Momentum a DK-val Együtt
Az egyik karriercentrumokat csinálna a munkaügyi központokból, a másik létrehozná a munkavállalói ombudsmani intézményt, a harmadik törvényt alkotna a tisztességes munkahelyi bánás- és beszédmódról. Megvizsgáltuk a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Momentum foglalkoztatási, munkaügyi programját, és jó néhány hasonlóságot vettünk észre.
Az Együtt nagyon színes programot állított össze a választásokra készülve. A színest ezúttal értsünk szó szerint, ugyanis a párt programja megjelenésében leginkább egy IKEA katalógusra emlékeztet. Minden oldalon hatalmas képek, amiken a párt jelöltjei hétköznapi tevékenységek, kávézás, laptopozás, vagy épp virágöntözés közben láthatóak. A minket érdeklő munkaügyi javaslatok felsorolása mellett például Juhász Péter egy aranyos lagotto romagnolo kutyát simogat.
Túllépve az esztétikai kérdéseken azonban nézzük meg a párt konkrét programszövegét is. Az Együtt 491 javaslatból álló választási programjában 17 pont foglalkozik kifejezetten munkaüggyel vagy foglalkoztatással. A párt vállalásainak egyértelmű célja a vállalkozások élénkítése és a vállalkozók jobb helyzetbe hozása, de az alkalmazottakat érintően is vannak javaslataik. Az első ilyen pont szerint felülvizsgálnák a Munka Törvénykönyve munkavállalók jogait korlátozó módosításait, igaz, hogy melyek ezek a konkrét módosítások, már nem derül a ki a programból. Az Együtt a DK-hoz hasonlóan megígéri azt is, hogy visszaadná a sztrájkjogot. A két párt helyreállítaná és erősítené a szakszervezetek jogait.
A program egyik legkonkrétabb vállalása szerint az Együtt, akárcsak a DK és a Momentum, a mai közmunkát megszüntetné. Az Együtt ez alatt nem a program teljes megszüntetését, hanem alapvető átalakítását érti. Az egyik ilyen átalakítás lenne, hogy fokozatosan a minimálbérhez közelítenék a közmunkásbért, valamint egyúttal munkajogi védelmet is biztosítanának a közmunkások számára. Garantálnák a megszüntetését annak a mai gyakorlatban előforduló jelenségnek is, amikor egy korábban végzett munkakört alacsonyabb bérű közmunkává alakítanak át.
A párt programja, hasonlóan a Momentuméhoz, a munkanélküliség és a munkaerőhiány megoldását elsősorban képzéssel, átképzéssel, egyéni mentorálással oldaná meg. Ennek részeként adnának együttműködési támogatást minden 9 hónapon túli álláskeresőnek, amely összeg a nettó közmunkásbérrel egyezne meg. A friss alap- és középfokú végzettségű álláskeresők számára képzési utalványt adnának, igaz, ennek összege már nem derül ki a program szövegből. Egyúttal nagyobb támogatást adnának a munkaügyi központoknak is, hogy ott a minőségi, személyes mentorálás és tanácsadás segítségével a munkavállalók a valódi munkaerőpiacon találjanak állást. Ennek mikéntjei sajnos nem derülnek ki részletesen, ellentétben a Momentum programjával. A javaslatok egyik, ha nem a legnagyobb vállalása, hogy az Együtt képzést vagy munkát garantálna minden 30 év alatti tartósan munkanélkülinek. Sajnos azonban az ennek megvalósítását érintő részletek sem kerültek bele a program szövegébe.
A fentieken túl több jogszabályt érintő kérdés is szerepel az Együtt vállalásai között. Ebben szerepel például annak a szabálynak a visszaállítása is, amely garantálja a jogellenesen elbocsátott dolgozók visszahelyezését a korábbi állásába. Kiemelnénk a programból azt a fontos indítványt is, ami a munkavállalói jogok védelmének érdekében munkavállalói ombudsmani intézményt hozna létre. Ezeken felül olvashatjuk még a programban a kizsákmányoló munkaerőkölcsönzés betiltását, illetve a munkaerőkölcsönző cégekre vonatkozó szabályok szigorítását, valamint a kismamák munkajogi védelmének visszaállítását is.
Momentum
Az ellenzéki pártok programja közül a legterjedelmesebb messze a Momentumé, a maga 363 oldalával. A program hasonlóan az Együtt vállalásaihoz, sokat foglalkozik a munkanélküliség és a munkaerőhiány problémájával, aminek megoldására mindkét párt a munkavállalók képzésében és kompetenciáik fejlesztésében látja a megoldást.
A Momentum programja a munkaügyi és foglalkoztatási kérdések tekintetében elsősorban a munkavállalókat és álláskeresőket kiszolgáló intézményrendszerre koncentrál. A program alapvetése ugyanaz, mint az Együtté: az álláskeresők képességeinek fejlesztése, lehetőleg személyre szabott módon, mint írják, „hivatalnokok” helyett coach-ok, pályaorientációs tanácsadók, mentorok segítségével. A program víziója olyan munkaügyi központok létrehozása, amelyek inkább egy modern karriercentrumként működnek, ahol az ügyfelek helyzetét és szükségleteit felmérve a szakemberek a munkakeresővel közösen dolgoznak ki egy stratégiát a munkaerő-piaci célok elérésére.
Mint a Momentumnál szinte minden kérdésben, így a munkaügyi kérdésekben is nagy szerepet kapnak a digitális eszközök és az online világ bevonása a problémák megoldásában. A párt programjában támogatja az e-learning típusú, nyílt platformú, online elvégezhető felnőttképzési kurzusokat. Emellett nagy hangsúlyt fektetnének magukra a digitális kompetenciák képzésére is, legyen szó felhasználói ismeretekről vagy programozásról.
A közmunka programot a Momentum a DK-hoz és az Együtt-höz hasonlóan alapvetően rossz rendszernek tartja és csak azokat foglalkoztatná így, akiknek a munkaerőpiacon való elhelyezkedése hosszútávon sem megoldható. A közmunkából kikerülni vágyóknak pedig a fent leírtakhoz hasonlóan képzési alternatívákat nyújtanának. Akárcsak az Együtt, a Momentum is nyújtana álláskeresői támogatást a munkakeresőknek. Az ő esetükben ez havi 15 ezer forintot jelentene, maximum hat hónapon keresztül, amiért cserébe a munkaügyi központtal együttműködve kell aktív munkakeresésben részt venni a támogatott személyeknek. A felnőttképzést a Momentum a piacra szabva képzeli el, a cégekkel, munkáltatókkal együttműködve. Ez úgy valósulna meg, hogy a képzés során a munkavállaló pl. csak olyan skilleket, modulokat sajátítana el, ami egy adott pozícióhoz szükséges valamely cégnél, vagyis a képzés a munkáltató igényeihez lenne igazítva, aki így könnyebben alkalmazná a képzésen résztvevő dolgozót.
Amellett, hogy a munkanélküliség és a képzett munkaerőhiány megoldását is a kiszolgáló intézményekben látja, a Momentum és a DK az intézményekben dolgozók, vagyis a szociális szakemberek, gyógypedagógusok, egészségügyben dolgozók bérét és megbecsültségét egyaránt emelni kívánja, valamint magára az intézményi működésére is nagyobb forrásokat adna, hasonlóan az Együtthöz.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Momentum a DK-val Együtt
2. oldal - Demokratikus Koalíció