Milliókat érhet a jó időzítés a nők kedvezményes nyugdíjánál

A nők kedvezményes nyugdíja összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis

• nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és
• az 1988. január 1-je és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapja között szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete

figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy két további időkategóriát is figyelembe kell venni:

• egyrészt a Nők40-hez szükséges 40 év jogosító időn belül alapesetben legalább 32 évnek munkával szerzett szolgálati időnek kell lennie,
• másrészt a nyugdíjszámítás során lehetséges, hogy egyes szolgálati időtartamokat arányosítva kell figyelembe venni, vagyis rövidebb időtartam alapján lehet csak megállapítani a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó mértékét, emiatt a nyugdíj összege is kisebb lesz. Ilyen arányosítást kell végezni a kisadózók, az őstermelők, és általában minden olyan dolgozó esetében, akinek a keresete nem éri el a minimálbér összegét.

A nők kedvezményes nyugdíja számítása során

• nem a jogosító idő tartamát veszik figyelembe,
• hanem a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető, azaz az összes megszerzett szolgálati idő tartamát, azon időtartamokat is, amelyek a jogosító időbe nem számíthatók be.

A jogosító időre vonatkozó szabályozás a szigorúbb. Így igaz ugyan, hogy

minden jogosító időtartam egyben szolgálati időtartam is, viszont nem minden szolgálati időtartam minősül jogosító időtartamnak.

Ez utóbbiak közül a legfontosabbak a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok, de további szolgálati időtartamok sem számíthatók be a jogosító időbe (miközben a nyugdíjszámítás során majd figyelembe kell venni őket: ilyen lehet az álláskeresési ellátások folyósítási tartama, a nagykorú hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj tartama, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő, a passzív táppénz folyósításának tartama, a rehabilitációs ellátás folyósításának tartama, és így tovább).

A nyugdíjigénylés időzítése kapcsán fontos körülmény a nyugdíjszorzó mértéke. A nyugdíjszámítás során ugyanis az összes szolgálati idő teljes években kifejezett hosszától függő, az úgynevezett nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzót kell alkalmazni, ezzel a százalékos mértékű szorzóval kell megszorozni az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdő napja közötti időtartamban szerzett, nyugdíjjárulék, illetve 2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék alapját képező bruttó keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét.

Számtalan esetben előfordul, hogy valakinek csak néhány napja vagy hete, esetleg egy-két hónapja hiányzik ahhoz, hogy a szolgálati idejének egész években mért hossza ugorjon egy évet, s ezzel 2%-kal magasabb nyugdíjra szerezzen jogosultságot. (Például 40 egész évhez 80%, 41 évhez 82%, 42 évhez 84% tartozik).

Ha például a nettó havi életpálya átlagkereset 400 ezer forint és a szolgálati idő teljes években meghatározott hossza a szükséges jogosító idő minimumával megegyezően 40 év (amelyhez 80% mértékű nyugdíjszorzó tartozik), akkor a 400 ezer forint 80%-a, azaz 320 ezer forint lesz a nyugdíj megállapított összege. Ha az érintett hölgy úgy időzíti a nyugdíjigénylést, hogy a szolgálati ideje teljes években mért hossza egy évvel magasabb lenne, miközben mindvégig dolgozik, akkor már 41 év lehetne a szolgálati ideje, amelyhez 82% a nyugdíjszorzó mértéke, vagyis akkor már 328 ezer forint lenne a nyugdíja összege. 

Ez a csekélynek látszó eltérés a példa szerinti esetben KÉTMILLIÓ forint plusz nyugdíjat jelenthet a kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy élete folyamán!

dr. Farkas András nyugdíjszakértő

NyugdíjGuru News