Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 7 éve

Milyenek valójában a coachok? - egy felmérés eredményei

A fenti kérdések részbeni megválaszolására adott lehetőséget a Magyar Coach Egyesület és a HDTeam közös novemberi rendezvénye, melynek keretében a coachoknak lehetőségük volt az Innermetrix kérdőívét kitölteni és annak eredményeit elemezni.

Az Innermetrix - mint ahogy az ábrán is látható - az emberi teljesítményt meghatározó "összetevőket" három szinten méri. Ezek egyike a DISC Index. Az Innermetrix három szintje közül ennek a riportja a legkönnyebben értelmezhető, és ez hatol legkevésbé mélyebb személyiség tartományokba. A riport egy adott személy természetes és felvett stílusát vizsgálja és a viselkedési stílus négy dimenzióját - döntésképes, interaktív, stabilizáló, körültekintő - és ezek dinamikus kombinációját mutatja be.

Természetes stílusunk szerint viselkedünk, amikor a legtermészetesebbek vagyunk, amikor önazonosan, autentikusan viselkedünk, amikor őszinték vagyunk önmagunkhoz. Ehhez a stílushoz térünk vissza nyomás alatt, stresszhelyzetekben. Felvett stílusban viselkedünk, ha úgy érezzük, megfigyelnek bennünket, vagy ha tudatosul bennünk, hogyan viselkedünk.

A természetes és a felvett viselkedési stílus DISC Index által mért négy dimenziója:
- Decisive (Döntésképes) - ahogyan a problémákat megközelítjük és döntéseket hozunk - probléma megoldási- és hatékonysági preferencia
- Interactive (Interaktív) - ahogyan másokkal kommunikálunk és véleményt cserélünk - kapcsolatteremtési és érzelemkifejezési preferencia
- Stability (Stabil) - ahogyan előnyben részesítjük a történések sebességét - a gyorsaságra, következetességre és egyenletességre vonatkozó preferencia
- Cautious (Körültekintő) - ahogyan a szabályokat igényjük és kezeljük - az eljárások, mértékek és szabályok iránti preferencia

Ha viselkedésünk a különböző élethelyzetekben közel marad a természetes stílusunkhoz, akkor komfortzónánkban vagyunk. Ekkor tudjuk leghatékonyabban kihasználni a viselkedési stílusunkból fakadó lehetőségeket, ezáltal csökkenthetjük a stresszt. Ha tartósan felvett stílusban működünk, akkor viselkedésünk kevésbé lesz önazonos, veszíthetünk hatékonyságunkból, stresszhelyzetbe kerülhetünk. Természetes és felvett stílusunk és ezek következményeinek ismerete az önismeret alapvető része. Általa feltárhatunk lehetőségeket saját hatékonyságunk, motivációs szintünk növelésére, felismerhetjük erősségeinket, fejleszthető területeinket, tudatosíthatjuk a számunkra kedvező munka/környezetet, kommunikációs stílust, tanulási és tudás megosztási módot.

A coachnak az önismeret és az emberismeret alapvető munkaeszköze. Gyakran feladatuk a tükörtartás, a visszajelzés adása. Időnként azonban a coachoknak is érdemes tükörbe nézni és átélni a visszajelzés, a szembesülés élményét. A tesztet kitöltő mintegy 30 coach - nem reprezentatív - adatainak elemzése is hozott néhány érdekes eredményt.

Az alábbi grafikonok a coachok elsőszámú stílusdimenzióinak arányát és annak változását mutatják











Mint látható, természetes stílusát tekintve a coachok legnagyobb hányadának (42,9 százalék) elsőszámú stílusa interaktív (I), legkisebb arányban (8,6 százalék) található elsőszámú stílusként a stabilizáló (S). A felvett stílust vizsgálva azonban a coachok legnagyobb hányada (40,6 százalék) körültekintő (C), míg legkevesebben (12,5 százalék) ebben az esetben is a stabilizáló (S) elsőszámú felvett stílussal rendelkeznek.

Az elsődleges stílusban történő cserélődés mindig komoly változást jelent. Ha a fenti DISC profil egyetlen személyről, egyetlen coachról szólna, akkor a riport értékelése, a visszajelzés során hangsúlyos elem lenne a változást kiváltó okok felszínre hozása. Jelen esetben a coachok átlagáról beszélünk, de a kérdés így is megfogalmazódik és még választ is adhatunk rá, csak sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy beszélgetés során ezeket teljes körűen vissza is igazoljuk.

Egy lehetséges válasz lehet, hogy a coaching folyamat kereteinek, szabályainak a betartása egyértelműen a coach felelőssége, és ha a természetes stílusunkra nem lehet ebben a folyamatban teljes mértékben hagyatkozni, akkor ott nemcsak hasznos, de szükséges is a stílusunk változtatása. Ami inkább meglepő és nehezebben magyarázható, az a Stabilizáló (zöld) stílus egyértelmű negyedik helye mind a természetes, mind a felvett profilban, noha kismértékű számszerű növekedés azért tapasztalható.

Ha az átlag vizsgálatán túllépünk, akkor egyénileg vizsgálva az tapasztaljuk, hogy a coachok elsőszámú felvett stílusa a természetes stílusukhoz képest 50 százalékban megváltozott. Ez igazán meglepő érték, hiszen nemcsak önmagában nagyon magas, hanem jóval fölötte van a "nem coach populációban" tapasztalt aránynak (mintegy 15-20 százalék).

A coachok többségénél nagy elmozdulás található a természetes és felvett stílus között, ami nehezen indokolható, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a coachok természetes stílusa általában szélsőséges értékektől mentes, nagy rugalmasságot és ez által könnyen megteremthető viselkedési szinkront biztosít. Ez az ellentmondás különösen izgalmassá teszi az okok későbbi vizsgálatát.

Egy lehetséges következtetés:
A természetes és felvett stílus közötti nagy eltérések azt jelezhetik, hogy a coachok a munkájukat olyan helyzetnek tekintik, amiben nagyon meg kell felelniük és nagyon is viselkedniük kell annak érdekében, hogy az általuk elképzelt coach ideálképnek megfeleljenek. Ez önmagában érthető szándék, de a változások mértéke meglepően nagy, miközben ugyanezen változásoknak nincs egységes iránya, azaz más és más az elképzelt, megvalósított "ideálkép". Jelentős változás a coachok háromnegyedénél figyelhető meg. Ezekből az következik, hogy a szükségesnél és az indokoltnál jóval nagyobb mértékű lehet a stressz mértéke és a hatékonyság csökkenése.


További érdekes megfigyelést lehet tenni, ha az Innermetrix Értékek Index alapján vizsgáljuk a coachok érték profilját. Az Értékek Index a motiváció hét dimenzióját méri.

  • Esztétikai - az egyensúly, a harmónia és a forma iránti vágy
  • Gazdasági - a gazdasági, vagy gyakorlati megtérülések iránti vágy
  • Individualista - arra vonatkozó vágy, hogy független és egyedi egyénként emelkedjünk ki a tömegből
  • Politikai - vágy az irányításra, a befolyással való rendelkezésre
  • Altruista - a humanitárius erőfeszítések, illetve mások altruisztikus segítése iránti vágy
  • Szabályozási - vágy a rendteremtésre, valamint rutinok és struktúrák felállítására
  • Elméleti - vágy a tudásra, a tanulásra és a megértésre.









    Mint ahogy az a fenti grafikonon is látható, a vizsgált coachok körében a motiváció hét dimenziója közül a szabályozási és a gazdasági értékkategória nemcsak az első, de második helyen is teljes mértékben hiányzik. A coachok legnagyobb hányada (35,7 százalék) az individualista és az elméleti (32,1 százalék) értékkategóriába tartozik. Önmagában ennek a két dimenziónak a nagyon jelentős túlsúlya és a másik két motiváció hiánya is több kérdést vet fel. Csupán hármat kiemelve:

    - a gazdasági értékkategória nem csupán az anyagi motivációt jelenti, hanem azt is, hogy egy folyamatnak eredménye, megtérülése legyen, hasznosnak tartsuk a pénzügyi szempontokon túl az idő és energia befektetés oldaláról is. A coaching folyamattal kapcsolatban is megfogalmazódnak ilyen elvárások. Amennyiben ez nem jelenik meg a természetes belső coach értékek között hangsúlyosan, akkor ezt mintegy "kívülről" kell belehelyezni a folyamatba és a coach működésébe, ami nagyfokú tudatosságot igényel, és időnként feszültséget eredményezhet.
    - A szabályozási értékkategória alulreprezentált szerepe különösen akkor érdekes, ha a DISC profil kapcsán korábban elemzett Körültekintő (kék) stílus térnyerésével vetjük össze, mivel ezek elég szoros kapcsolatban vannak egymással. Belső feszültséget kelthet az, ha a viselkedésemben a Körültekintő stílust kell erősítenem a coaching folyamat szabályszerűségéért viselt felelősség érdekében, miközben a belső motivációm, az általam fontosnak tartott értékek ezt nem támasztják alá.
    - Szintén érdekes, ha az individualista és elméleti motivációt összevont dimenzióként próbáljuk megfogalmazni:

    Egy lehetséges értelmezés:
    A coach, mint Specialista - "Minél többet tudok, annál inkább megkülönböztetem magam és annál távolabb esem a többi embertől" - egy olyan személy, aki a szakértelem, tudás ritka szintjét akarja elérni és magát ez által megmutatni.


    Látható, hogy e - nem reprezentatív - minta néhány szempont szerinti vizsgálata is eredményezett továbbgondolásra érdemes megállapításokat. Éppen ezért a cikk szerzőinek szándéka, hogy 2013. elején komplex és reprezentatív vizsgálatot végezzen a coachok körében az itt felmerült és a továbbiakban megfogalmazható kérdések vizsgálatára.

    Kelló Éva executive & business coach
    Kiss József HDTeam ügyvezető igazgató
  • Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Keresik Magyarország legszebb férfi és női call centeres hangját

    A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) Contact Center tagozata idén nyolcadik alkalommal rendezi meg Call Center Hangszépségversenyét. A... Teljes cikk

    Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci tartalék ma Magyarországon a kisgyermekes anyuka

    A magyar háromgyerekes nők közel fele nem dolgozik, a részmunkaidő nem "divat", kevés a családbarát munkahely. A kisgyermekes anyák helyzete nem... Teljes cikk

    Képességek szaktudás nélkül

    A HR Master összegyűjtött 9 képességet - természetesen a teljesség igénye nélkül - , melyek nem igényelnek sem szaktudást, sem iskolai... Teljes cikk