Melyek a legfontosabb soft skillek? Itt a lista

Egyre többen vállalnak munkát a tanulmányaik mellett, így a dolgozó egyetemisták meghatározó szereplői lettek a munkaerőpiacnak – mondta Horváth Orsolya, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs üzletágvezetője az intézet Vidék konferenciáján. A hallgatók munkavállalási szokásait a Diplomás Pályakövető Rendszer adataiból vizsgálták, amelyekből kiderül, hogy 2019-23 között a dolgozó hallgatók aránya folyamatosan nőtt. 5 éve 53%-uk dolgozott, addig tavaly a hallgatók 61%-a vállalt valamilyen munkát. A munkavégzés formáját tekintve egyre inkább jellemző a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatásuk. A megélhetésük biztosítása mellett egyre többen a munkatapasztalat megszerzéséért is dolgoznak az egyetemi éveik alatt a két fő motivációs elem mára nagyjából hasonló arányt mutat.

Az alapképzésben résztvevők esetében 3-4%-kal magasabb a nem tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzés aránya, mint a szorosan tanulmányokhoz kapcsolódó munkavégzésé. Ez vélhetően azért van így, mert a tanulmányait épp elkezdő fiatalnak nincsenek még olyan szakmai, vagy elméleti tapasztalatai, amelyek az adott munkakörhöz szükségesek lennének – vázolta Horváth Orsolya. A mesterképzésben 2023-ra már egyértelműen nagyobb az aránya azoknak, akik a tanulmányaikhoz kötődően vállalnak munkát. Ezáltal a munkavégzés által viszont szakmai tapasztalatra is szert tesznek a hallgatók – jelentette ki az üzletágvezető. A felsőfokú duális képzésben a vállalati szereplőkkel közösen indított programok révén szakmai gyakorlatot is szereznek a hallgatók, a gyakorlati tudást így éles, valós helyzetekben is el tudják sajátítani – emelte ki Horváth Orsolya. Az egyre növekvő számú (jelenleg 73 fajta) képzésben már a Covid-előtti számot meghaladóan vesznek részt, (1629 BA hallgató) akik több mint 4000 képzőhely közül választhatnak országszerte.  

Ezeket a soft skilleket keresik a cégek

A Századvég is végzett kutatásokat, amelyben hazai közép- és nagyvállalatokat kérdeztek arról, hogy nekik milyen elvárásaik vannak a hallgatókkal szemben. A soft skillek tekintetében a kommunikációs készség, prezentációs készség, problémamegoldó készségek szerepeltek az elsők között, illetve a vállalatok megnevezték még a hozzáállást is mint fontos kompetenciát a hallgatók részéről. A hallgatók alkalmazásának előnyei közt azokat emelték ki a – például duális képzésben részt vevő – vállalatok, amelyek mind a munkavégzés támogatásával voltak kapcsolatosak – ismertette az üzletágvezető. Ezek között a vérfrissítés lehetősége, vagy a hosszú távú utánpótlás megteremtésének lehetősége is szerepel.

Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) felmérése szerint 2027-re 10-ből 6 munkavállalónak lesz szüksége átképzésre, amelyben kiemelt szerepet tölt be a tehetségek felkutatása és azonosítása: „pontosan azoknak készségeknek a meglátása egyéni szinten, hogy ki miben jó. Nem feltétlenük az, hogy ki mit tanult, persze a szakmai tudás megléte is fontos, az ad egy biztos alapot, de e mellett az is fontos, hogy azokat hogyan képes az egyén áttranszformálni vagy alkalmazni” – tette hozzá a szakértő. Ismertetése szerint az átképzési fókusz első helyein az analitikus- és a kreatív gondolkodás áll, majd a vezetői képesség és társadalmi befolyásolás jött be harmadikként, hogy a munkahelyi kultúra érvényesülni tudjon az adott vállalatnál és hogy a csapatmunka hatékony irányítással valósuljon meg. A digitális- technikai műveltség és az empátia itt is felmerül. Horváth Orsolya szerint uniós célkitűzés egyébként, hogy 2030-ig a felnőtt lakosság legalább 60%-a vegyen részt évente valamilyen képzésben, valamint, hogy a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel. Ehhez a formális és nem formális tanulási lehetőségek is a rendelkezésünkre állna” – jelentette ki a szakértő.

A beszélgetés résztvevői balról jobbra: Horváth Orsolya, Bencsik Edit, András István, Varga-Bajusz Veronika, Margitics Ákos

Mik a szuperképességeid?

A Cedefop már említett kutatásában vállalatok online álláshirdetéseit vizsgálták az elmúlt 5 évben, hogy milyen elvárásaik vannak a jelentkezőkkel szemben. Az első helyen a digitális adatokhoz való hozzáférés és azok elemzése áll, de hangsúlyos egyebek mellett például a munka- és tevékenységszervezés, -tervezés és -rendszerezés, a célok és stratégiák kidolgozása, a digitális eszközök használata az együttműködésre, tartalomkésztésre és problémamegoldásra is.

A Világgazdasági Fórum szintén készített 2023-ban egy kutatást több mint 800 vállalat megkérdezésével, hogy mit tartanak ők alapvető készségeknek, illetve melyek azok a készségek, amelyeket 2023-27 között szükséges lesz fejleszteni. A megkérdezett vállalatok szerint az analitikus- és a kreatív gondolkodás vezette a rangsort, aztán az önismeret és belső motiváció következik.

Az üzletágvezető szerint 10 évvel ezelőtt nem nagyon volt elvárás egy munkavállaló felé, hogy rendelkezzen önismerettel, „sőt, ha megkérdezték tőlük egy állásinterjún, hogy ’önnek mik a szuperképességei’, akkor volt, hogy hosszabb csönd következett az interjúztatásban. Ma azonban ebben sokkal tudatosabbak a fiatalok, ezt én is tapasztalom, nagyon is tisztában vannak a saját képességeikkel, illetve vágyott készségeikkel.” Ehhez is kapcsolódik a felmérésben 3. helyen szereplőkíváncsiság és az élethosszig tartó tanulás. „Ezek a munkavállalók folyamatosan képesek a megújulásra az egyéni és vállalati érdekek mentén” – tette hozzá Horváth Orsolya. Amegújulás a következő helyen álló rugalmasságot is magával hozza, hiszen ez is egy kulcsfontosságú készség lett az elmúlt években, ahogy a sorban következő empátia és aktív hallgatás is. „Ezek 10 éve nem tartoztak a legkeresettebb készségek közé, de ma már itt találhatók. Az emberi kapcsolatok ugyanis kiemelten fontosak akár a csapatmunka, akár a szervezeti fejlődés, folyamatos megújulás, innováció területén” – fejtette ki a szakember.   

Milyen irányban megy a szakmai oktatás?

Az egyetemeknek a nagy dilemmája az, hogy hogyan tudnak a felsorolt skillek kialakításában segíteni a leendő munkavállalóknak – mondta a konferencián András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora. Az egyetemi vezető szerint úgy igyekeznek megszervezni az életüket, akár oktatásszervezési módszerekkel, akár tartalomfejlesztéssel, hogy az elvárt kompetenciák közelébe tudjanak jutni a hallgatók.

Bencsik Edit, a TCS/Tata Consultancy Services Kft. marketing & kormányzati kapcsolatok vezetője szerint a felmérések jól mutatják, hogy a munkaadók mit várnak a jelöltektől. Az, hogy valaki kikerül az egyetemről azt mutatja, - nem lebecsülve az egyetemek szerepét – hogy megtanult tanulni és innentől kezdve szeretnének építeni rájuk ezeknek a skillek a segítségével.

Akár az egyetemi képzésekben gondolkodunk, akár a szakképzésben, mindennek a kulcsa a munkaerőpiac – mondta hozzászólásában Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szakképzésért és fiatalokért felelős államtitkára. A szakképzésben már viszonylag önjáró módon zajlik az oktatási intézmények és a képzőhelyek együttműködése. A képzésekben fontos szerepet kap a digitalizáció, a gyakorlat, a szakmai fejlődés és akik duális képzésekben tanulnak, hamar elkelnek a végzést követően, nem véletlenül az egyetemek is elkezdtek nyitni a szakképzésben tanulók iránt, egyre többen szorgalmazzák az okleveles technikusi képzéseket, hiszen tudják, hogy olyan jól felkészólt hallgatókat kapnak, akiket itt-ott lehet hogy fel kell zárkóztatni, de a gyakorlati részeken pedig sokkal erősebbek, mint a gimnáziumot végzettek – tette hozzá az államtitkár.

„A fenti kutatásokból az látszik, hogya fiatalok dolgozni szeretnének és minél inkább többet tudnak, annál inkább a saját szakmájukba akarnak dolgozni. Muszáj az egyetemeknek is ehhez igazodniuk: projekt alapú munkavégzéssel, blokkosított tanóra, tanterv kialakításával stb. Így tudják azt a teljes képzést biztosítani a hallgatóknak, hogy a gyakorlat is megérkezzen az elmélet mellé” – tette hozzá Varga-Bajusz Veronika. Szerinte a gyakorlati alapú oktatás irányába kell menniük az egyetemeknek, ha az új generáció fiataljait lekössék.

A digitális oktatás, a digitalizáció viszont oda fog vezetni, hogy az előadók kiürülnek, nagyobb hangsúly lesz a szemináriumon, a kisebb csoportos gyakorlatokon, a mentorált oktatáson és az egyetemeknek abban is lesz felelősségük, hogy az elmagányosodás helyett egy közösséget is alkossanak, közösségi terei legyenek a fiataloknak, ahol kapcsolódni tudnak egymáshoz és ebből a karrierjükben is építkezhetnek.

A cégek az elvárásaik megadásával a tökéletes munkavállaló megtalálására törekszenek, de ilyen nincs, a HR szolgáltatóknak azt a munkakört kell megtalálniuk egy adott munkavállaló számára, ahol az ő képességei kiteljesednek – világította meg a kérdés gyakorlati oldalát Margitics Ákos, a WHC Szövetkezeti-szolgáltatás üzletágvezetője. A munkáltatók oldaláról sok elvárás érkezik, hogy milyen készségeket várnak a jelöltektől: nyelvtudás, informatikai készségek, stb., a diákmunkánál pedig azt érdemes szerinte megjegyezni, hogy a soft skilleket folyamatosan fejlesztik azok, akik az iskola mellett diákmunkát vállalnak.Életükben először lesz főnökük, először kell műszakba járniuk – ezek által fejlődik az alkalmazkodó készségük, a csapatmunka, a kreativitás. Egy iskola utáni felvételi eljárásban a kiválasztás során óriási előnyben van, aki ezeket a kompetenciáit már bizonyos szinten fejlesztette – tette hozzá a szakember.