Milyen következménye van, ha a koronavírus miatt kevesebbre jelentenek be?

Abból, hogy „2 órában akarnak bejelenteni” nem egyértelmű, hogy ez napi vagy havi mérték. Ettől függetlenül részmunkaidőnek minősül. A részmunkaidő pedig szerteágazó következményekkel járhat rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Ezek közül a legfontosabbakat emelném ki.

A részmunkaidő együtt szokott járni a munkabér - általában arányos - csökkentésével. Mivel azonban a felek a részmunkaidőre történő módosítást közös megegyezéssel, munkaszerződés módosítással tudják rendezni, ennek a munkabér esetleges módosítására is ki kell terjednie, ezért a munkabér csökkentés akár eltérően is szabályozható (pl. kisebb arányban csökken a munkabér mint a munkaidő).

A szabadság nem csökken arányosan a részmunkaidő esetén. Azaz ugyanannyi szabadság napra jogosult a munkavállaló. Hiszen ha napi 2 órában dolgozik, akkor is a szabadságot a 2 órás munkanapjára tudja a munkáltató kiadni. Másik lehetőség, hogy a szabadságot nem munkanapban, hanem órákban tartja nyilván a munkáltató (ez általában egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál érdekes, amikor változó, hogy melyik nap hány órát dolgozik a munkavállaló). Ha a munkaidő mértéke extrém alacsony, azaz nem napi, hanem havi 2 óra lenne a munkavégzés, akkor a szabadság nyilvántartása és kiadása fejtörést okozhat - hozzáteszem, hogy a havi 2 órás munkavégzés nem életszerű. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés a munkakör jellegétől és az egyéb körülményekből lehet, hogy azt a következtetést fogja levonni, hogy a havi 2 órás munka nem fedi a valóságot.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. § szerint eltérő munkahelyen, munkakörben vagy más munkáltatónál) egyoldalúan rendelhető el a munkáltató által, de csak korlátozott, fő szabály szerint 44 munkanap / naptári év mértékben. Részmunkaidő esetén ez a plafon viszont arányosan csökken.

Hasonlóképpen a rendkívüli munka maximuma is arányosan csökken részmunkaidő esetén. Amennyiben a naptári év során változik a teljes munkaidő részmunkaidőre vagy fordítva, akkor megfelelő arányosítással ki kell számolni, hogy hány óra túlóra rendelhető el az érintett munkavállaló részére.

Amennyiben a részmunkaidőre módosításra a jelenlegi veszélyhelyzetben kerül sor, akkor lehetőség van arra is, hogy a 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 6. § (4) bekezdés szerinti felhatalmazással élve a felek eltérjenek az Mt-től (bármilyen módon, akár a munkavállaló hátrányára is, akár olyan esetben is, amit egyébként az Mt. nem enged meg). Megjegyzem, hogy ezen rendeleti szabály túlságosan megengedő a kiszolgáltatottabb munkavállalói oldal hátrányára. Sőt, a szűkszavúsága miatt értelmezési kérdéseket is felvethet, így például időben nincs korlátozva, hogy ezen az alapon az Mt-től való eltérés időben meddig megengedett.

Javaslom, hogy a fentiekre tekintettel lehetőség szerint abban is állapodjon meg a munkáltatóval - és ez is legyen írásba foglalva - hogy időben meddig alkalmazandók a jelen helyzetre tekintettel eszközölt módosítások.

A részmunkaidős foglalkoztatás alatt a biztosítási jogviszony fennmarad, a juttatások igénybe vehetők, de a részmunkaidő alatti betegszabadság (a távolléti díj 70%-a), táppénz (a távolléti díj 50-60%-a) összege a részmunkaidős munkabér alapján számítandó.

Ha a részmunkaidős foglalkoztatás ideje alatt kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, akkor az esetleges felmondási időre járó távolléti díj és a végkielégítés is a felmondás közlésének időpontjában irányadó munkabér (távolléti díj) alapján kerül megállapításra. Tehát a felmondási idő (alapból 30 nap, amely a munkaviszonyban töltött idővel sávosan növekszik) és a végkielégítés (legalább 3 éves munkaviszony esetén 1 havi és sávosan növekszik, irányadó nyugdíjkorhatár előtti 5 éven belül pedig több) mértéke nem csökken, „csak” a számításkor figyelembe veendő munkabér lesz alacsonyabb.

A munkaviszonyon túl egyéb következményei is lehetnek a részmunkaidős foglalkoztatásnak. A nyugdíj számítása kapcsán nem mindegy, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e és mennyit keres. A nyugdíj esetén a jogosultság megállapításához (első lépés) az életkor és a szolgálati idő mértéke bír veendő figyelembe. A teljes vagy részmunkaidő kérdése a nyugdíj összegének számításánál (második lépés) jut szerephez.

Az öregségi nyugdíj összege ugyanis a szolgálati idő mértékétől és a havi átlagkereset összegétől függ (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. §). Amennyiben a részmunkaidős munkabér nem éri el a mindenkori legkisebb munkabér összegét (2020-ban havi bruttó 161.000,- Ft-ot), akkor a részmunkaidőben töltött biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározásánál (tehát a második lépésnél).

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!