Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 4 éve

Minél később megy valaki nyugdíjba, annál nagyobb lesz a gondja

A Ratkó-unokák nemzedéke - ha nem emelik fel a nyugdíjkorhatárt 70 évre – hamarosan nyugdíjba fog menni. Utánuk „sivatag” marad minden értelemben. Nem lesz járulékfizető, mert vagy minimálbérre vannak bejelentve, vagy elvándoroltak az országból, vagy meg sem születtek a következő évtizedek járulékfizetői. Az öngondoskodás mellett a rugalmasan, szinte élethosszig tartó munkavégzés is fontos eleme lesz az időskori elszegényedés elleni intézkedéseknek. Erről, és a világnak az idősekkel kapcsolatos munkaerő-piaci sztereotípiáinak a lebontásáról beszélgetett a HR Portál Tavaszi Beatrix-szel, az Aegon Magyarország lakossági termékfejlesztés és termékmenedzsment igazgatójával, és nyugdíjszakértőnkkel, Farkas Andrással, aki a Consequit Group értékesítési vezérigazgatója is egyben.

Más az életstratégiája a huszonéves, a középkorú, és az idős munkavállalóknak. Ami közös, hogy egyre kisebb a társadalmi mozgástér, ugyanakkor óriási az egyéni felelősség. Ugyanúgy, ahogy bármely, anyagi kockázatot jelentő lépésre, úgy kell majd készülni a nyugdíjba menetelre. Tudatosítani kell mindenkinek magában azt, hogy vége a gondtalannak tűnő öregkornak. Ha nem teszünk valamit fiatalon, akkor annak keserves következményei lesznek.

Az okok: demográfiai, elvándorlási, és alacsony járulékfizetési jellemzők

Farkas András
A magyar nyugdíjrendszer jövőjét alapvetően három tényező határozza meg, kezdte Farkas András a helyzet felvázolását. Egyrészt a társadalom elöregedése megállíthatatlanul folyik. 2030-ra 2,1 millió ember tölti be a 65. életkorát, miközben a munkaerőpiacra ugyanebben az időszakban csak 1,6 millió fiatal áramlik be. így a járulékfizetők száma csak a népesedési folyamatok alakulása miatt is, legalább félmillió emberrel csökken.

2030 után a folyamat tovább fog mélyülni, mivel az utolsó nagylétszámú korosztály is nyugdíjba vonul, hacsak nem emelik meg jelentősen a korhatárokat. Viszont utánuk már csak demográfiai “sivatag” következik, mivel annyival kevesebb a fiatalabb korosztályok létszáma.

A másik fontos tényező a kivándorlás. Farkas András szerint a hiányzó járulékfizetők számát legalább további félmillió fővel - egyes becslések szerint akár 800 ezer fővel - csökkenti a tartósan külföldön dolgozó, vagy kivándorolt magyarok száma, akik nem itthon fizetnek nyugdíjjárulékot. Ez persze évtizedek múlva - amikor a tartósan külföldön dolgozó vagy ott letelepedett magyarok is betöltik a nyugdíjkorhatárukat - enyhítheti a magyar nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, viszont addig egyre fájóbban hiányzik az általuk, és a munkáltatóik által fizetett közteher a nyugdíjkasszából, véli a szakember.

Harmadjára maga a magyar foglalkoztatási helyzet sajátosságai is meghatározzák a magyar nyugdíjhelyzetet, azaz további léket ütnek a nyugdíjrendszer bevételein.

Magyarországon kiugróan magas a minimálbér utáni járulékfizetők száma, illetve – a szakember szerint igen meghatározó módon - további bevételkiesést okoz a közfoglalkoztatottak 200 ezer fölötti létszáma. Ők még csak nem is a minimálbér, hanem a jóval alacsonyabb közfoglalkoztatási bér után fizetik a járulékaikat. E körben további súlyosbító tényező, hogy az aktív korosztályok körében a foglalkoztatottság százalékos aránya sokkal alacsonyabb, mint az EU-s átlag, vagyis eleve kevesebb a járulékfizető, mint amennyien a létszám alapján lehetnének. Főleg épp a téma által meghatározott idősebb korosztályok, a nők, a mélyszegénységben élők között igen alacsony a foglalkoztatottság szintje.

Minél később megy valaki nyugdíjba, annál kevesebb lesz az ellátása

A fent felsorolt okokból következtethető, Farkas András szerint az, hogy minél később tölti be valaki a nyugdíjkorhatárt, annál nagyobb gondokkal szembesül. Az ún. elméleti helyettesítési ráta, amely a nyugdíj induló összegének és az utolsó - járulékalapot képező – munkabér nettó összegének az aránya, idén 80 százalékos. De ez az érték 2030-ra, 50 százalékra, később akár 30 százalékra is csökkenhet.

Ezért minél fiatalabb egy munkavállaló, annál inkább készülnie kell nyugdíj-előtakarékossági megoldásokkal is az idős éveire. 20-30 éves korban - miután a nyugdíjkorhatárig hátralévő futamidő két-három évtizednél is hosszabb lehet - kisebb összegekkel is elindíthatja a megtakarítási programját, de minél idősebb valaki, annál nagyobb havi megtakarításra lesz szüksége. Egy példája ennek a nyugdíjbiztosítás, amikor a 20 százalékos adójóváírással támogatott maximális éves megtakarítási összeg akár 650 ezer forint lehet.

Számtalan más terméket is említett Tavaszi Beatrix, aki szerint mindenkinek az életkora szerint kell megtalálnia azt az előtakarékossági csomagot, amely a későbbi, nyugodtabb életvitelt lehetővé teszi. „Bár már javul a helyzet, még mindig az a tendencia, hogy az emberek későn kezdenek el gondolkodni a nyugdíjukról.”- foglalta össze ő is a szemléletváltás fontosságának okát. „Nem tudjuk ma, hogy milyen foglalkozás űzhető évtizedek múlva is, olyan gyors a technológiai változás üteme, az egyéni, jövőbeli egészségügyi helyzet bizonytalansága mellett.”- sorolta az aggályait az élethosszig tartó munkavégzéssel kapcsolatban Farkas András.

Tavaszi Beatrix ezen a ponton mást gondol. „A munkaköri rugalmasság is fontos szempont, hiszen ha több területen is jól használható tudással rendelkezünk, vagy folyamatosan képezzük magunkat, akkor tovább maradhatunk értékesek a munkaerőpiacon is.”

Át kell alakulnia a munkáltatói szemléletnek is

Tavaszi Beatrix még egy nagyon új álláspontot is behozott a beszélgetésbe. „Nem feledkezhetünk meg a munkáltatók felelősségéről sem. Nekik is fel kell ismerniük, hogy változni fog a munkavállalóik korösszetétele, elő kell segíteniük az idősbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat.” Erre jó példa a részmunkaidős, vagy a rugalmas munkaidős foglalkoztatás, vagy a kevésbé megerőltető munkakörökre való átlépés lehetősége. Arra már most is szükség van, hogy a munkáltatók a munkavállalónak biztosítsanak képzéseket, beleértve az idősebbeket is, hogy a készségeik naprakészek, és megfelelő szintűek maradjanak.

A rugalmas nyugdíjazás lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy a saját elképzeléseik szerint menjenek nyugdíjba, így – ha akarnak – tovább dolgozhatnak, pénzt kereshetnek, aktívak maradhatnak, és nem szorulnak ki a társadalomból. A rugalmas nyugdíjazás „win-win” helyzetet teremt, mert megoldást kínál az államnak a munkáltatókkal és a társadalombiztosítással kapcsolatos problémáira.

A szakértő arra fokozottan felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatóknak kritikus szerepük van, és leginkább rajtuk múlik, hogy a munkavállalók megvalósíthatják-e a rugalmas nyugdíjazással kapcsolatos elképzeléseiket.

A munkavállalók azonban most azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt. Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat.

Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatása azt mutatja, hogy a magyar válaszadók fele szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe. „Magyarországon egy nemrég elfogadott törvénymódosítás vonzóbbá tette a munkavállalóknak a nyugdíjkorhatárt követő munkavállalást azáltal, hogy magasabb nyugdíjat biztosít a szolgálati idő minden egyes plusz hónapjáért cserébe. Bár ez önmagában pozitív fejlemény, még hosszú út vezet odáig, hogy a munkáltatói gyakorlat és a kormány további intézkedései bátorítsák és lehetővé tegyék a rugalmas nyugdíjba vonulást”- hívta fel a kedvező változásra Tavaszi Beatrix a figyelmet.

Nincs felmentés a megtakarítási kényszer alól

Ma Magyarországon, a nyugaton szokásosnál kevesebb, de minimum 10 százalékos, megtakarítási „szabály” él, vagy kellene élnie. Minden jövedelemből ekkora összeget félre kell tenni a későbbi életfeltételekre.

Nyilván nem mindenki képes erre. „A társadalmunknak körülbelül az egyharmada ma is jelentős megtakarító képességgel rendelkezik, a másik egyharmada képes lehet a 10 százalékos szabály alkalmazására, és a maradék egyharmad él olyan szerény körülmények között, ahol a megtakarítás kizárt”- mondta Farkas András. „A szegényebb rétegek megtakarítási képességének hiánya azonban nem menti föl azokat a milliókat a megtakarítási kényszer alól, akik egyébként képesek lennének erre, de nem teszik meg a szükséges lépéseket”- hívta fel egy nagyon fontos tényezőre a figyelmet a szakember.

Sajnos ma már látszik, hogy a szegényebb rétegek esetében a TB nyugellátás marad az egyetlen nyugdíjforrás. Sőt, több százezer ember nem éri el a nyugdíj legkevesebb feltételeit sem. Ők csak a szociális ellátó rendszeren belül működő ún. Időskorúak járadékára számíthatnak - ami idős korban is konzerválja a (mély-) szegénységet.

Az időbeli előrelátásunk korlátozottsága az egyik legfontosabb gátló tényező - mondta Farkas András. Ő ezt a jelenséget “ma-miópiának”, azaz a jelenre koncentráló rövidlátásnak nevezi. Ez abból fakad, hogy segítség nélkül képtelenek vagyunk a hosszú távú hatásokkal kalkulálni. „Olyan az időlátásunk, mint a térlátásunk: minél messzebb van tőlünk valami (akár időben, akár térben), annál kisebbnek látjuk, így szívfájdalom nélkül képesek vagyunk elbagatellizálni, szőnyeg alá söpörni a jövőben törvényszerűen bekövetkező gondokat”. A jövőbeni pénzhiány nem fáj. Még akkor sem, ha az életünk minőségét alapvetően veszélyeztetni képes elszegényedés réme kísért a jövőben. Éppen ezért nem teszünk ellene semmit. „Olyan ez, mint a magas vérnyomás: ma nem fáj, de ha nem kezeltetjük, a jövőben biztosan megöl minket”- zárta ezzel a – helyesen használt, de azért ettől még- szorongató példával a jövőről való beszélgetést.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ahol nem álom a 200 millió forintos fizetés

Az orosz bázisú nemzetközi jégkorongligában (KHL) hetvenegy olyan játékos van, akinek évi fizetése eléri, illetve meg is haladja az 50 millió rubelt... Teljes cikk

Adófajták Magyarországon: 5 év csökkenés után újra növekedés jön?

Míg 5 évvel ezelőtt még 60 adófajtát tartottunk nyilván Magyarországon, addig múlt év végére ez a szám 54-re redukálódott. A minap bevezetett... Teljes cikk

Meghosszabbította a NAV az szja-bevallások leadási határidejét

Csütörtök éjfélig meghosszabbította a NAV az szja-bevallás határidejét, miután a leadás utolsó óráiban rendszerhiba lépett fel - írja a hvg.hu. Teljes cikk