Megjelent: 2 hónapja

Mit várunk a nyugdíjas éveinktől?

A magyarok a nyugdíjuk 54 százalékát még mindig az államtól várják, bár a fiatalok már nem csak az állami nyugdíjra építenek. A 30 évesek több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell majd nyugdíjas korában, ráadásul a mostani nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják - több kutatás is készült arról, melyik generáció mit vár a nyugdíjas évektől.

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól várják - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) 2019-es kutatásából. Korcsoportok szerint azért van eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már csak 42 százalékosra, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás csökkenő határaival. Ez a jelenség ráirányítja a figyelmet az egyéni felelősség növekedésére és a nyugdíjcélú takarékosság fontosságra.



A most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell majd nyugdíjaskorában, ráadásul a mostani nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják A Z generáció valamelyest optimistább, a legfrissebb KSH adatok azonban az Y generáció jövőképét támasztják alá. Igaz, egy részük már fontosnak tartja a takarékoskodást, mégsem vágnak bele: a fiatalok csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie anyagilag is tenni a boldog időskori évekért.

Szorongás az idős kor miatt

Szegény és betegeskedő nyugdíjas kor aggasztja a magyarokat, minden harmadik aktív korú magyart nyomasztja, ha a nyugdíjas korára gondol - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) nyugdíjkutatásából. Az adatok szerint kevesen tervezik meg időskori megélhetésüket és ritka az idős kora érdekében takarékoskodó magyar.

Az Y generáció tagjai között több mint 7 százalékkal nőtt azoknak az aránya az elmúlt egy évben, akik nehézségekkel telinek és kifejezetten küzdelmesnek látják az idősek helyzetét, míg a mostani egyetemisták között 1,5 százalékkal emelkedett ez az arány - derül ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb kutatásából.

Az Aegon nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy - a felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest - a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy legalább havonta egyszer nyomasztja őket a nyugdíjas korra való hosszú távú felkészülés. A nők ráadásul jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

A magyarok döntő többsége bizonytalan azt illetően, hogy nyugdíjas korában képes lesz-e fedezni jelenlegi életminőségét, tízből kilencen gondolják úgy, hogy nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre.

Tudják a megoldást, mégsem cselekszenek

A hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, a fiatalabbak körében pedig még rosszabb ez az arány - derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Ami némi optimizmusra ad okot ellenben, hogy már minden nyolcadik felnőttkorú havi 10.000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása.



A magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást - a világátlag e tekintetben csak 18 százalék. A magyar dolgozók mindössze 7 százaléka rendelkezik „nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel, ugyanakkor csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna - ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám esetében Magyarország idén alacsonyabb értéket kapott: az 5,3-as végeredmény a tavalyi 13.hely után a 14. pozícióra lett elegendő a többi vizsgált országhoz képest. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága - amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek - a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A pénzügyi jártasság a millenniumi generáció és a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb.

A biztonságos "mamahotel"

Tipikusan 21. századi jelenség az úgynevezett „mamahoteles” generáció, amelynek jellemzően huszonéves tagjait úgy támogatják szüleik, hogy a családi fészekben maradhatnak, így nem kell lakhatásra költeniük. Az Eurostat 2018-as statisztikái szerint a magyar fiatalok több mint háromnegyede ilyen. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjas korúakat hogyan segítik a fiatalabb generációk, akkor más eredményeket kapunk. A megkérdezett nyugdíjkorhatár alattiak több mint fele nem támogatja nyugdíjaskorú rokonait anyagilag, és minden ötödik válaszadó nyilatkozta, hogy alkalmanként ugyan, de próbál segíteni. Még kevesebben, a kutatásban résztvevők csupán tizede tud rendszeres anyagi hozzájárulást nyújtani az idős rokonoknak. 2018-ban éves szinten a támogatás mértéke a megkérdezettek közel negyedénél kevesebb mint 50.000 forint volt.



Újragondolt nyugdíjrendszerek

A hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement. Országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció megalkotását tartja szükségesnek, amely figyelembe vesz olyan szempontokat, mint munka, aktív életmód és független életvitel, s amelyben fontos az idősbarát közösségek szerepe. A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen - a többi közt - az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe. A ma dolgozói ugyanis kizárólag olyan közösségtől remélhetnek boldog és értékes idős kort, amely a szükségleteiktől függetlenül, egyformán támogat minden korosztályt. A kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés - a nyugdíjrendszerek esetében - a világon mindenhol központi szerephez jut - világított rá a jelentés.
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Gondoskodó nagymamák és kalandor nagypapák országa lehetünk

Női és férfi elvárások jelentősen különböznek, főleg ha a boldog nyugdíjaskorról van szó. Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült... Teljes cikk

5 dolog, amit érdemes tudni az időskorról

A magyarok jelentős része számára kiemelten fontos szempont, hogy anyagi gondoktól mentesen élvezze az időskori éveket. Az októberi idősek... Teljes cikk

Mit várunk a nyugdíjas éveinktől?

A magyarok a nyugdíjuk 54 százalékát még mindig az államtól várják, bár a fiatalok már nem csak az állami nyugdíjra építenek. A 30 évesek több... Teljes cikk