Merre tovább? - szülői stratégiák 2013-ban

Az egyik legfontosabb kérdés a továbbtanuláskor a nyelvismeret: a kérdésre válaszolók fele azt mondta, hogy gyermeke már most rendelkezik nyelvvizsgával - a középiskolások 31 százaléka, míg az alapképzésre járók 73 százaléka tudhat magának legalább középszintű nyelvismeretet. A legnépszerűbb nyelv természetesen az angol, tízből négy diáknak van ebből a nyelvből vizsgája. A megkérdezett egyetemisták 12, a középiskolások 5 százalékának van kettő vagy annál is több nyelvvizsgája.

Ki dönt a pályáról?

A megkérdezett alapképzésbe járók negyede műszaki, 18 százaléka gazdasági-kereskedelmi területen tanul jelenleg. Mindössze 9 százalék volt a bölcsészkarra járók aránya. Ami a középiskolások továbbtanulási terveit illeti, ugyanez a preferencia figyelhető meg: a legnépszerűbb a műszaki pálya, utána következik a gazdaságtudomány és a kereskedelem. Milyen szempontok fontosak a választásnál? - tették fel a kérdést a kutatók. A legfontosabbnak az érdeklődési kör bizonyult, de élen jár a tehetség és az elhelyezkedési lehetőségek is. A pályán várható fizetés a negyedik szempont, érdekes módon a legkevésbé a családi hagyományok számítanak. Ennek talán az lehet az oka, hogy ma már - ahogy a felmérés is mutatja - nem a szülők döntenek arról, hogy merre menjen tovább a gyerek. Ugyanis a szülők 57 százaléka szerint a gyerek dönti el, mi akar lenni, mit tanulna. 35 százalékuknál a döntés közösen születik és mindössze 7 százalék mondta azt, hogy szülőként egyedül dönt erről.

A megkérdezett középiskolások kétharmada kíván továbbtanulni, ennek a fele egyetemen, a fele főiskolán folytatná tanulmányait. Nem mindegy az sem, hogy milyen középiskolába jár a gyerek: a gimnazisták 80 százaléka akar továbbtanulni, szakközépiskolába járóknak viszont kevesebb mint a fele. A továbbtanulás típusában is van különbség annak függvényében, hogy honnan érkezik a diák: egyetemre inkább a gimnazisták, főiskolára a szakközépbe járók jelentkeznek.

Az alapképzésre járók fele akar továbbtanulni, 86 százalékuk mesterképzésben, 11 százalékuk egy másik alapképzésben gondolkodik. A szülők szerint a gyerekek 40 százaléka egyáltalán nem akar továbbtanulni, 30 százalékuk Magyarországon tanulna, 6 százalékuk külföldön, 22 százalékuk pedig mind itthon, mind külföldön tanulna. A továbbtanulni nem kívánók magas arányát az is magyarázza, hogy a kérdőívet már alapképzésbe járók szülei is kitöltötték - úgy tűnik, közülük sokan megelégednek egy diplomával.

Államilag finanszírozott vagy önköltséges?

A kutatók ezután a tandíjról érdeklődtek: vajon milyen finanszírozású helyekre adják be a jelentkezéseket? A válaszadók 50 százaléka kizárólag tandíjmentes helyekre jelentkezik, 41 százalékuk államilag finanszírozott és tandíjas szakokra is. Azok közül, akik külföldre jelentkeznek 42 százalékuk csak tandíjmentesre, és szintén 42 százalékuk tandíjmentes és fizetős felsőoktatási intézményekbe is jelentkezik. A magyar felsőoktatásba jelentkezők félévente 235 ezer forint tandíjra számítanak, a külföldre jelentkezők ennél magasabb összeggel, 282 ezer forinttal számolnak félévente. Emellett az itthon egyetemre, főiskolára jelentkező diákok szülei havonta még 67 ezer forint kiadásra számítanak, akik külföldre küldik tanulni a gyereket, azok 160 ezer forint kiadással számolnak havonta a tandíjon felül. Így, ha van tandíj, akkor a szülők szerint itthon 1,2 millió forintba, külföldön 2,5 millió forintba kerül félévente a gyerek taníttatása.

Hogy ez mekkora teher a háztartásnak, arról is megkérdezték a kutatók a szülőket. 54 százalékuk szerint nagy teher, de a cél érdekében extra anyagi áldozatokat is hajlandók vállalni. 30 százalékuk szerint teher, ha nem is nem extra nagy, 14 százalékuk nem tartja nehéznek a tandíj előteremtését.

Aki nem tanul tovább

Vajon mit csinál, aki nem tanul tovább? Azon diákok fele, akik nem kívánnak továbbtanulni, munkába állnak, egyharmaduk pedig szakképzésekben gondolkodik. A szakképzések típusát tekintve a továbbtanulni nem szándékozó középiskolások 26 százaléka közgazdasággal összefüggő szakmát tanulna, 15 százalékuk gépészetet, 13 százalékukat pedig az elektronika érdekli. A szülők 20 százaléka a megkérdezéskor még nem tudta, hogy gyereke milyen szakképzésben venne részt szívesen.

Azok közül, akik továbbtanulás nélkül munkába állnak, sokan azt gondolják, hogy később fognak még tanulni, de nem egyetemen vagy főiskolán, inkább szakmát tanulnának a későbbiek során. A szülők úgy látják, hogy azok a fiatalok, akik nem kezdik el azonnal a középiskola befejezése után az egyetemet vagy főiskolást, azok később már nem is fogják ezt megtenni.

A válaszadók nagy része szerint a gyerek döntése, hogy nem akar továbbtanulni. De az okok között lehet a család anyagi helyzete és az a meglátás is, hogy hasznosabb dolgozni, mint tanulni. Érdekes, hogy nagyon kevesen mondák azt, hogy a gyerek a nem megfelelő tanulmányi eredményei miatt nem tanul tovább. Ugyanígy, álláskereséskor sem számít az, hogy valakinek jók voltak-e az iskolai eredményei - derült ki a felmérésből. Szintén nem fontosak a korábbi munkatapasztalatok, a szülők szerint ugyanis álláskereséskor kizárólag a megfelelő nyelvtudás, a kiterjedt kapcsolatok és a jó szakma számít. Az álláskeresési kilátásokat illetően, a szülők egyötöde szerint nagyon nehéz ma munkát találni.

A kezdő fizetéseket 135 ezer forintra becsülték, természetesen, akiknek gyereke alapképzésbe jár, azok ennél némileg többre (145 ezer forint), a középiskolások szülei valamivel kevesebbre (125 ezer forint) becsülték a várható jövedelmet.

Távol Magyarországtól

Az, hogy a gyerekük fog-e külföldön dolgozni, 35 százalék szerint nagyon valószínű, 10 százalék szerint valószínű, 34 százalék viszont nem tartja elképzelhetőnek. Ennél a kérdésnél is nagyban függött a válasz a várható iskolai végzettségtől: minél magasabb a gyerek végzettsége, annál nagyobb esélyt adtak a szülők annak, hogy Magyarországon kívül is szerencsét fog próbálni. Akik úgy válaszoltak, hogy gyermekük fog külföldön dolgozni, 17 százalékuk azt is el tudja képzelni, hogy végleg elhagyja az országot, 6 százalékuk szerint több mint 5 évig, 32 százalékuk szerint 1-2 évig fog külföldön élni és dolgozni a gyerekük. A külföldi munkavállalás mellett a szülők szerint a nyelvtanulás, a magasabb fizetés és a jobb karrierlehetőség szólnak - érdekes, hogy erre a kérdésre kevesen válaszolták azt, hogy az itthoni kevés munkalehetőség miatt kell a határokon túl boldogulni.