Mit tehetünk a válság miatt fel nem használt cafetériával?
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben nehézségekbe ütközik egyes cafetéria elemek - az óvodai, bölcsődei költségek vagy éppen a kulturális, sportrendezvények belépőinek - megtérítése. Van azonban megoldás.
Egyre több munkáltató és munkavállaló szembesül azzal, hogy az év elején igényelt cafeteria elemeket bizonytalan ideig nem tudják a tervezett mértékben igénybe venni a munkavállalók.
Ráadásul sok esetben éppen a legnépszerűbb juttatások felhasználása került veszélybe.
Az óvodai, bölcsődei költségeket, a kulturális-, sportrendezvények belépőinek árát a munkáltató általában a nevére szóló számla alapján téríti meg a kollégák számára. Jelenleg azonban ezek a rendezvények elmaradnak, és sok gyermek nem jár óvodába, bölcsődébe.
Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató?
Fata László juttatási szakértő szerint amennyiben a munkáltató szabályzata rendelkezik arról, hogy mi történik azokkal az összegekkel, amelyekről a munkavállaló nem hoz számlát, természetesen érvényesítheti az ebben foglalt általános módszertant.
Adómentes juttatások esetén azonban a munkavállaló lényegesen kevesebb juttatást kaphat, ha ezek helyett a munkáltató például jövedelemként adózó pénzt fizet - hívja fel a figyelmet a szakértő.
Rugalmas megoldás lehet az is, ha a munkáltató az elkövetkezendő hónapokban fel nem használt összeget időben átütemezve a második félévben keletkezett számlákra fizeti majd ki. Ennek feltétele, hogy az év hátralévő részére eső számlák lefedjék a munkavállaló által igényelt összeget.
Sok esetben elképzelhető viszont, hogy nem lesz lehetőség a korábban igényelt juttatások nyújtására. Ilyenkor dönthet úgy a munkáltató, hogy engedélyezi, hogy a munkavállalók a fel nem használt összegekről újra nyilatkozzanak.
Ezzel érdemes megvárni azt az időszakot, amikor már jobban látható, miből és milyen mértékű költsége keletkezhet a munkatársaknak - teszi hozzá Fata László.
A megoldásra váró problémákat és az adminisztrációs kapacitást együttesen kell mérlegelni. Egy erre alkalmas szoftverrel akár az összes munkavállaló esetében megoldható, hogy a teljes, 2020-ban még fel nem használt összeget újratervezzék.
Járható út az is, hogy kizárólag az érintett munkavállalók nyilatkoznak a módosításról, illetve az egyes kollégák csak az érintett juttatásokra fordított keretükről.
Ráadásul sok esetben éppen a legnépszerűbb juttatások felhasználása került veszélybe.
Az óvodai, bölcsődei költségeket, a kulturális-, sportrendezvények belépőinek árát a munkáltató általában a nevére szóló számla alapján téríti meg a kollégák számára. Jelenleg azonban ezek a rendezvények elmaradnak, és sok gyermek nem jár óvodába, bölcsődébe.
Mit tehet ebben a helyzetben a munkáltató?
Fata László juttatási szakértő szerint amennyiben a munkáltató szabályzata rendelkezik arról, hogy mi történik azokkal az összegekkel, amelyekről a munkavállaló nem hoz számlát, természetesen érvényesítheti az ebben foglalt általános módszertant.
Adómentes juttatások esetén azonban a munkavállaló lényegesen kevesebb juttatást kaphat, ha ezek helyett a munkáltató például jövedelemként adózó pénzt fizet - hívja fel a figyelmet a szakértő.
Rugalmas megoldás lehet az is, ha a munkáltató az elkövetkezendő hónapokban fel nem használt összeget időben átütemezve a második félévben keletkezett számlákra fizeti majd ki. Ennek feltétele, hogy az év hátralévő részére eső számlák lefedjék a munkavállaló által igényelt összeget.
Sok esetben elképzelhető viszont, hogy nem lesz lehetőség a korábban igényelt juttatások nyújtására. Ilyenkor dönthet úgy a munkáltató, hogy engedélyezi, hogy a munkavállalók a fel nem használt összegekről újra nyilatkozzanak.
Ezzel érdemes megvárni azt az időszakot, amikor már jobban látható, miből és milyen mértékű költsége keletkezhet a munkatársaknak - teszi hozzá Fata László.
A megoldásra váró problémákat és az adminisztrációs kapacitást együttesen kell mérlegelni. Egy erre alkalmas szoftverrel akár az összes munkavállaló esetében megoldható, hogy a teljes, 2020-ban még fel nem használt összeget újratervezzék.
Járható út az is, hogy kizárólag az érintett munkavállalók nyilatkoznak a módosításról, illetve az egyes kollégák csak az érintett juttatásokra fordított keretükről.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon