Most már az ügyelet is beleszámít a munkaidőbe

Egyszerűsödik, rugalmasabbá válik az orvosi ügyeletek szervezése, a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti pontra lesz szükség. Többek között ezt tartalmazza az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A törvény szerint az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek minősül, összhangban az európai uniós szabályozásokkal. A jogszabály továbbra is lehetőséget ad az egészségügyi ágazat számára, hogy az ügyeletre vonatkozó - a Munka törvénykönyvében (Mtv.) nem rendezett - szabályokat maga alkossa meg. Az egészségügyi ágazat számára azért indokolt eltérést engedni a Mtv. meghatározott fogalmától, valamint díjazásától, mert az egészségügyi ágazatban a munkavégzési kötelezettség szükségszerű, egy orvos az ügyelete alatt biztos, hogy fog munkát végezni.

A most elfogadott törvényben megjelenik az ügyelet fogalma, amely az egészségügyben az ügyeleti feladatok munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében történő ellátását jelenti. Az egészségügyi ügyelet mind a napi, mind a heti munkaidő-limitekbe beszámít, továbbá éves limitet vezetnek be azzal, hogy éves szinten a 416 órát nem haladhatja meg az egészségügyi ügyeletben, illetve rendkívüli munkavégzésben végzett munka összideje.

Az ügyeletek szervezése a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti ponton lesz szükséges. Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha átlagosan az ügyeleti idő 25 százalékát meghaladóan, de legfeljebb annak 50 százalékáig tényleges munkavégzés történik.

A törvény nem érinti azon alapelvet, hogy egy héten 60 óránál több időt tényleges egészségügyi tevékenységgel nem lehet tölteni a hat havi átlagszabályt figyelembe véve. Ebbe az időbe azonban az ügyeletek rendelkezésre állási idejét - amikor nem történik munkavégzés - nem számítják bele. Az egészségügyben - összhangban az általános munkajogi szabályokkal - a heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg, azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el.

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára meghatározták a naptári évenként elrendelhető ügyelet mértékét. Külön, írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi munkavállaló többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke továbbra sem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. Azonban ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, annak mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 24 órát. Fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy egészségügyi ügyelet ellátása után a munkáltató köteles pihenőidőt biztosítani a dolgozó számára.

A törvény 2007. július 1-jén lép hatályba.

  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Rasszizmusvád a HR-szakma központjában: indul a Mohamed-per

Egy nagy presztízsű amerikai HR-szervezet, az SHRM ellen indul per, miután egy volt dolgozó szerint faji megkülönböztetés és retorzió érte a... Teljes cikk

Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról

Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok... Teljes cikk

Perelhető-e a munkáltató, ha megsérti az egyenlő díjazás elvét?

Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 13%. Magyarországon a női bérek hátránya 18%. Az egyenlő díjazás alkalmazásának egyik gátja a... Teljes cikk