Magyarországon 2102-re szűnhet meg a bérkülönbség a férfiak és a nők között
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz emberek háromnegyede szerint előfordul nemi alapú diszrkrimináció a bérezésben, ugyanennyien támogatnák az erre vonatkozó adatok közzétételét - derül ki az Amnesty International Magyarország felméréséből.
A nemek közötti bérkülönbségekről készített reprezentatív felmérést a Policy Solutions még 2020 novemberében az Amnesty International Magyarország megbízásából.
A megkérdezettek több mint kétharmada gondolta, hogy előfordul nemi alapú diszkrimináció a bérezésben. A nők 8 százalékponttal nagyobb arányban gondolták ezt.
Az életkori csoportok között a középső, 30 és 59 év közötti korosztályokon belül gondolták a legtöbben (70-75%), hogy létezik a jelenség, míg a legidősebb és legfiatalabb korosztályon belül csak 63%-63% volt ez az arány. Minden negyedik 60 év feletti viszont azt gondolja, nem létezik nemi bérdiszkrimináció - írja a Telex.
A felmérésből az is kiderült, hogy a végzettségi szinttel növekedett a diszkriminatív gyakorlatot elismerő válaszadók aránya. A középfokú végzettségűek átlaghoz közeli arányban válaszoltak igennel (70-71%), míg a diplomások az átlagnál 10 százalékponttal nagyobb (78%), a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagnál 9 ponttal kisebb (59%) arányban.
A felmérés készítői rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók támogatnának-e egy olyan törvényt, ami kötelezné a munkáltatókat arra, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket nyilvánosságra hozzák. Ezt a megkérdezettek közel háromnegyede támogatná, és csupán 16% ellenezte az ötletet, 10% pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.
Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére - közölte az Amnesty International Magyarország.
A kutatás eredményeinek közzétételével párhuzamosan a szervezet egy kampányt is indított Egy Lépéssel Közelebb címmel: cégeket és önkormányzatokat kerestek fel, és kértek meg arra, hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat. Eddig 25 cég és önkormányzat vállalta ezt, amelyek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak.
A megkérdezettek több mint kétharmada gondolta, hogy előfordul nemi alapú diszkrimináció a bérezésben. A nők 8 százalékponttal nagyobb arányban gondolták ezt.
Az életkori csoportok között a középső, 30 és 59 év közötti korosztályokon belül gondolták a legtöbben (70-75%), hogy létezik a jelenség, míg a legidősebb és legfiatalabb korosztályon belül csak 63%-63% volt ez az arány. Minden negyedik 60 év feletti viszont azt gondolja, nem létezik nemi bérdiszkrimináció - írja a Telex.
A felmérésből az is kiderült, hogy a végzettségi szinttel növekedett a diszkriminatív gyakorlatot elismerő válaszadók aránya. A középfokú végzettségűek átlaghoz közeli arányban válaszoltak igennel (70-71%), míg a diplomások az átlagnál 10 százalékponttal nagyobb (78%), a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagnál 9 ponttal kisebb (59%) arányban.
A felmérés készítői rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók támogatnának-e egy olyan törvényt, ami kötelezné a munkáltatókat arra, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket nyilvánosságra hozzák. Ezt a megkérdezettek közel háromnegyede támogatná, és csupán 16% ellenezte az ötletet, 10% pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.
Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére - közölte az Amnesty International Magyarország.
A kutatás eredményeinek közzétételével párhuzamosan a szervezet egy kampányt is indított Egy Lépéssel Közelebb címmel: cégeket és önkormányzatokat kerestek fel, és kértek meg arra, hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat. Eddig 25 cég és önkormányzat vállalta ezt, amelyek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?