Megszűnik a munkaerő import engedély-kötelezettsége

A kormány meg kívánja szüntetni az unión belüli munkaerő import engedélyezését, az exportnál pedig mindössze három szakmában és csak Németország irányában marad fenn az engedély-kötelezettség - az erről szóló kormányrendelet tervezete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján olvasható.

Az áruk és szolgáltatások uniós vámhatáron belüli és azon túli kereskedelméről szóló kormányrendelet 2004-ben, közvetlenül Magyarország uniós csatlakozása előtt született. Ebben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési Hivatalának feladata lett a munkaerő export és import engedélyezése. Ennek két vetülete volt, az egyik az unión belüli, a másik pedig az azon kívüli forgalom engedélyezése. Miután az EU-n belül a munkaerő szabadon áramolhat, az engedély csak arra a körre volt érvényes, amelyben valamely ország korlátozta a magyar munkaerő bemenetelét, mert ekkor - hasonló kvóta erejéig - Magyarországnak is joga lett az ide érkezés korlátozására.

A kormányrendeletet módosító jogszabály tervezete - amely a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban készült - a munkaerő importra megszünteti az engedély-kötelezettséget. Ennek egyszerű oka van, az uniós csatlakozástól máig egyetlen ilyen kérelem sem érkezett az Engedélyezési Hivatalhoz. Mint a tervezethez fűzött indoklás megjegyzi, szükség esetén egyéb eszközzel is érvényt lehet szerezni a magyar érdekeknek. Például a külföldiek magyarországi munkavégzését szabályozó törvény megfelelő módosításával határok között tartható a munkaerő import.

Továbbra is fennmarad viszont az engedélyeztetés kényszere az EU-n illetve Svájcon kívülről érkező munkaerővel kapcsolatban. Itt új elem a javaslatban, hogy az unióval azonos elbírálásban részesíti Svájcot.

Ami a munkaerő exportot illeti, annak engedélyezését még egy 1989-ben kötött egyezmény alapján kell fenntartani Németország felé. Az engedélyköteles szakmák köre azonban szűk, az építőipar (és a hozzá kapcsolódó tevékenységek) mellett az ipari takarítás és a belső dekoráció szerepel a listán.

A módosított rendelet hatálybalépésének várható időpontja: május 1.
  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk

Távmunka vagy home office? Akár több tízezer forint múlhat a helyes besoroláson

Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a... Teljes cikk