Megjelent: 3 éve

Milyen következménye van, ha a koronavírus miatt kevesebbre jelentenek be?

25 évem van egy cégnél, most a helyzetre való tekintettel 2 órában akarnak bejelenteni. Milyen következményei vannak ennek, illetve lehetnek pl. nyugdíj, esetleges majdani végkielégítés tb esetén ( 9 évem van a nyugdíjig)?

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

Abból, hogy „2 órában akarnak bejelenteni” nem egyértelmű, hogy ez napi vagy havi mérték. Ettől függetlenül részmunkaidőnek minősül. A részmunkaidő pedig szerteágazó következményekkel járhat rövidebb és hosszabb távon egyaránt. Ezek közül a legfontosabbakat emelném ki.

A részmunkaidő együtt szokott járni a munkabér - általában arányos - csökkentésével. Mivel azonban a felek a részmunkaidőre történő módosítást közös megegyezéssel, munkaszerződés módosítással tudják rendezni, ennek a munkabér esetleges módosítására is ki kell terjednie, ezért a munkabér csökkentés akár eltérően is szabályozható (pl. kisebb arányban csökken a munkabér mint a munkaidő).

A szabadság nem csökken arányosan a részmunkaidő esetén. Azaz ugyanannyi szabadság napra jogosult a munkavállaló. Hiszen ha napi 2 órában dolgozik, akkor is a szabadságot a 2 órás munkanapjára tudja a munkáltató kiadni. Másik lehetőség, hogy a szabadságot nem munkanapban, hanem órákban tartja nyilván a munkáltató (ez általában egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál érdekes, amikor változó, hogy melyik nap hány órát dolgozik a munkavállaló). Ha a munkaidő mértéke extrém alacsony, azaz nem napi, hanem havi 2 óra lenne a munkavégzés, akkor a szabadság nyilvántartása és kiadása fejtörést okozhat - hozzáteszem, hogy a havi 2 órás munkavégzés nem életszerű. Tehát egy esetleges munkaügyi ellenőrzés a munkakör jellegétől és az egyéb körülményekből lehet, hogy azt a következtetést fogja levonni, hogy a havi 2 órás munka nem fedi a valóságot.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. § szerint eltérő munkahelyen, munkakörben vagy más munkáltatónál) egyoldalúan rendelhető el a munkáltató által, de csak korlátozott, fő szabály szerint 44 munkanap / naptári év mértékben. Részmunkaidő esetén ez a plafon viszont arányosan csökken.

Hasonlóképpen a rendkívüli munka maximuma is arányosan csökken részmunkaidő esetén. Amennyiben a naptári év során változik a teljes munkaidő részmunkaidőre vagy fordítva, akkor megfelelő arányosítással ki kell számolni, hogy hány óra túlóra rendelhető el az érintett munkavállaló részére.

Amennyiben a részmunkaidőre módosításra a jelenlegi veszélyhelyzetben kerül sor, akkor lehetőség van arra is, hogy a 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 6. § (4) bekezdés szerinti felhatalmazással élve a felek eltérjenek az Mt-től (bármilyen módon, akár a munkavállaló hátrányára is, akár olyan esetben is, amit egyébként az Mt. nem enged meg). Megjegyzem, hogy ezen rendeleti szabály túlságosan megengedő a kiszolgáltatottabb munkavállalói oldal hátrányára. Sőt, a szűkszavúsága miatt értelmezési kérdéseket is felvethet, így például időben nincs korlátozva, hogy ezen az alapon az Mt-től való eltérés időben meddig megengedett.

Javaslom, hogy a fentiekre tekintettel lehetőség szerint abban is állapodjon meg a munkáltatóval - és ez is legyen írásba foglalva - hogy időben meddig alkalmazandók a jelen helyzetre tekintettel eszközölt módosítások.

A részmunkaidős foglalkoztatás alatt a biztosítási jogviszony fennmarad, a juttatások igénybe vehetők, de a részmunkaidő alatti betegszabadság (a távolléti díj 70%-a), táppénz (a távolléti díj 50-60%-a) összege a részmunkaidős munkabér alapján számítandó.

Ha a részmunkaidős foglalkoztatás ideje alatt kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, akkor az esetleges felmondási időre járó távolléti díj és a végkielégítés is a felmondás közlésének időpontjában irányadó munkabér (távolléti díj) alapján kerül megállapításra. Tehát a felmondási idő (alapból 30 nap, amely a munkaviszonyban töltött idővel sávosan növekszik) és a végkielégítés (legalább 3 éves munkaviszony esetén 1 havi és sávosan növekszik, irányadó nyugdíjkorhatár előtti 5 éven belül pedig több) mértéke nem csökken, „csak” a számításkor figyelembe veendő munkabér lesz alacsonyabb.

A munkaviszonyon túl egyéb következményei is lehetnek a részmunkaidős foglalkoztatásnak. A nyugdíj számítása kapcsán nem mindegy, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e és mennyit keres. A nyugdíj esetén a jogosultság megállapításához (első lépés) az életkor és a szolgálati idő mértéke bír veendő figyelembe. A teljes vagy részmunkaidő kérdése a nyugdíj összegének számításánál (második lépés) jut szerephez.

Az öregségi nyugdíj összege ugyanis a szolgálati idő mértékétől és a havi átlagkereset összegétől függ (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. §). Amennyiben a részmunkaidős munkabér nem éri el a mindenkori legkisebb munkabér összegét (2020-ban havi bruttó 161.000,- Ft-ot), akkor a részmunkaidőben töltött biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározásánál (tehát a második lépésnél).

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!

Aki válaszol:

Munkajogi szakértő - Dr. Antalóczy Adrienn

Dr. Antalóczy Adrienn LL.M., ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász. Kiemelt szakterülete a munkajog, valamint a munkajoggal összefüggő adatvédelmi kérdések.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre Dr.Olajos-Kiss Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet.
Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

  • 2023.02.08Az MT. új szabályai - munkajogi aktualitások, változások 2023. Az Országgyűlés 2022. decemberében módosította a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt, mely több pontban is módosult a korábbiakhoz képest. On-line programunk keretében szeretnénk bemutatni résztvevőinknek a módosításban érintett részeket, aktualitásokat gyakorlati megközelítésben. Részletek Jegyek
  • 2023.02.15Hoshin Kanri képzés A Hoshin Kanri, amely a minőségi termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében a változásmenedzsment projektek lebontásával segíti elő az egész vállalatra kiterjedő stratégiai tervezést, ezáltal megvalósítja a munkafolyamatok racionális napi menedzsment rendszerének hosszú távú kialakítását a szervezetnél. A Hoshin Kanri módszer megismerése és a stratégiai célok lebontása, célmegállapodások megkötése, erőforrás és projekttervek, akció meghatározása a célok elérése érdekében. Részletek Jegyek
  • 2023.02.16Lean black belt képzés A képzés során a résztvevő megismerhetik azokat a haladó és új lean módszereket, illetve az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek ráépülnek és kiegészítik a korábbi lean ismereteiket, ezzel szélesebb körben tudják a szervezetüknél folyó lean bevezetést támogatni. Részletek Jegyek
  • 2023.03.22recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
További cikkek
Hogyan számolják a CSED-et, ha táppénzre kell mennem?

Négy éve van folyamatos munkaviszonyom. Kisbabát várok, december 22-re vagyok kiírva. Augusztus 22 óta táppénzen vagyok egészen a CSED igényléséig.... Teljes cikk

Hova fordulhatok, ha nem akarják kifizetni a munkabérem?

Megcsináltattak velem egy munkát szerződés nélkül és most nem akartak kifizetni, elmondásuk szerint azért mert megrendelőnek többlet költsége... Teljes cikk

Jogosan kaptam-e csökkentett fizetést táppénz után januárban?

A munkahelyemen július hónaptól január 1-től visszamenőlegesen 10,295 %-os fizetésemelésről döntöttek. A munkaviszonyom 2021. szeptember 1-én... Teljes cikk