Melegek munkahelyi diszkriminációja: a HR-es sincs mindig képben

A Háttér Társaság 2015 júniusa és 2016 júniusa között kutatta az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex) emberek munkahelyi diszkriminációját. Interjúkat készítettek, fókuszcsoport-beszélgetéseket szerveztek és kidolgoztak egy online kérdőívet, melyet végül 250-en töltöttek ki teljes egészében, és egyébként összesen 358-an válaszoltak a kérdéseknek legalább egy részére - adja hírül a portál.

A megkérdezettek 62 százaléka számolt be arról, hogy kollégáik gúnyosan, bántóan beszéltek a hozzájuk hasonló emberekről.

Majdnem minden harmadik válaszadó átélt már a munkahelyén ellene irányuló zaklatást is LMBTQI-volta miatt.

A válaszadók 29 százaléka mondta azt, hogy mindenki tudja a munkahelyén, hogy mi az ő szexuális irányultsága.

A megkérdezettek 54,58 százalékával fordult már elő a munkahelyén, hogy hazudni kényszerült nemi identitásáról.

A kutatás megállapítja, az esélyegyenlőségi programok sokszor nem sokat érnek a gyakorlatban, 31,65 százalék azt sem tudta, van-e ilyen.

A kitöltők 73 százaléka tudta, hogy a magyar törvények tiltják, hogy valakit kirúgjanak a szexuális irányultsága miatt. Ugyanakkor a törvényi tiltás ellenére van ilyen: az összes válaszadó 6,77 százaléka mondta, hogy előfordult már vele, hogy LMBTQI-mivolta miatt küldték el az állásából. A transzeműeknél sokkal rosszabb, 40 százalékos volt ez az arány.

Míg az összes kérdőívkitöltő 82,79 százaléka végez valamilyen fizetett munkát, a transznemű válaszadóknál ez csak 46,6 százalékra volt igaz. A körükben az átlagnál jóval magasabb azoknak az aránya is, akik az elmúlt 5 évben legalább 3 hónapon át munkanélküliek voltak.

A megkérdezett HR-esek 12,5 százaléka nem tudta, hogy nem lehet valakit elbocsátani azért, mert meleg, és csak kevesebb mint egyharmada, 29 százaléka volt tisztában azzal, hogy a munkáltatónak kötelessége fellépni az LMBTQI-munkavállalókat érő zaklatások, megalázás ellen.

Index