Milliárdos támogatások munkahelymegőrzésre, létszámbővítésre

Elnyúlhat a válság, de senki nem tudja meddig

- Nem könnyű döntéseket meghozni ilyen kiszámíthatatlan gazdasági környezetben. Míg a világ legnagyobb gazdasága a sok támogatás ellenére sem mozdul, addig Európa és Magyarország gazdasága sem - mondta Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter hétfőn Budapesten háttérbeszélgetésen. - Hosszabb ideig és mélyebben fogja érinteni a válság a világot, mint azt gondoltuk - mondta Simon Gábor. Az SZMM államtitkára a munkahely megőrzésére és teremtésére fókuszáló támogatások nagyságát, valamint a közfoglalkoztatás újragondolását emelte ki.

A multik után jönnek a kkv-k

A válság eddig leginkább a multinacionális cégek munkaerő-állományát érintette, ám a leépítési hullám át fog terjedni a beszállítókra és a kkv szektorra, mikro vállalkozásokra is. Néhány nagyobb nyugat-dunántúli cég leépítési terveiről hallani, amely becslések szerint tízezer embert fog érinteni. Így hozzávetőleg 150-200 ezer ember biztosan érint a válság, de lehet, hogy még ennél is többet - emelte ki Székely Judit.

A munkahelymegőrzés támogatására 67,6 milliárd áll rendelkezésre

A közvetlen munkahelymegőrzésre hazai forrásból 16,7 milliárdot különített el a kormány. Székely Judit foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a programok közül kiemelte az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány jelenlegi munkahelymegőrző támogatási keretét, amelynek április elején várhatóan további egymilliárd forinttal bővül 6,85 milliárd forintos kerete. A szakállamtitkár elmondta, "elszabadult a pokol": nagyon sok olyan mikro- és kisvállalkozás nyújtott be pályázatot, amely évek óta a csőd szélén működik, problémáinak semmi köze a válsághoz. Az eddig beérkezett pályázati programok támogatási igénye nagyjából húszmilliárd forintot tesz ki. Ezért a tárca március 4-én már egyszer megemelte a rendelkezésre álló keretet 900 millióval, egyes elemeket pedig - így a bértámogatásra történő pályázati lehetőséget - felfüggesztettek.

A hónap végére ígéri a miniszter annak az uniós forrásból finanszírozott programnak az elindítását, amely a válság miatt leépítettek újbóli elhelyezkedését segítené. Ennek részeként bértámogatást, az átképzés idejére keresetpótló juttatást nyújtanának, valamint támogatnák a vállalkozóvá válást. A keret itt is húszmilliárd forint, amelyet a regionális munkaügyi központokon (rmk) keresztül lehet felhasználni. Az újbóli munkába állást segítő program tulajdonképpen kiegészíti az rmk-knál február eleje óta futó, központi munkahelymegőrző programot, amelynek keretösszege tízmilliárd forint. Ennek részeként bér- és képzéstámogatást, valamint csökkentett munkaidő melletti bértámogatást lehet kapni.

A szakállamtitkár végül az április elején induló, összességében 30 milliárd forintos TÁMOP-keretet emelte ki, ezeket uniós forrásból részmunkaidős foglalkoztatással kombinált képzésre fordít a szaktárca. A kis- és középvállalkozások húszmilliárd, a nagy cégek tízmilliárd forintra pályázhatnak majd, de tervekkel kell majd igazolniuk, hogy maguk is tesznek a válságból való kilábalásért. A munkahelymegőrző program célja hosszú távon a vállalkozók alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. A szaktárca becslései szerint csak ez a program mintegy 50.000 munkahely megőrzésérét teszi majd lehetővé.

Foglalkoztatás-bővítésre 36,5 milliárd forint

Sokat mondó adat, hogy a régiós munkaügyi központok felhasználható decentralizált kerete mindössze 5 milliárd forint. Uniós forrásokból viszont jóval többet szánnak erre, méghozzá 31,5 milliárd forintot, amelyből megvalósulhat a (TÁMOP 1.1) rehabilitációs járadékban részesülők és hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő program és a (TÁMOP 1.2.1) Start Plusz és Extra programok is. Ahogy Szűcs Erika és Székely Judit is kiemelte, munkahelymegőrzéssel és foglalkoztatás-bővítéssel körülbelül 100-120 000 munkahely őrizhető meg.

Támogatás létszámbővítésre

Ugyancsak támogatni fogja a kormány a fejlődő cégeket, létszámbővítésre bértámogatást kaphatnak. Minderre összesen 2,25 milliárdot szánnak. A Munkaerő-piaci Alapból 1,5 milliárd forintot fordítanak erre a célra és azon Magyarországon bejegyzett vállalkozások pályázhatnak rá, melyek még nem kezdték el beruházásukat és legalább két új munkahelyet hoznak létre. Magas hozzáadott értékű tevékenységek támogatása 250 millió forintból valósul meg. Mindkét pályázat beadási határideje 2009. március 18.

Emellett nem feledkeznek meg a távmunka alkalmazásának támogatásáról sem, amelyre 479,5 millió forintot szánnak. Az SZMM számításai szerint mindezekkel összesen 2500-2600 új munkahely jöhet létre.

HEFOP után itt van végre a TÁMOP

Gerzsényi Ágnes, az SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság EU Tervezési Iroda munkatársa a HR Portalnak kifejtette, hogy a TÁMOP 1. és 2. programok hamarosan beindulnak, a célcsoportok bevonása zajlik. Hasonló mederben fognak majd zajlani a programok, mint elődjei (HEFOP), a finanszírozási mechanizmus az, amiben pozitív változás következett be, így gördülékenyebbé válik a program menete. Megvalósult ugyanis a régiók előfinanszírozása, amely az összes likviditási problémát megoldja. A végrehajtásban sok minden változik, szakmai tartalma azonban nem, hiszen ezen komplex munkaerő-piaci programoknak van egy sztenderdje.

Egészségügyi közmunkaprogram

Sándor László, az SZMM háttérintézményeként működő Közmunkatanács elnöke az április 1-jén induló egészségügyi közmunkaprogramról elmondta: mintegy 80 intézmény részvételével közel 900 munkahely jöhet létre. Jelenleg az alkalmassági vizsgák zajlanak, ezek jövő hét elején befejeződnek. Kiemelte: az Egészségügyi Minisztériummal való megállapodás értelmében az intézmények a közmunkaprogramban alkalmazott emberek nagy részének állandó munkalehetőséget biztosítanak a program befejezése után.

Adatok rengetegében: több az álláskereső, de mennyivel?

Jelenleg 543 ezer regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván a munkaügyi központok, amely 65 ezerrel több, mint tavaly februárban. A munkanélküliek táborának jelentős részét képezik ugyanis a folyamatosan ki- és belépők, szezonális munkákat vállalók, és "csak" a fennmaradó részét képezik azok, akik a válság következtében veszítették el a munkájukat - közölte Szűcs Erika. A munkaügyi miniszter szerint nehéz megkülönböztetni, hogy ki vált a válság miatt álláskeresővé, és ki az, aki évek óta ingázik a cége és a munkaügyi hivatal között. - Nem látunk tisztán - fogalmazott a tárcavezető. Ezt erősítette meg Székely Judit is a HR Portalnak: - A csoportos létszámleépítések száma és az elbocsátandó emberek száma is csökkent az elmúlt időszakban. A kkv-szektorról azonban nincsenek adataink, az ott zajló folyamatokra csak a regisztrált álláskeresők számából lehet következtetni. Az adatok szerint 65 ezerrel több regisztrált álláskereső volt februárban, mint egy évvel ezelőtt, de a valóságban maximum 45-50 ezerrel több, mint tavaly.

Székely Judit szerint a csoportos leépítések hulláma 2008 decemberében érte el csúcsát, majd január-februárban kissé lecsendesedett. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez konszolidációt jelent, hiszen a cégeknek csak bizonyos létszám felett kell bejelenteniük a leépítéseket - tette hozzá. Nemcsak az nehezíti a tisztán látást, hogy a kisebb cégektől elküldött embereket nem látja a rendszer, hanem az is, hogy gyorsan, akár egy-két héttel az elbocsátás után"elkelnek" a munkapiacon a piacképes tudással, képezettséggel rendelkezők. Ez az SZMM statisztikáiból nem derül ki, ehhez az APEH adataira lenne szükség - fejtette ki Székely Judit lapunknak. A statisztikák bizonytalanságát jelzi az is, hogy az október-decemberben elbocsátott emberek becslések szerint mindössze 35-40 százaléka kereste fel a munkaügyi kirendeltségeket, és vált regisztrált munkanélkülivé - hangsúlyozta a szakállamtitkár.

A kirendeltségek isszák meg a válság levét

Tömegesen jelennek meg a kirendeltségeken az álláskeresők, nem csoda, ha a hivatalok túlterheltek. Ráadásul a munkaügyi kirendeltségeken dolgozóknak kettős feladatot kell ellátniuk: egyrészt a már elbocsátottaknak kell képzést, munkalehetőséget kínálniuk (már, ha van), másrészt a különböző programokra való jelentkezés is náluk történik. Így az elkeseredett, munkájukat elvesztő emberek konfliktust generálnak, melyek lekezelése szintén a munkavállalási tanácsadókra vár. Ráadásul a tárca nem tervez létszámbővítést a kirendeltségeken, hanem kapacitás átcsoportosítással kívánja elvégeztetni a megtöbbszöröződött, átalakult munkát. Vagyis olyan embereket ültet az ügyfélszolgálatra, akik eddig a back office-ban dolgoztak, vagy a kevésbé leterhelt munkaügyi központokból csoportosítanak át embereket. A munkaügyi miniszter erről egyeztetett a regionális munkaügyi központok vezetőivel - árulta el Székely Judit kérdésünkre.