Miért kezdjük a miérttel?
Miért teszünk valamit először nagy kedvvel, lelkesedéssel, majd sokszor rövid idő után elveszítjük a kedvünk, alább hagy a lelkesedésünk, azt érezzük, nincs elég energiánk a dologhoz? - Dr. Gogolák Zoltán coach, szervezetfejlesztő írása a Motivációs Térképen (Motivational Maps), a HR Blogon.
A legtöbb esetben ez akkor történik meg, amikor valami külső hatásra indul be a lelkesedésünk: egy könyv elolvasása, vagy egy előadás meghallgatása után lobban fel bennünk a lelkesedés lángja. Ilyenkor sokan azt mondják, az adott könyv, előadó motiválta őket a cselekvésre. Aztán elfogy az energia. Ugyanakkor van úgy, hogy megkérdezünk valakit, hogy ki/mi motiválja, hogy akkora energiákat fektet bizonyos dolgokba, amelyeket már hosszú ideje csinál - és nem tudja megmondani. Valójában a legtöbbször nem is tudjuk, hogy honnan van energiánk valamire, amikor másra már szinte alig, csak valahogy jól érezzük magunkat.
Nos, érdemes tisztázni, hogy itt hibás fogalom- és szóhasználatról van szó!
Két Gallup felmérés (2009-10 és 2011-12) is azt mutatta, hogy világszinten az alkalmazottak elkötelezettsége a munkájukkal, munkaadójukkal szemben csak 11, illetve 13% volt, ugyanakkor az aktívan el nem kötelezettek aránya 24, illetve 27%. A két vizsgált időszak között nőtt az elkötelezettek aránya (talán válság elmúlta miatt), az alacsony arányszám viszont mind a gazdasági fejlődés, mind az egyéni jól lét szempontjából hátrányos! Fontos tehát, hogy a fenti miértekre választ kapjunk: a miértek mögötti tények eredményezik az alacsony szintű elköteleződés okait.
És itt jutunk el a motivációhoz. A motiváció fontos része az elköteleződésnek. Nemcsak az érdekes, hogy az egyes személyek, munkavállalók motivációit megtudjuk (azaz miért csinál, vagy miért nem csinál szívesen valamit), hanem az is, hogy ezek a „motivátorok” azaz a belső energiák forrásai mennyire kapcsolódnak a külső körülményekhez, ez utóbbiak mennyire „elégítik ki” azokat.
Ezért érdemes odafigyelni Simon Sinekre, a „Start with Why” (Kezdd a miérttel) című könyv szerzőjének javaslataira: Kezdjük a miért-tel és ne mi-vel! Nem az az elsődleges, hogy valaki mit csinál, vagy azt hogyan csinálja, hanem az, hogy miért. A válasz meg fogja határozni a hogyan-ra és mit-re adandó válaszokat! Az, hogy milyen lesz egy munkavállaló hozzáállása a munkához, a szervezethez, a miért-ekre adott válaszokba van kódolva.
A teljes cikk a HR Blogon olvasható.
Fotó: Pixabay
Nos, érdemes tisztázni, hogy itt hibás fogalom- és szóhasználatról van szó!
Két Gallup felmérés (2009-10 és 2011-12) is azt mutatta, hogy világszinten az alkalmazottak elkötelezettsége a munkájukkal, munkaadójukkal szemben csak 11, illetve 13% volt, ugyanakkor az aktívan el nem kötelezettek aránya 24, illetve 27%. A két vizsgált időszak között nőtt az elkötelezettek aránya (talán válság elmúlta miatt), az alacsony arányszám viszont mind a gazdasági fejlődés, mind az egyéni jól lét szempontjából hátrányos! Fontos tehát, hogy a fenti miértekre választ kapjunk: a miértek mögötti tények eredményezik az alacsony szintű elköteleződés okait.
És itt jutunk el a motivációhoz. A motiváció fontos része az elköteleződésnek. Nemcsak az érdekes, hogy az egyes személyek, munkavállalók motivációit megtudjuk (azaz miért csinál, vagy miért nem csinál szívesen valamit), hanem az is, hogy ezek a „motivátorok” azaz a belső energiák forrásai mennyire kapcsolódnak a külső körülményekhez, ez utóbbiak mennyire „elégítik ki” azokat.
Ezért érdemes odafigyelni Simon Sinekre, a „Start with Why” (Kezdd a miérttel) című könyv szerzőjének javaslataira: Kezdjük a miért-tel és ne mi-vel! Nem az az elsődleges, hogy valaki mit csinál, vagy azt hogyan csinálja, hanem az, hogy miért. A válasz meg fogja határozni a hogyan-ra és mit-re adandó válaszokat! Az, hogy milyen lesz egy munkavállaló hozzáállása a munkához, a szervezethez, a miért-ekre adott válaszokba van kódolva.
A teljes cikk a HR Blogon olvasható.
Fotó: Pixabay
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység