Még a diákmunkások is többet keresnek, mint az egyetemi tanársegédek

800 forintot keres óránként Magyarországon egy nyelvvizsgával, mesterszakos diplomával rendelkező egyetemi tanársegéd, akinek még folyamatban van, vagy már lezárult a doktori tanulmánya - írja az Eduline.

Ez nemcsak a diplomások átlagos órabérétől marad el, de nyaranta még diákmunkásként is többet lehet ennél keresni. Pedig a nettó 147 ezer forintos tanársegédi fizetés ellenére az elvárások nagyok.

„Kutatnak és publikálnak, hallgatókat oktatnak, szakdolgozati témavezetők. Kis túlzással ők dolgoznak a legtöbbet az egyetemi oktatásban, miközben ezzel a fizetéssel még banki hitelt sem tudnak felvenni, annyira alacsony a bevételük” - mondta az Eduline-nak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.

Az érdekképviselet sokadjára hívja fel a figyelmet az oktatók és kutatók siralmas béreire.

A többi között azt szeretnék elérni, hogy egy egyetemi-főiskolai oktatónak se legyen alacsonyabb az órabére 1300 forintnál, egy egyetemi tanársegéd nettó 215-261 ezer forintot vihessen haza, egy kutatóprofesszor havi nettó bére pedig közelítse meg az 500-600 ezer forintot.

Az oktatók bérét utoljára 2016 és 2018 között, három lépésben, nagyjából 27 százalékkal emelték, de ennek a hatása ma már nem érezhető.

Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban az alapítványi intézménnyé alakulásra kiszemelt egyetemek dolgozóit éppen a béremelés ígéretével próbálta meggyőzniaz Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) - jegyzi meg az oktatási portál cikke.

A korábbi tárgyalásokon arról volt szó, hogy a tervek alapján 2021 januárjában és 2022 januárjában lesz egy 15-15 százalékos béremelés az összes felsőoktatási intézményben. Néhány hete azonban az FDSZ azt a tájékoztatást kapta a kormányzattól, hogy leghamarabb 2021 szeptemberében és 2022 szeptemberében lehet szó béremelésről, ám ehhez még kormányzati döntés is kell.