Marad az erőteljes bérnövekedés idén az elemzők szerint
Az idén is marad az erőteljes bérnövekedés az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, bár a tavalyinál valamivel mérsékeltebb ütemben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben a bruttó és a nettó keresetek 10,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt. A 3,1 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 7,1 százalékkal nőttek egy év alatt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb kereseti statisztikát kommentálva közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, ugyanakkor továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, a béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban.
A munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni - fejtette ki, hozzátéve: az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel, 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás tavaly novemberben januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb. Tavaly decemberben 11 százalék felett maradhatott a bérek növekedése, és éves átlagban is kétszámjegyű lesz - mondta. Virovácz Péter közölte: a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek 2019-ben, mint 2018-ban ugyanakkor az adókulcs miatt a rendelkezésre álló nettójövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. A cégek többsége nem építi be az alapbérbe a cafeteriát.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018-ban 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9 százalékos növekedést vár. Tavaly a reálbérek növekedése 8,3 százalékos lehetett, 2019-ben pedig 6 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az elemző. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. Hozzátette: a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérjék, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna - fejtette ki. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik jelenleg szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy a termelékenység növekedését is kikényszeríti - mutatott rá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és 2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Nyeste Orsolya elmondta: az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is. Idén 7-8 százalék között alakulhat - egyszámjegyűre lassulva - a keresetek növekedése az Erste Bank várakozásai szerint, a fogyasztás változatlanul fontos eleme marad a gazdasági növekedésnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését. A friss adatok nem jelentenek meglepetést szerinte, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018 januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. Kifejtette, hogy a hosszú ideje tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat. Azaz a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság - mutatott rá.
Németh Dávid jelezte, hogy a béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet: a magasabb fizetések ugyanis élénkítik a lakossági fogyasztást. Ez a tényező egyelőre csak kismértékben pörgeti az inflációt, de a jövőben felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanígy rizikós inflációs szempontból, hogy a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni - közölte.
MTI
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a legfrissebb kereseti statisztikát kommentálva közölte: a bérnövekedés a piaci várakozással összhangban alakult tavaly novemberben, ugyanakkor továbbra is lassuló trend figyelhető meg. Véleménye szerint az idei növekedést nehéz megbecsülni, mivel a KSH új módszertannal méri majd a kereseteket, a béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint 2018-ban.
A munkaerő iránti kereslet bővült, vagyis a munkaerőhiány ellenére a vállalatok még képesek új munkaerőt felvenni - fejtette ki, hozzátéve: az elsődleges munkaerőpiacon közel 37 ezer fővel, 1,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás tavaly novemberben januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám eközben 113-115 ezer körül stabilizálódott, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb. Tavaly decemberben 11 százalék felett maradhatott a bérek növekedése, és éves átlagban is kétszámjegyű lesz - mondta. Virovácz Péter közölte: a cafetéria átalakítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek 2019-ben, mint 2018-ban ugyanakkor az adókulcs miatt a rendelkezésre álló nettójövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet. A cégek többsége nem építi be az alapbérbe a cafeteriát.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint 2018-ban 11 százalékot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9 százalékos növekedést vár. Tavaly a reálbérek növekedése 8,3 százalékos lehetett, 2019-ben pedig 6 százalékot alulról közelítő növekedésre számít az elemző. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51 százalékkal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent. Hozzátette: a továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérjék, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna - fejtette ki. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik jelenleg szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. Ez kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy a termelékenység növekedését is kikényszeríti - mutatott rá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy folytatódott a korábbi hónapoknak megfelelő kiemelkedő bérnövekedés, és 2019-re sem lát olyan tényezőt, ami ezt jelentősen lassítaná. Nyeste Orsolya elmondta: az alacsony munkanélküliség és a munkaerőhiány egyértelműen magas bérnövekedési ütemet sugall az elkövetkező hónapokban is. Idén 7-8 százalék között alakulhat - egyszámjegyűre lassulva - a keresetek növekedése az Erste Bank várakozásai szerint, a fogyasztás változatlanul fontos eleme marad a gazdasági növekedésnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: a tavalyi növekedés után az idén is emelkednek az átlagbérek, hiszen januártól megint nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőpiaci helyzet pedig továbbra is ösztönzi a bérek emelkedését. A friss adatok nem jelentenek meglepetést szerinte, a tavalyi béremelkedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum 2018 januári növekedésének, valamint a munkaerőhiány miatti fizetésemelések eredménye. Kifejtette, hogy a hosszú ideje tartó béremelkedés miatt viszont egyre erősödik a termelékenységhez köthető kockázat. Azaz a növekvő béreknek hatékonyabb termeléssel kell párosulnia, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság - mutatott rá.
Németh Dávid jelezte, hogy a béremelkedésből fakadó inflációs kockázat is erősödhet: a magasabb fizetések ugyanis élénkítik a lakossági fogyasztást. Ez a tényező egyelőre csak kismértékben pörgeti az inflációt, de a jövőben felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyanígy rizikós inflációs szempontból, hogy a béremelkedés miatt a vállalatok kiadásai emelkednek, ezért előbb-utóbb kénytelenek lesznek árat emelni - közölte.
MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?