Milyen munkaerő egy autizmussal élő dolgozó?

Hamarosan befejeződik a Salva Vita Alapítvány 2010-ben kezdődő "Átlépjük az akadályt!" - Munkavállalásra felkészítő projektje, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg (TÁMOP-5.3.1-C-09/1-2010-003). Ennek keretén belül indult el a "Felkészülni...Rajt! Cél: a munka - Munkahelyi gyakorlat a családban élő álláskereső fogyatékos emberek részére" című program, amely inaktív értelmi sérült és autizmussal élő felnőtteket készített fel különböző nyílt munkaerő-piaci munkahelyeken a munkavégzésre. A program zárórendezvényén az alapítvány munkatársai, a résztvevő gyakornokok és a munkáltatók is beszámoltak tapasztalataikról.

Ezen program során a Salva Vita Alapítvány négy csoport megszervezését vállalta, összesen 32 fő részvételével. Az értelmi sérült és autizmussal élő fiatalok elméleti és gyakorlati felkészítésben részesültek. A csoportos formában tartott elméleti oktatás során a résztvevők munkavállalással kapcsolatos témákat dolgoztak fel interaktív formában, a képzés gyakorlati részében pedig a csoport tagjai a nyílt munkaerőpiacon, olyan "normál" munkahelyeken végeztek gyakorlatot, mint például a Tesco, Hotel Panda, Pricewaterhousecoopers, Magyar Posta, bauMax központi irodaháza, vagy az Interspar. Bár a képzés célja kizárólag a munkára való felkészítés volt, a résztvevő 32 fő közül 10 fő már dolgozik, 6 fő elhelyezése pedig az alapítvány segítségével folyamatban van. A többi résztvevő további tanulmányokat folytat vagy önkéntes munkát végez.

Így jöhet létre a valódi integráció

"Azért segíti jól ez a program a sérült emberek integrációját, mert nem plakátokon mutatjuk be, hogy ők milyen jó munkavállalók lennének, hanem életszerűvé tesszük ezt azzal, hogy egy munkahelyen együtt dolgoznak az egészséges kollégákkal" - mondta el Héthelyi Attila programvezető. Az 1993 óta működő alapítvány az úgynevezett Támogatott Foglalkoztatás (TF) nevű szolgáltatás keretein belül igyekszik elhelyezni a nyílt munkaerőpiacon sérült embereket, ám azt tapasztalták, hogy a résztvevők sok esetben nem állnak készen erre a feladatra: nincs piacképes szakmájuk, az iskolában és a családban is burokban éltek, így nem képesek megfelelni a munkaerőpiac kihívásainak.

A Munkahelyi Gyakorlat Program azért nagy jelentőségű, mert nem a sérült emberek elhelyezése a cél, hanem a felkészítésük. "A program során kiderül, ki az, aki a nyílt munkaerőpiacra alkalmas, ki az, aki mást - akár védett munkahelyet, vagy más ellátási formát - igényelne. Emellett a munkáltatók is tapasztalatot, benyomást szerezhetnek arról, hogy milyen az értelmi sérült, vagy autizmussal élő emberek munkavégző képessége" - hangsúlyozta Héthelyi Attila.

A program során legalább három különböző gyakorlati helyen szereztek tapasztalatot a résztvevők, ezt egészítette ki a formális elméleti képzés, ahol munkavállalói alapismereteket tanultak, átbeszélték a munkahelyeken szerzett tapasztalatokat. A sérült fiatalok két vagy három fős csoportokban mentek el a cégekhez heti két alkalommal, minden esetben egy kísérővel. A rájuk bízott munkák között volt termék-összeszerelői, mosodai, irodai, kertészeti munkakör. A későbbiekben a sérült álláskeresők elhelyezése a Támogatott Foglalkoztatás keretein belül valósulhat meg, ez esetben is folyamatos segítséget kap egy szakértő kísérőtől mindkét fél, tehát a munkaadó és a munkavállaló is. A sérült dolgozó utókövetése szinte bármeddig lehetséges.

Mit profitálhatnak a munkáltatók?

A munkáltatóknak azért lehet érdemes integráló programban részt venni, mert számukra is tapasztalatszerzéssel jár egy ilyen gyakorlat. Az alapítványtól minden segítséget megkapnak, a sérült munkavállalókkal érkező tanácsadó "felméri a terepet", segít a munkakör kiválasztásában, felkészíti a többi dolgozót, hogyan kezeljék az új helyzetet. "A tanácsadó a céggel is foglalkozik: segít elindítani a folyamatot, megteremteni a kapcsolatot. Ő a kulcs a történetben" - mondta el a HR Portálnak Héthelyi Attila. A rendezvényen részt vevő munkáltatók mindegyike tanulságos, eredményes együttműködésről számolt be az alapítvánnyal, és elégedettek voltak a programmal.

A kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Hotel Pandánál úgymond adta magát a helyzet: "nálunk talán még könnyebben ment a beilleszkedés a gyakornokoknak, családias volt a hangulat" - mondta el Fancsali Zoltán. A Hotel Panda értékesítési vezetője egyetértett vele, hogy mindkét fél számára fontos ez a program. Így a munkáltatókban is kevesebb lesz az előítélet, és a sérült emberek is nagyobb önbizalommal lesznek egy jövőbeli munkáltató felé.

A Tescónál sem új keletű dolog a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása, ma már 1200 megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik a hipermarketláncnál. Régóta tart a Salva Vita Alapítvánnyal való együttműködés. "Az anyavállalat elköteleződése erős, és fontos, hogy az esélyegyenlőség nálunk is megjelenjen. Ami a társadalomban jelen van, az nagyjából a mi munkavállalói körünket is jellemzi" - nyilatkozta Tóthmárton Vera. A Tesco HR projekt menedzsere szerint egy ilyen jól szervezett integrációs programot nem lehetett volna máshogy megvalósítani. Egy munkaügyi központ, ahol átlagosan nyolc perc jut egy ügyfélre, nem tud ilyen eredményeket felmutatni.

A bauMax Magyarország Zrt. 2010-ben kapta meg a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést, azóta vannak kapcsolatban a Salva Vita Alapítvánnyal, az együttműködést most ezzel a programmal frissítették fel. Schmidt Barbara HR vezető elmondta, minden áruházukban foglalkoztatnak fogyatékkal élő munkavállalókat, a többi dolgozó megtanulta már a velük való együttműködést. "Az egyetlen hiányosság az volt, hogy pont a központi irodában nem dolgoztak sérült kollégák. Azért kerestem meg a Salva Vitát, mert úgy éreztem, a döntéshozóknak is tapasztalatokat kell ezzel kapcsolatban szerezniük. Fontos, hogy a központban, az irodában mi is megéljük, amit az áruházak már tudnak" - fejtette ki a HR vezető, majd hozzátette: "mikor elkezdődött az együtt tanulás, már nem gondolkoztam rajta, hogy hány százalékban tanulunk mi, hány százalékban a gyakornokok, a közös munka mindenki számára pozitív hangulatban telt."

Értékelhető munkavégzés, egyénre szabott elvárások

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a sérült munkavállalóktól lehet és kell is követelni, mert igénylik, és ők is érzik, hogy ez a kulcs az elfogadásukhoz. "Profitorientált vállalatként kellett, hogy támasszunk elvárásokat - ez a gyakornokok számára is fontos, mert tanulni csak így lehet" - mutatott rá a Tesco HR-ese. Tóthmárton Vera elmondta, igyekeztek az "azt nézd mire képes, és ne azt, hogy mire nem" jelmondat alapján átformálni a saját gondolkodásukat, és megvizsgálni, mely feladatok valók a gyakornokoknak. "Az elvárásoknak ők is ugyanúgy meg kell, hogy tudjanak felelni, és meg is feleltek, a tapasztalat annyi, hogy esetükben ezt jobban egyénre kell szabni" - mondta a HR szakember.

"A gyakornokokon lehetett érezni, hogy nem a munka világából jöttek. Az elméleti oktatáson megtanulták, hogy szépen fel kell öltözni, mikor megjelennek, akadt közülük, aki minden alkalommal öltönyben, nyakkendőben jelent meg. Pontosan érkeztek a kísérőjükkel, és komolyan vették a feladatokat, de eleinte féltek, szorongtak, izgultak - nem tudták mi vár rájuk. A tanácsadó felhívta rá a figyelmünket, hogy lesz, akinek több időre lesz szüksége, másnak kevesebbre. Szép lassan azonban mindannyian otthonosabban kezdtek mozogni. Egyszerű, mechanikus, de fontos feladatokat adtunk nekik, melyekre nekünk sosem jutott elég időnk. Dossziékat tettek rendbe, a raktárba pakoltak el iratokat, a marketing osztály számára szétválogattak különböző termékeket, szkenneltek, fénymásoltak, volt, aki nagyon szeretett számítógépen dolgozni, Excel táblázatba adatokat felvinni. Ezeket a feladatokat jól ellátták, tehát nem kellett utána másnak újból megcsinálnia" - számolt be a tapasztalatokról a bauMax HR vezetője.

A rendezvényen szót kapott a gyakornoki program egyik autista résztvevője is: Ádám elmondta, sokat köszönhet a programnak, legfőképpen azt, hogy jelenleg szárazáru feltöltőként dolgozik a fogarasi Tescóban. "Az autizmussal élő emberek munkaképességének az a hátránya, ami egyben az előnye is. Az értelmi sérültekhez képest általában jól bírják a monoton munkát, de szükségük van a nagyfokú biztonságra. Amit betanulnak, azt lelkesen végzik, de ha ismeretlen feladat, új kihívás elé állítják őket, akkor leblokkolhatnak. A vezetőket, és a munkatársakat fel kell erre készíteni" - mondta el Héthelyi Attila.

A többi munkatárs reakciója

Egy munkahelyi gyakorlat nemcsak az autizmussal élő, vagy értelmi sérült embereknek jelenthet kihívást. Előfordulhat, hogy a rossz berögződések és a személyes találkozás hiánya miatt a többi munkatárs sem tud mit kezdeni a helyzettel. "Előfordul, hogy a cégek a magas rehabilitációs járulék miatt keresik a megváltozott munkaképességű embereket, így a nem fogyatékos kollégák attól tarthatnak, hogy esetleg közülük valakit el kell bocsátani emiatt. Fontos, hogy a cégben megfelelő belső kommunikációval eloszlassák ezeket a félelmeket" - mutatott rá az előítéletek további lehetséges forrására Héthelyi Attila.

A program tanulsága azonban az volt, hogy pár hetes közös munka után szűnni kezdett a feszültség, a szorongásból mosoly és elfogadás lett. "A központban az egész folyamatot úgy kommunikáltam a kollégák előtt, hogy ez nem kényszer. Felkészítettem őket, elmondtam a játékszabályokat, és hogy miről szól ez az egész. A reakciók nem voltak egyformák. Egyes osztályok lelkesen fogadták, mások kevésbé, végül azonban a gyakornokok minden csoportnál kaptak feladatot. A program letelte után hiányoltuk őket, nagy segítséget jelentettek" - mondta Schmidt Barbara, aki szerint mindenki a saját előítéleteiből indul ki, aki találkozott már autizmussal élő emberrel, az befogadóan viselkedett, más nem akart tudni róluk, neki több időre volt szüksége, hogy elfogadja ezt a szituációt. A bauMax HR vezetője szerint az áruházi munkatársak között, akiknek a munkáját merev mutatószámok alapján mérik és értékelik, üde színfoltot jelent egy fogyatékkal élő dolgozó. "Ez az a pont, ahol az emberiességünket meg lehet mutatni" - fogalmazott.

"Az, hogy a sérült munkatársak hogyan tudnak beilleszkedni, azon is múlik, hogy a számukra megfelelő feladatokat találjuk meg nekik. Ezáltal ők is hasznosnak érzik magukat, és a többi kolléga számára is segítséget jelentenek a munkában. A Tescónál létrehoztunk a gyakornokok számára olyan munkaköröket, amelyeknek köszönhetően sok teher lekerült egy-egy állandó munkatárs válláról. Így mindjárt befogadóbb volt a köztük lévő viszony" - fejtette ki Tóthmárton Vera, aki azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hozzáállás nagyban függ a vezetőtől is. A program során világossá vált számukra, hogy a vezetők támogatását kell elsősorban elnyerni, ennek érdekében szerveztek vezetők számára egy úgynevezett "érzékenyítő" képzést, amely elősegítette a befogadást. "Nyilván megvannak a napi problémák, és a beilleszkedést folyamatosan segíteni kell, de azt gondolom, hogy ebben a példamutatás a legfontosabb" - tette hozzá a HR szakember.

A legfontosabb tanulságok

A rendezvényen bemutatott kisfilmből (link: video) kiderült, ha a sérült emberek bizalmat kapnak, nagyon sokat adnak vissza, lelkes és elkötelezett dolgozók lesznek, akik színt visznek egy csapat életébe. Ha nem is sikerül elhelyezkedniük, a Munkahelyi Gyakorlat programnak fontos személyiségformáló, magabiztosságot adó hatása van számukra. Mindemellett a program közvélemény-formáló erővel bír. Az egészséges munkatársak számára is mindennapi tapasztalattá válik a fogyatékkal élő társakkal való kapcsolat.