Mélyponton a hazai építőipar - uniós pénzre várva

Az építőipari termelés 2007-ben 14,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ágazat vállalkozásai 9,9 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek tavaly, mint 2006-ban. Az építőiparban nem lepődtek meg a Központi Statisztikai Hivatal adatain, mert a megszorítások miatt visszaestek az állami és önkormányzati megrendelések, az uniós pénzeső pedig csak a kommunikáció szintjén érkezett meg.

"Az állami megrendelések erőteljes csökkenését jól mutatja, hogy a közbeszerzéseken elnyert generál kivitelezési megbízásaink aránya hatvan százalékról harmincra esett vissza" - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Sztankov Attila, a Hérosz Zrt. fejlesztési igazgatója. A több mint húsz éve alapított vállalkozás így is a szerencsésebbek közé tartozik, mert a versenyszféra megbízásaiból, ingatlanok fejlesztéséből és üzemeltetéséből pótolni tudta a kieső megrendeléseket. A sikeres átállást azonban csak a legnagyobb húsz-harminc cég tudta megtenni, a többség nehezen vészeli át ezt az időszakot - számol be a Magyar Hírlap.

A kormányzat szerint az uniós forrásokból finanszírozott beruházásokkal újra növekedési pályára áll majd az ágazat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyolcezer milliárd forintos keretének jóval több, mint ötven százaléka az építőiparba kerülhet. A Hérosz Zrt. fejlesztési igazgatója szerint viszont legfeljebb az év második felében indulhatnak el a közösségi támogatásokból fedezett beruházások. Sztankov Attila szerint fennáll a veszélye, hogy az uniós pénzek megérkezéséig a súlyos szakemberhiánnyal küzdő ágazat nem tud lépést tartani a megugró megrendelésekkel.

A magyarországi építőipar szereplőinek helyzetét nem csak a megszorítások miatt megfogyatkozó megrendelések lehetetlenítik el. Az érintettek szerint gondot jelent továbbá a bürokrácia, az átláthatatlan közbeszerzési eljárások, a szabályok hiánya, az évekig húzódó gazdasági perek, a magas adminisztrációs költségek és a túl szigorú munkajogi előírások is.

Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége úgy véli tarthatatlan az a gyakorlat, hogy az irreálisan olcsó ajánlatot tevő cégek kapják a megrendeléseket. Egyes vállalatok olyan mértékben a reális költségek alá ígérnek, hogy a későbbiekben nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt feladatokat, amely pedig lánctartozásokhoz vezet. Ráadásul a túlzottan alacsony árak a feketefoglalkoztatáshoz vezethetnek, mivel a költségekből nem lehet fedezni a járulékokat. Bár a jelenlegi szabályok szerint vizsgálni kell a kirívóan alacsony árajánlatokat, ez a valóságban sokak szerint nem történik meg.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkársága szerint még az idén rögzíteni fogják, hogy mit kell tartalmaznia a tisztességes árnak. Bajnai Gordon tárcavezető ennél is többet ígért. Bejelentette, hogy az uniós finanszírozással megvalósuló kiemelt építési beruházások gyorsítására módosítják a szabályokat. A tervek között szerepel az eljáró szakhatóságok számának csökkentése, az engedélyezési eljárás egyszerűsítése és a párhuzamos tervbírálatok megszüntetése is.

Magyar Hírlap