Mit hoznak a KATA adózás változások, számíthatunk-e nyugdíjra?

A kisadózók tételes adójára vonatkozó rendelkezések 2013-as megjelenésük óta igen nagy népszerűségre tettek szert egyéni vállalkozók és Bt.-k között. 2020-ban azonban sok minden megváltozott a KATÁsokra, valamint jövőjükre nézve egyaránt. Lássuk, milyen változások következtek be a KATA adózásban, és milyen nyugdíjra számíthatnak a kisadózók!

A KATA előnyei

A minimális mennyiségű adminisztráció, valamint az évente egy alkalommal esedékes adóbevallás igen előnyössé tették ezt az adózási formát, hiszen így még nagy mennyiségű bevétel esetén sem volt szükség külön könyvelő megfizetésére és rendszeres elszámolásokra. Mindezt a népszerűséget tovább növelte, hogy 2013 és 2020 között a bevételi értékhatárok folyamatosan nőttek (először 6-, majd 12 millió forint lett az éves keret), így a kisadózók nyugodtan bővíthették vállalkozásukat, a keretek velük együtt nőttek, miközben a havi adózás mértéke stagnált. Emellett egy kisadózónak nem sok kiadása volt: évi 2 alkalommal a lakhelye szerint illetékes önkormányzat számára el kellett utalni az iparűzési adót, valamint évente egyszer az iparkamarának az 5.000.-os éves hozzájárulást.

A 2020 nyarán elfogadott, 2021 januárjától érvényes új szabályozások azonban nagy változásokat hoztak, amik a kisadózók mellett a megrendelőket, vevőket is érintik, így, a könnyebb átláthatóság érdekében kettébontottuk.

A KATA vállalkozókat közvetlenül érintő szankciók

• 2021-től már csak egyetlen vállalkozásban lehetséges a KATA alapján adózni, függetlenül attól, hány kisvállalkozás fut az adózó neve alatt. Tavaly december 31.-ig volt lehetősége az adózóknak megszüntetni a KATA-s jogviszonyt azokon a vállalkozásokon, amelyek után 2021-től más módon kívántak adózni. Ennek hiányában a NAV 2021-től hivatalból átminősíti.
  
• Kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő, külföldi illetőségű jogi személytől/egyéb szervezettől kapott bevétel esetén a bevétel 71,42%-a után kell 40%-os adót fizetnie a kisadózónak.
  
• Amennyiben a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, a teljes bevétel 71,42%-a után köteles a kisadózó 40%-os mértékű adót fizetni akkor is, ha az éves bevétele nem érte el a 12 millió forintos értékhatárt.
  

Ezen különadók befizetése a havi fix tételes adó megfizetésén felül értendő, a különadók befizetése nem mentesíti a kisadózót a tételes adó megfizetése alól!

A belföldi kifizetőnek minősülő vevőket/megrendelőket érintő szankciók

• Amennyiben a kisadózó ugyanazon vállalkozástól (belföldi kifizetőtől) az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó bevételre tesz szert, a 3 millió forintot meghaladórész után 40%-os mértékű adót köteles befizetni. Ezen adó alapjának meghatározásakor nem kell figyelembe venni azt az összeget:
  
• o amely után a kifizető (a kapcsolt vállalkozási viszonnyal kapcsolatos rendelkezés alapján) 40 százalékos adót fizet
  
• o amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak
  
• o amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak
  
• o amelyet költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak
  
• a KATA-s adóalannyal kapcsoltsági viszonyban állók esetében szintén 40%-os az adóteher a megrendelőknél
  

A különadó bevallása

A különadót annak a hónapnak a 12. napjáig köteles befizetni a megrendelő, melyet megelőző hónapban túllépte a 3 millió forintos értékhatárt. A bevallásban a kifizető köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét, valamint címét.

A különadókat tehát, összesítve, így köteles befizetni a kisadózó, vagy éppen a megrendelő:

• KATA-s vállalkozó független külföldi vállalkozónak számláz -> Kisadózó fizeti-> 3.000.000 Ft feletti összeg után 28,568% -> A bevételtúllépés hónapját követő hónap 12. napja a bevallási/fizetési határidő
  
• KATA-s vállalkozó kapcsolt külföldi vállalkozónak számláz -> Kisadózó fizeti -> teljes összeg után 28,568% -> 3.000.000 Ft feletti összeg után 28,568% -> A bevételtúllépés hónapját követő hónap 12. napja a bevallási/fizetési határidő
  
• KATA-s vállalkozó ugyanannak a független belföldi vállalkozónak számláz a tárgyévben 3M Ft felett -> Vevő/megrendelő fizeti -> 3.000.000 Ft feletti összeg után 40% -> A bevételtúllépés hónapját követő hónap 12. napja a bevallási/fizetési határidő
  
• KATA-s vállalkozó kapcsolt belföldi vállalkozónak számláz -> Vevő/megrendelő fizeti -> teljes összeg után 40% -> A bevételtúllépés hónapját követő hónap 12. napja a bevallási/fizetési határidő
  

Kisadózó várható nyugdíja

„A KATA rendszerű adózást választó vállalkozók az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével a jelenlegi szabályozások szerint körülbelül 42.000 Ft havi nyugdíjra számíthatnak.” - írja a Biztosításszakértő.com
A mai nyugdíjasok nagy része ennek az összegnek duplájából is csak szűkösen tud megélni, ezzel világosan példázzák, hogy a havi 42.000 forintos nyugdíj kevésre lesz elég.

Miért ilyen kevés a KATA-s vállalkozók nyugdíja?

• 1. A várható állami nyugdíj összegét alapvetően két dolog határozza meg:
  
• 2. A nyugdíjalap, amely attól függ, mennyi az illető havi bevétele. Míg az alkalmazottak esetében a tényleges havi jövedelem számít nyugdíjalapnak, addig a KATA-s vállalkozóknál az egyes fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik alapul, amikor a nyugdíjalapot számolják.
  
• A szolgálati idő, amely az aktív munkával töltött évek számát öleli fel. Beosztottak esetében teljes nyugdíjra csak az jogosult, aki a (jelenleg 65 életévben meghatározott) nyugdíjas kor elérésekor 20 éves szolgálati idővel rendelkezik. Az a személy, aki a nyugdíjkorhatár elérésekor csupán 15 év szolgálati idővel bír, résznyugdíjra jogosult. Ehhez hozzájön még az induló nyugdíj összege, amely 15-25 év aktív szolgálatban töltött idő esetén az ez idő alatt keresett havi átlagkereset 43%-a, ami minden évben 2%-kal növekszik. 26-36 év után a havi átlagkereset 64%-át kaphatja, amely évente 1%-kal nő, míg 37-39 év után a havi átlagkeresetének 75,5%-ára jogosult, amely minden évben további 1,5%-kal nő. Negyven évnyi szolgálat után a havi átlagkereset 80%-ára jogosult, amely minden további évben 2%-kal nő, de sosem haladhatja meg a 100%-ot.
  

Ez az alap eset, azonban a KATA-s vállalkozók számára ez sem olyan egyszerű.

Kisadózóként csak az számít teljes évnek a szolgálati idő tekintetében, amely évben a KATA-s vállalkozó bevétele elérte a mindenkori minimálbér összegét. Amelyik évben ez nem valósult meg, ott rövidül a beszámított idő - hiába telt az egész év aktív munkával. Hosszú távra vetítve ez azt jelenti, hogy aki 40 évet dolgozott kisadózóként, az a nyugdíjalap számításánál mindössze 25 évnek felel majd meg, így átlagkeresete 80%-a helyett csupán a 63%-át kapja meg.

• 30 KATA év esetén 19 évet számolnak majd, így Ön az átlagkereset 51%-át kapja
  
• 20 éven át tartó kisadózó munkaviszony esetén mindez 12 évnek számít majd, amely után nem jár nyugdíj, hiszen a résznyugdíj is csak annak jár, aki legalább 15 évet munkában töltött.
  

A legjobb megoldás tehát, ha Ön is főállású KATA-s vállalkozó, az öngondoskodás. Gondoljon a jövőjére, nyugdíjas éveire, és ha teheti, mihamarabb nyisson Ön is nyugdíjmegtakarítási számlát, melynek módjairól, lehetőségeiről szintén szakszerű tájékoztatást ad a Biztosításszakértő.com