és nagyon közel állt a korcsoport teljes foglalkoztatásban való 19 százalékos részvételéhez.
A kimutatás szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 3,3 százaléka dolgozott a kultúra valamely területén, amely mintegy 147 ezer embert jelentett 2017-ben. Ezzel Magyarország mindössze Romániát, Szlovákiát, Bulgáriát, Portugáliát és Görögországot előzte meg az Európai Unióban.
A magyar adatok számszerűen emelkedő tendenciát mutatnak a 2012-es felméréshez képest, amikor 143 ezren dolgoztak a szektorban, amely akkor az összes munkavállaló 3,7 százalékát tette ki - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Míg a legalacsonyabb adatok Romániából érkeztek, ahol a munkavállalók 1,6 százaléka dolgozott ezen a területen, addig Észtországban 5,5 százalékban helyezkedtek el a kultúrát érintő szektorokban. Az uniós tagállamok legtöbbjében 3-5 százalék között mozgott a területen foglalkoztatottak száma.
A jelentés szerint 2017-ben az unió egészében 544 ezerrel több "kulturális munkahely" volt, mint 2012-ben, ugyanakkor relatív értelemben nem volt növekedés, ugyanis az arányszám ugyanolyan szinten maradt, a teljes foglalkoztatás 3,8 százalékát tette ki. Kiemelték, hogy a legtöbb állás kulturális területen - 550 ezer - az Egyesült Királyságban létesült a két vizsgált év adatai szerint. A növekedés mintegy 30 százalékos volt - jegyezték meg.
A férfiak 2017-ben is nagyobb arányt, 54 százalékot képviseltek az EU munkaerőpiacán, mint a nők. Arányuk a kulturális foglalkoztatásban is magasabb, szintén 54 százalékos volt uniós szinten. A nemek aránya azonban országonként eltéréseket mutat, 2017-ben tíz olyan ország volt, ahol a kulturális szektorban magasabb volt a nők aránya, mint az összfoglalkoztatottak között. E tekintetben a felmérés a legnagyobb arányt - mintegy 60 százalékot - a balti országokban mutatott - jegyezték meg.
A felmérésből kiderült az is, hogy az EU-ban összesen 1,6 millió 15 és 29 év közötti fiatal dolgozott kulturális területen 2017-ben. Arányuk az összes kulturális tevékenységet végző 18 százalékát tette ki, és nagyon közel állt a korcsoport teljes foglalkoztatásban való 19 százalékos részvételéhez.
A kimutatás szerint Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 3,3 százaléka dolgozott a kultúra valamely területén, amely mintegy 147 ezer embert jelentett 2017-ben. Ezzel Magyarország mindössze Romániát, Szlovákiát, Bulgáriát, Portugáliát és Görögországot előzte meg az Európai Unióban.
A magyar adatok számszerűen emelkedő tendenciát mutatnak a 2012-es felméréshez képest, amikor 143 ezren dolgoztak a szektorban, amely akkor az összes munkavállaló 3,7 százalékát tette ki - közölte az uniós statisztikai hivatal.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Endrei-Kiss Judit
Szexuális zaklatás a médiabirodalomban - igaz történet alapján