Mélyülő válságban a munkaügyi szabályozás?

Az 1992-ben történt nagyobb módosítás óta több mint félszázszor módosította a Parlament a törvényt, de érdemi változásokat ez nem eredményezett - emlékeztetett Simon Gábor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának szocialista elnöke a Magyar Outsourcing Szövetség által szervezett szakmai háttérbeszélgetésen a múlt héten. Mint mondta, a kormány a Munka törvénykönyve megújítása során továbbra is egységes, kódex jellegű szabályozást támogat, bár jelenleg nincs a parlamenti jogalkotási menetrendben a törvény kidolgozása.

A 90-es évek első felében, amikor megnyíltak a piacok az európai országok számára, új helyzettel kerültek szembe, a technológiai fejlődés pedig a gazdaság és a foglalkoztatás területét is átrendezte. Az új folyamatok új szabályozást igényelnek - mutatott rá Simon Gábor. Figyelembe kell ma már venni, hogy a munkáltatók működését alapvetően a versenyelőny megszerzése és megtartása, illetve a hatékonyság növelése határozza meg. Emellett egyre több mikro, kis és középvállalkozás jött létre, ennek hatására dinamikusan fejlődik a szolgáltató szektor, ezzel egy időben pedig szükségessé váltak az atipikus foglalkoztatási formák. A foglalkoztatók az ezekre vonatkozó legális szabályozást keresik - tette hozzá a politikus, hangsúlyozva, profiltisztított új Munka Törvénykönyvre van szükség, amely mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekeit figyelembe veszi, egyértelműen érthető és javítja a vállalkozások versenyképességét.

Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára azt kifogásolta, hogy a kollektív szerződések csak a munkavállalók javára térhetnek el a Munka Törvénykönyve előírásaitól, amelyek eleve csak minimumelvárásokat fogalmaznak meg. Ez pedig nem teszi érdekeltté a munkáltatókat a kollektív szerződések megkötésére.

Dr. Pál Lajos ügyvéd hasonló véleményt fogalmazott meg, szerinte a kollektív szerződés dogmatikai rendszere teljesen kidolgozatlan. Szerinte Európa-szerte mélyülő válságban van a munkaügyi szabályozás. Ennek okait abban látja, hogy a 21. századi kihívásokra még mindig a 19. századi munkajogi eszközökkel akarnak válaszolni. A szakember az egyik legnagyobb problémát a differenciálatlanságban látja, a törvény ugyanis nem tesz különbséget a különböző foglalkoztatók között, pedig egészen más követelményeket kell teljesítenie egy kkv-nak, mint egy multinacionális vállalatnak. Emellett egyforma jogvédelem illeti meg a különféle munkakörökben tevékenykedőket, miközben mást igényel egy középvezető és mást egy szakképzetlenebb operátor.

Pál Lajos szólt arról is, hogy ideologikusan közelítjük meg a munkajogi problémákat. Szerinte rossz gyakorlat, hogy a felmerülő gondokat jogalkotással, rendészeti úton akarjuk orvosolni, holott a jogellenes foglalkoztatás egy részének nem az az oka, hogy a munkáltató nem akarja betartani a szabályokat, hanem - pl. gazdasági érdekeit szem előtt tartva - nem tudja betartani azokat. Pál Lajos emellett hangsúlyozta azt is, hogy tisztázni kellene az üzemi tanácsok és a szakszervezetek szerepét. A szakember a szétaprózott érdekvédelmi képviselet helyett egy erős, jól működő érdekképviselet létrehozását tartja szükségesnek.

Szilágyi Katalin, HR Portal