Magyarországon 2102-re szűnhet meg a bérkülönbség a férfiak és a nők között
Az emberek háromnegyede szerint előfordul nemi alapú diszrkrimináció a bérezésben, ugyanennyien támogatnák az erre vonatkozó adatok közzétételét - derül ki az Amnesty International Magyarország felméréséből.
A nemek közötti bérkülönbségekről készített reprezentatív felmérést a Policy Solutions még 2020 novemberében az Amnesty International Magyarország megbízásából.
A megkérdezettek több mint kétharmada gondolta, hogy előfordul nemi alapú diszkrimináció a bérezésben. A nők 8 százalékponttal nagyobb arányban gondolták ezt.
Az életkori csoportok között a középső, 30 és 59 év közötti korosztályokon belül gondolták a legtöbben (70-75%), hogy létezik a jelenség, míg a legidősebb és legfiatalabb korosztályon belül csak 63%-63% volt ez az arány. Minden negyedik 60 év feletti viszont azt gondolja, nem létezik nemi bérdiszkrimináció - írja a Telex.
A felmérésből az is kiderült, hogy a végzettségi szinttel növekedett a diszkriminatív gyakorlatot elismerő válaszadók aránya. A középfokú végzettségűek átlaghoz közeli arányban válaszoltak igennel (70-71%), míg a diplomások az átlagnál 10 százalékponttal nagyobb (78%), a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagnál 9 ponttal kisebb (59%) arányban.
A felmérés készítői rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók támogatnának-e egy olyan törvényt, ami kötelezné a munkáltatókat arra, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket nyilvánosságra hozzák. Ezt a megkérdezettek közel háromnegyede támogatná, és csupán 16% ellenezte az ötletet, 10% pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.
Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére - közölte az Amnesty International Magyarország.
A kutatás eredményeinek közzétételével párhuzamosan a szervezet egy kampányt is indított Egy Lépéssel Közelebb címmel: cégeket és önkormányzatokat kerestek fel, és kértek meg arra, hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat. Eddig 25 cég és önkormányzat vállalta ezt, amelyek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak.
A megkérdezettek több mint kétharmada gondolta, hogy előfordul nemi alapú diszkrimináció a bérezésben. A nők 8 százalékponttal nagyobb arányban gondolták ezt.
Az életkori csoportok között a középső, 30 és 59 év közötti korosztályokon belül gondolták a legtöbben (70-75%), hogy létezik a jelenség, míg a legidősebb és legfiatalabb korosztályon belül csak 63%-63% volt ez az arány. Minden negyedik 60 év feletti viszont azt gondolja, nem létezik nemi bérdiszkrimináció - írja a Telex.
A felmérésből az is kiderült, hogy a végzettségi szinttel növekedett a diszkriminatív gyakorlatot elismerő válaszadók aránya. A középfokú végzettségűek átlaghoz közeli arányban válaszoltak igennel (70-71%), míg a diplomások az átlagnál 10 százalékponttal nagyobb (78%), a legfeljebb 8 általánost végzettek az átlagnál 9 ponttal kisebb (59%) arányban.
A felmérés készítői rákérdeztek arra is, hogy a válaszadók támogatnának-e egy olyan törvényt, ami kötelezné a munkáltatókat arra, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségeket nyilvánosságra hozzák. Ezt a megkérdezettek közel háromnegyede támogatná, és csupán 16% ellenezte az ötletet, 10% pedig nem foglalt állást a kérdésben.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátránya 12 százalék volt 2018-ban, ha az átlagos bruttó órabéreket nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal nem az órabéreket, hanem a havi bruttó átlagkeresetet veszi alapul, így az ő adataik szerint a nemek közötti bérszakadék Magyarországon a teljes időben foglalkoztattak körében ennél sokkal magasabb volt 2019-ben: míg a férfiak bruttó átlagbére 403 600, a nőké 335 800 forint volt 2019-ben. Ez azt jelenti, hogy a férfiak havi bruttó átlagkeresete 20 százalékkal haladta meg a nőkét.
Az eltérés azonban még nagyobb, ha a nők által végzett láthatatlan munkát (például a háztartási feladatok, a gyerekek nevelése és a velük való foglalkozás, idősebb hozzátartozók ápolása) is beleszámítjuk. A nők és férfiak bére közötti különbségek az életkor haladtával egyre növekednek, ami jelentős nyugdíjszakadékhoz is vezet. A helyzet tarthatatlanságát érzékelteti, hogy egy kutatás szerint, ha ebben a tempóban haladunk tovább, akkor Magyarországon 2102 körül számíthatunk a bérszakadék megszűnésére - közölte az Amnesty International Magyarország.
A kutatás eredményeinek közzétételével párhuzamosan a szervezet egy kampányt is indított Egy Lépéssel Közelebb címmel: cégeket és önkormányzatokat kerestek fel, és kértek meg arra, hozzák nyilvánosságra a nemek közötti bérkülönbséggel kapcsolatos adataikat. Eddig 25 cég és önkormányzat vállalta ezt, amelyek összesen több mint 50 ezer embert foglalkoztatnak.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Így teszi le a névjegyét egy új vezető